Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

829 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi nyilvánítom. Következik a határozathozatal, j Keneteim, a t. Országgyűlésit, hogy a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és sziahadaírnáról szóló 1924 :V. te. kiagószÍMése és módosítása tekintetéiben intézkedő 1948: XXXII. te. módosításáról szóló törvényjavaslat eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tár. gyailás alapjául elf o^adja-e? (Igen!) Kimondom. a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésébein általánosságban- a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következük a törvényjavaslat -részletes tárgyalása. Kérem a jegyzíő urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvény javaslat címét és 1. 2. §mt, amely e

J ket, az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirend szerint következik a Nagy-Budjapest területén megválasztott törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok megbízatásánlak meghosaaibibításáról szóló törvényjavaslat t tárgyalása. Mielőltíii iaz előadó úrnak a szét megadnám, ia t. Országgyűlés tndqmásána hozom, hogy a törvény javaslathoz a Demokrata Néppárt jelentett be szónokot és pedig Nagy László országgyűlési képviselőt. Az országgyűlés a bejelentésit tudomásul veszi. Ho'rváth Zoltán előadó urat illeti a szó. HOEVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: Igen t Országgyűlés! A 171. számú törívényjavaslathoz benyújtott indokolásában a belügyminiszter úr egészen világosan megmagyarázza, hogy miért javasolja a mandátumok egyesztendős^ meghosszabbítását. A Függetlenségi Fromlt újjáalakításának idején a megváltozott politikai helyzet teirimészetessé teszi, hogy több alkotmányjogi ós ezzel kapcsolatban több választó jogi intézkedés is megváltozik. Az országnak csak felesleges költséget és rendikívül s<ok munkát okozna, ha most formális okból mégis új választásra kerülne sor. hiszen a megváltozott helyzetiben ós megválitözott jogszabályok mellett néhány hónapon belül amúgy is újjá kellene alakítani a törvén y halt óság okia t. Ennek jaz egészen józan és természetes, logikus inúokolásuak alapján a törvényjavaslat elfogadását indítványozom. (Helyeslés a dolgozók vártján.) ELNÖK: Szólásra következik? HEGYESI JÁNOS jegyző: Nagy László! NAGY LÁSZLÓ (dfa): T. Országgyűlés! A felszabadulás után az ország akkori rendkívüli súlyos helyzetében a kormány egy általa kreált új önkormányzati szerv, a Nemzeti Bizottság útján kormányozta az országot(Mozgás a dolgozók pártján.) Ezekbe ia bizottságokba az abban az időbem meglévő pártok egyenlő számban küldtek be bármikor visszavonható megbízással tagokat. Majd felélesztette a kormány a volt törvényhatósági bizottságokat és képviselőtestületeiket a. Nemzeti Bizottságok fcinntartásávial, olyképpen, hogy ezekbe ugyancsak az iákkor meglévő és elismert pártok küldtek Hágókat pártközi megegyezés alapján megállapított íaránybaíii. Később, amikor már a rend helyreállott, 1945 szeptemberében, az ideiglenes nemzetgyűlés megbízásából a kormány Nagy-Budapest területén; a 7.460/1945. M. E- számú remdenovember hó 18-án, csü örtökÖn. 830 lattel iaz ebben megállapított választójog alapján elrendeltél, majd meg is tartotta ia törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi 'tagválasztás t, az ország többi területén az ómban fmegmanadtak az előbb említettek szerint megalakított törvényhatósági bizottságok és képviselőtestületekAz előbb említett választás megtörténte után az ideiglenes nanizjegyűlés által megállapított választójog alapján történt választással 1945-ben megalakult • a végleges nemzetgyűlés, A végleges nemzetgyűlés azután megalkotta 1947-ben az új országgyűlési választójogot, amelynek alapján történt választás ©Hédimé" nyékén t ma is működik az országgyűlés.. Bár a felszabadulás óta az ideiglenes nemzetgyűlésből végleges országgyűlés lett, és már három évnél több idő is elmúlt, NagyBudapest térületének ki vételé vei az egész országban megmaradtak azok a törvényhatósági bizottságok és képviselőtestületek, amelyek nem választás útján keletkeztek^ pedig ez alatt az idő alatt a törvényhozás kétszer is alkotott választójogot, tij pártok alakultak, s a régi pártok közötti arány is alaposan megváltozott. így a mai törvényhatóságok es képviselőtestületeik nem tükrözik hűen vissza az ország közhangulatát, nem fedik az ország közvéleményét. (Úgy van! Úgy van! a nep, várton.) , , . „ n Ügy vélem, hogy az urj partoknak, az ellenzéknek az önkormányzati életből való kimaradása, kihagyása nem lehet országos, érdek, (Úgy van! a néppárton.) mert az ellenzékinek is vannak jó, egészséges, a közre feltétlenül hasznos elgondolásai, (SCHIFFER Pál (d); Miért titkoljál) az ország érdekeit előre vivő tervei, amelyeknek az autonómiák ülésein való előadása és megtárgyalása a közösségre csak jó és hasznos lehet. Ezzel szemben nem lehet indok az, hogy a Függetlenségi Frontot alkotó pártok és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy az ország életében a felszabadulás óta megvalósult politikai és gazdasági reformok, valamint az államhatalom jellegében ennek következtében; beállott döntő változások szükségessé teszik a magyar köztársaság" alkotmányának kidolgozását. Ez annál kevésbé lehet indok, mivel a kormány akár az egyik, akár a másik már megalkotott választójog alapján, akár egy újabb demokratikus választójog alapján ez alatt a három év alatt az ország egész területén megtarthatta volna a, törvényhatósági bizottsági ós képviselőtestületi tagválasztásokat. (Úgy van! Úgy van! a néppárton. —- BELSŐ Gyula (dn): Meg is ígérte!) Az eddigi és a mai helyzet lehet rendkívüli időkben szükséges rossz, átmeneti állapot, de semmiesetre sem le'het állandó vagy hosszabb ideig tartó állapot. (SCHIFFER Pál (d): Csak vigasztalja magát!) Mivel pedig a kormány ezeket a választásokat nem is kívánja megtartani, sőt Nagy-Budapest területén megválasztott törvényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok lejárt megbízatásának meghosz-^ szabbítását óhatja a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal, amivel minden kormány csak nagyon rendkívüli időkben, különösen bálború esetén, élt, ezt a demokrata néppárt nem tá. megárthatja, nem pecsételheti meg szavazatával, (Úgy van! Úgy van! a néppárton-) annál kevésbbé, mert a demokrata néppárt^ egyik célja az önkormányzatoknak nem szűkítése, •