Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
837 Áz országgyűlés 83. ülése 1948. évi nalon; em mutatkozik meg most viSSszamienőlegesien a zjáírsizámadás különböző tételeiben. T. Országgyűlés! Ezután legyein szabad áttérnem az 1945. évűtől, valtaimint az 1946. évi január hó 1-től július hó 31-ig terjedő idősszakról szóló zárszámac'láisra, illetőleg az ezzel kapcsolatos bizottsági jelentésre. E tekintetben a, zárszámadások összeállításában a normális időktőil eltétriő módon kellett eljárnia ós járt is el a Legfőbb Állami Számvevőszék. Ugyianis az 1947:XIV. te. 12. arának (1) bekezdése szerint a Legfőbb Állami Számvevőszékinek <az 1945. évről, továbbá az 1946. évi január hc^ 1-től július hó 31-ig terjedő időszak ról a korábbi törvényeik szabta tafptaüflnú zárszámadás helyett csak a kiadásokat és a hevételeket felölelő zársizámadást kellett az o^siziággyűlés elé terjesztenie. E rendelkezésieknek megfelelően készítette el a Legfőbb Álami Számvevőszék a z említett időszakról isízóló zárszámadásába,! a;z állami pénzgazdálkodás áttekintését, beszámolva, annak pénzkezelési eredményeiről és mellőzve a leltári adatok általában szokásos közlését. E helyes törvényi intézkedés alapján készült el ez a zá r s z á;mac}á,s- amely most itt önök előtt fekszik. El kell mondanom a zárszámadássá! tapesioilatus előadói jelentésembenhogy az erről az időszakról szóló zárszámicdás újból két főrészre osztható, nevezetesen külön tárgyalja a zárszámadás a még fel nem szabadult területekéin történt gazdálkodásit ós külön a már jelszahac'jult, a népi demokratikus kormányzat hatáskörébe eső gazdálkodását; elválasztottam, elkülönítetten is és természetesen összesítve is. Az 1945. évi állami gazdálkodás jellemzője az, hogy arra az évre nem készült költségvetés. (A kormány ugyanis a& 1945 :X. tc.-ben azt az évet illetőem az államháztartás vitelére felhatalmazást és a költségvetés előterjesztésié alól felmentést kapott. A gazdálkodás megítélésénéil e körülmény mellett figyelembe kell venni taizt a sajátosságot is, hogy a z ideiglenes nemzeti kormány fennhatósága — imint mondottam — az, év első hónapjaiban nem terjedt ki az akkor még nemeit megszállás alatt álló nyugati országrészre, ahol az állam. a,z ország, a nép terhére szintén folyt bizonyos értelemben vett i »gazdáíkodás«. Ezért van — mint mondottam j — két csoportra osztva a zárszámadás. Az 1945. évi állami gazdáikodásira ós az j arról szóló zárszámadásra az ország elszegé- j nyedése üti rá a bélyegét- E számadások megítélésénél figyelamibe kell venni, hogy már 1943—44-ben, de azt megelőzőleg az 1941—42. években, sőt pontosabban mán az 1939. évvel kezdődően országunkban bizonyos inflációs? politikát folytatott a kormányzat. Ez a má r iákkor megindult és állandóan) növekvő pénzromlás iaz 1945. esztendőben; még jobban kibontakozott, kifejlődiött. Az ország ellsjzegéínyedése — imint mondottam — már a háború előtt elkezdődött, de katasztrofális mérteteket a, háború alatt és különösen annak utolsó hónapjaiban öltött. IA háború utolsó hónapjaiblam oirszjálgunk ipari, közlekedési és kereskedelmi berendezéseinek túlnyomó többségét a fellelhető munkaerő-, anyag-, termékkészletek, állatállomány, szállítóeszközök, majdnem minden megmozdítható gazdasági értékünknek igen nagy részét evakuálták, az . országból kivitték és ami itt mairiaidt, annak iis niagyrésze elpusztult a háborúé cselekményeik folytánnovember hó 18-án, csü örtökön. 838 Gazdaságilag ilyen nehéz helyzetben kezdte meg működését az új kormányzat, az új, független Magyarország feoirmánya. Kétségtelen dolog, hogy a felszabadulás ic'iején az ország gazdasági ós pénzügyi helyzetét általános' elszegényedés, s ugyanakkor az álllamá feladatok igen nagymérvű megnövekedése jellemezte. Jellemző volt — amint jelentésében a bizottság is lerögzítette — a pénzügyi lehetőségek rendkívüli korlátozottsága. Az állami életnek a régebbi szoros értelemben vett fenntartásán^ túl állami feladatokként jelentkeztek az újjáépítésnek a közigazgatás felépítésének, az állami üzemek beindításának legkülönbözőlbb és legsürgősebb feladatai, sőt továbbmenőleg az egész, magángazdasági élet talpraállítás>a ós beindítása is. És mindezekkel a hatalmas jelentőségű, komoly pénzügyi igényeket ési lehetőségeket kívánó feladatokkal szemben aa állam adóbevételei igen csekélyek voltak, szinte teljesen megsemmisültek. Világos, hogy dolgozó parasztságunknak, elveszítvén állatállományának, készleteinek és mezőgazdasági eszközeinek jelentős részét, figyelembevéve ráadásul még a rossz terméseiket is!, nem volt trojeg a lehetősége arra, hogy jelentős mértékben segítse az állami apparátus? fenntartását. Kétségtelen az is, hogy ezek között a, rétegek között, amelyeknek meglett volna a lehetőségük arra, hogy adózással ós más módon részitvegyenek a, súlyos teherviselésiben, azoknak a terhekneík elviselésébenamelyeiknek túlnyomó résizét ők maguk okozták, támogatva a régi kormányzat politikáját, rlésztvállalva abban, mondom, e rétegek között bizony az adófizetési készség jelentős mé^vű hiányiát tapasztalhattuk ez, esztendőkbenEzek a körülmények eredményezték kényszerítően azt, hogy a kormányzat az állami kiadások teljesítésében egyetlenegy lehetőség előtt állott, nevezetesen a bevételek elmaradásából keletkező hiány kiküszöbölésére a hankjegykiboesátás« eszközéhez, kellett nyúlnia mind növekvőbb mértékben. Kétségtelen tény az, hogy már 1945 elegére, 1944 végére, pontosabban a nyilas kormányzat ós az előtte lévő kormányok »munkájának« eredményeképpen a háromszáz milliós bankjegyforgalom tizenkét milliárd pengő fölé emelkedett. Ez a bankjegyforgaloiu tehát már mint teher állott itt, de ezen túlmenően a döntő teher az volt, hogy országunkból hazánkból több mint 17 milliárd érték került kihureolásra, elpusztításra. De hozzá kell fűznöm azt is, hogy az 1945. évi gazdálkodásnak volt olyan szakasza, amelyben az árak emelkedésének mértéke jelentősen nagyobb volt, mint a pénzmennyiség szaporodása. Gondolok itt az 1945. év végére, midőn a spekuláció romboló munkájának eredményeit tapasztaltuk e téren, s ez a spekuláció — azt hiszem, erre rá kell mutatnom előadói jielentésemben — nemcsak gazdasági spekuláció volt, hanem egy jól felfogott politikai meggondoláson alapuló spekuláció, amely a népi demokratikus kormányzat gazdasági tevékenységének aláásását célozta, és ezen az aláásásom keresztül a széles néprétegek bizalmát megingatva, politikai alapot akart teremteni későbbi céljai elérésére. Ez is igen jelentős tényező volt ebben az évben az infláció kimélyítósie terén. Szólnom kell arról is, hogy annak ellenére, hogy eddigi szavaimból kitűnően is az inflációnak éppen a múlt bűnei következtében tárgyi, 53*
