Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

833 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi jszfétoszíatja, napirendre * tűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. Napirend szerint következik a magyar állani 1943. és 1944. évi zárszámadásainak, az 1945. évi, valamint az 1946. év január hó 1.-től júliius hó 31-ig terjedő időszakról szóló zárszámadásainak, továbbá törvényhozás által az 1946/47. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel jszemlben az 1946/47. II. félév végién mutatkozó elítélésekről szóló,. Legfőbb Álliaimi Számvevőszék jelenté sének és ezekkel kapcsolatban a zárszámadásvizsigáló bizottság hánomnendbeli jelentésének tárgyalásia. Tekintetei e tárgyak tartalmi összefüggésére, a házszabályok 75. §-ániak 4. bekezdése alapján javasolom, hogy azok vitáját az országgyűlés egyesítse. Hozzájárul a t Országgyűlés j avaslatomhoz ? (Igen!) Az országgyűlés iaz elnök javaslatához hozzájárul és a zárszámadási <amyag vitáját egyesíti. Zentai Béla előadó urat illeti

1 a szó. ZENTAI BÉLA (d) előadó: T. Országgyűlési Az elnök úr az előbb javaslatot tett arra, hogy ia három pontot, a három jelentés vitáját egyesítsük. Indokolta ezt azzal, hoo-v ezek tartalmilag összefüggnek. Ügy gondolom, jelentésem megtételekor helyes e tartalmi összefüggésiről néhány szót szólni. Miről vtan szó? Az 1943. és 1944. évi záru számadás fekszik a i Országgyűlés előtt, valamint <az 1945. évi és az 1946- óv első felére, a július hó 31-ig terjedő időszakra vonatkozó zárszátmiaidás, amely időszakkal az inflációs korszak záralt le. Az egyik rósz, az 1943—44. évi zárszámadás nem ,

a demokratikus kormányzat gesztiéi alapján történt költségvetési intézkedéseket foglalj-i össze, hanem a ifégi kormányzat intézkedéseit. 1945. évtől kezdve 1946. évig a zárszámadás már az új, demokratikus kormányzat intézkedéseiről ad. tükörképet. Mégis e két póilun egyesítése mellett döntött á Ház, együttesen tárgyalja, azokat ós azt hiszem, a tartalmi egység megállapítható, mert az összefüggés közvetlenül fennáll az 1943. és 1944- évek gazdálkodása ás az 1945. és 1946. esztendőkről szóló jelentésekben tárgyalt gazdasági viszonyok alakulása közt. Ezekről a kérdésekről a továbbilakban! még részletesebben fogok szólni jelentéstételem során. T. Országgyűlés! Az 1943. és 1944. év zárszámadásait és az ezekről szóló legfőbb álliaimi számvevőszéki jelentéseket az orsággyűttés megkapta. Két hatalmas, vaskos kötet formájában fekszik ez az országgyűlés előtt. A záriszámiadásvizisgáló bizottság az 1943. ós 1944. évekre vonatkozó zárszámadásokat megvizsgálta. A bizottság az 1943. évi zárszámadást, továbbá iaiz 1944. évi zárszámadást — a zárszámadásnak a felszabadult területekre történt elszámolásokra vonatkozó részének kivételével — vizsgálat alá részletesen nem vette. A bizottság megállapította, hogy az ezen idő alatt eszközölt állami < pénzvitel tjeklntetében az egyes kormányok, illetőleg miniszterek a saját felelősségükre intézkedtek, tehát teljes* felelősségük ezzel kapcsolatiban fennáll. Megállapította a bizottság, hogy e kormányok tagjai ellen a szükséges intézkedések már imiegtör/téntek, résziben folyamiajtbam vannlaik- A zár

r szánnadásvi'zsgálé bizottság e kormányoknak a ziárszámiadásokból is kitűnően az országm káros működését súlyoson elítéli és részükre a felmentvány megadását nem fogja javasolni. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. november hó 18-án, csü örtökön. ÖS4 Ezzel szemben a bizottság Vizsgálat alá vett© az 1944. évi zárszámadásinak a felszabadult területeken történt gesztiókra vonatkozó elszámolásokat illető részét és az ezt kísérő jelentést, azt átvizsgálás után tudomásul vette és az országgyűlésnek is el£ogac?íásra javasolja, A bizottság visszatekintett a régebbi évekre is és megállapította, hogy az 1941. és 1942. évek zárszámadása tekintetében törvényhozási határozat eddig még nem jött létre. Jóllehet az 1939—44. évi országgyűlésben e zárszámadások beterjesztése már megtörténit, sőt r

d\á 1941. éyi zárszámadást a bizottság annakidején le is tárgyalta, azokat az országgyűlés annakidején nem vette tárgyalás alá- Véleményem szerint az akkori kormányzatnak megvolt az oka arra, hogy ne vigye az ország: közvéleménye elé a

z 1941. és 1942. évek zárszámadásait. Éppen ezért az 1941. és 1942. évi zárszámadásokkal kapcsolatosan ia zárszámadásvizsgáló bizottság akóppen foglalt állást, hogy tekintettel az 1943. és 1944. évek immár elöltünk fekvő, most benyújtott zárszámadásiad felett történt elítélő ítéletre és ezzel kapcsolatban a megfelelő javaslatra, ezekre vonatkozólag további eljárást nem tart szükségesnek. T. Országgyűlés! Az 1943. és 1944. éveikkel kapcsolatosan mégis szükségesnek tatrítok idtehozmi az országgyűlés plénuma elé néhány igen érdekes és talán a belső tartalomra mutató támpontolt -anélkül, hogy belemennek a részletes elemzésbe, amitől — mondom — a bizottság" el kíván tekinteni. , Az 1943. esztendő elszámolásainak áttekintés!:.-! során feltűnő ós igen jelentős túllépéseket találhatunk két különösen érdekes tételnél. Az egyik a csendőrség, a másik a rendőrség (tétele. (BUCHINGEE Manó (d): Azt elhiszem! — Egy Mung a dolgozók pártján: Szükség volt rájuk!) Talán érdekes lesz néhány számadatot megemlítenem a csendőrség tótelénél. Személyi járandóságlakra az előirányzat több mint 42 millió pengő volt. Ez sem volt azonban elegendő, mert ennél a rovatnál közel 17 millió pengő túllépés történt. A dologi kiadásoknál a 10 millió pengős előirányzat mellett további 13.5 millió pengőit is meghaladó összegű túllépést találunk az 1943. esztendő zárszámadásában. Hasonlóképpen állunk a kiküldetési költségekkel, mert a kormányzat hiteltúllépés© több mint 2 millió pengővel dotálta a csendőrség kiküldetésiéit, különböző kisszállásait. De ezenkívül még számos túllépése tételt találhatunk a cseindőrségi íro váltok között. A csendőr karhatalmi zászlóaljnál például! közel négymillió pengős összeget találunk, mint ihiteltúHépést. T. Országgyűlés! Nem is kívánóim ezzel tovább igénybevenni a 't. Ház figyelmét, mert ebből is látható, hogyan mutatkozott meg az 1943. évi költségvetésben a Horthy-rendszer elnyomó politikája a. csendőrségnek túlkiadásókkal való dotálásában. A rendoícség tételeinél hasonlóképpen egyéb hatalmas, több mint 25 millió pengős túllépést találhatunk különböző tételek alatt. És talán még egy érdekes tételt. Apróbb tételek ezek, — sok ilyen van a zárszámadásban - de jellemző, hogy például a székelyföldi műfakivitel támogatására r több mint két és félmillió pengős hitelitúllépést,, előirányzat nélküli kiadást eszközöltek. (BUCH1NGER Manó (d): Kinek a panamája volt az!) Számos ilyent lehetne még felsorolni, de talán csak egy utolsót említek még az 1943. évi tallózásból Ez pedig az az összeg. 53