Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

825 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi ségiben lévő nagybirtokosok. (Úgy van! Úgy van! a dolgozók vártján.) Természetesen a finánetőke nem elégedet meg profitja növelésével, hanem arra törckedett, hogy egyre lt:

öihb ijpari ós kereskedelmii vállalatot vonjon ellenőrzése alá és meg szerezze azok tulajdonjogát. Hogy ezt milyen eredménnyel végette az államhatalom támogatásával, azt mutatja az, hogy míg 1910-bein a nagybankoknak 84 kereskedelmi ós ipari vállalat volt a tulajdonukban, 1924 tben számuk már 891-rei emeüjkedett. Termié szetesien népi demokráciánjk építői munkájának nem felel meg egy ilyen, a kizsákmányolás alapjaira épített bankszer.v

2

Eeli s pénzügyi és hiteléletünk átalakítását kellett cél ül kiitűznie. Ennek első lépése volí; a múlt év közepén az a kompromisszumos megoldás, hogy a nagybankokat állami ellenőrzés alá helyezték. Teirmész/c/tesen e:z a lépés nem biztosította minden vonatkozásban a dolgozók érdekeit. A munkásosztály további előretörésével ez év első hó napjaiban bekövetkezett a nagybankok államosítása- A bankok államosítása után hozzákezdhettünk a kizsákmányolásr épített régi bankrendszerünk olyan szervezeti átformálásához, hogy pénzügyi és hiteléletünk szervezetei valóban, teírvgazdaságun'ka és ia szocialista építés munlkáját szolgálják. Ezérlt döntő jelentőségű tervgazdaságunk további fejlődése szempontjából a bankok szakosítása, melynek értelmében r bankrend szerünk a következő szervekből képződik: Először a Magyar Nemzeti Bankból, amely a rövidlejáratú és forgótőkehitel kizárólagos folyósátója az ipar és a keresíkedelem részéreMásodszor a Beruházási Bankból, amely a Hitelbankból alakult, s amely iaz állami, közületi és vállalati beruházások céljára szükséges hiteleket folyósítja ós» e £izerepónek megfelelően az Országos Tervhivatal irányítása alatt áll. Harmadszor a Külkereskedelmi Bankból, amely a Pesti Magya

r Kereskedelmi Bankból alakult és amely a külkereskedelem külföldi vonatkozású devizaoperációinak végrehajtója, s ennek megfelelően szoros összeköttetésiben áll az ország külkereskectelmét irányító kerefSkedelenu ós szövetkezetügyi minisztériummal ós az ország devizapoütlikáját irányító Magyar Nemzeti Bankkal. Negyedszer az Országos Szövetkezeti Hi" teí intézetből, amely a kis árutermelő gazdasá. gok ós a szövetkezetek bankja, elsŐAoirhari azon" ban a kis árutermelő gazdáknak és szövetkezeteknek az egy évre, terjedő beruházási hiteleket folyósítja, A Magyar Nemzeti Bank számlavezetési és hitelfolyósítási rendszerére rátérve, mint a kapitalista bankrendszertől leglényegesebben eltérő módszert, az egyszamlareíndszeTt kell felemlítenem. Az egyszámlarendszer lényege az> hogy a vállalat mindéin pénzügyi gesztiója, összes bevételei és kiadásai egyetlen pénzintézetnél és egyetlen számlán bonyolódnak le, amelyet a Magyar Nemzeti Banknál vezetnek. A vállalatok tartoznak a Tervhivatal által meg" adott keretek között termelési tervük mellett ahhoz szorosan alkalmazkodó pénzügy; tervet elkészíteni. A pénzügyi tervet az illetékes szakmin isztériuanok, a Gazdásági Főtanács, a pénz" ügyminisztérium és a Nemzeti Bank képviselői vizsgálják felül. A pénzügyi terv részleteiben magában foglalja az összes bevételeik és kiadások alakulását, a Tervhivatal által engedélye" november hó 18-án, csü örtökon. 826 zett termelési tervet véve alapul, ós a Magyar Nemzeti Bank Ikötelies előjegyezni a különféle célokra engedélyezett kiadásokat és a várható bevételek összegét. Ezek között az előre megszabott keretek között rendelkezhetik a vállalat a Magyar Nemzeti Banknál lévő egyszámláján keresztül, ahol az illető vállalat minden gesztiójának megfelelő ellenőrzése biztosítja a gazdasági terv pontos betartását. Amikor a vállalat e pénzügyi előirányzatát, pénzügyi tervét az üzemgazdasági bizottság megállapítja, akkor lényegében véve eldönti azt, hogy a vállalatok bevételi felesleggel vagy hiánnyal fogják-e végezni a tervidőszak alatta működésűiket, s ez utóbbi esetben hitel folyósítását javasolja a Hitelügyi Tanácsnak. Megszűnt tehát az a kapitalizmusból eredő rendszer, amelyben az, a vállalat kapott hitelt, amely a bankok részére nagyobb profitot tudott biztosítani, vagy amely vállalat vezetőit szorosabb személyi kötelékek fűzték az uralkodó osztályhoz. (MŐNUS Hlésné (d): Ügy van!) A hitel megállapítását és annak folyósítását a dolgozó nép érdekei, nemzetgaz" daiságunk további fejlődésié dönti el. Természetesen az új hitelirendszeirlbem ércnek megfelelően alakul a felszámított kama" tok mérve is, A vállalatok egész sora még a múlt évben is a legnagyobbmértékű bankuzsorának volt kitéve és hitelei után 36 százalékig terjedő kamatot kellett fizetnie. (VÉRTES István (f): Miért tűrték?) Ezzel szemben az állami kezelésbe vett vállalatok az egyszámla" rendszerben 7 százalékfois' ós? még a magáinvállalalatok ie csak 12%-os kamatot fizetnek. Egyedül a kereskedelmi hitelek kamatlába marad viszonylag magasabb, 18%, (VÉRTES István (f): És miiért!) de ez még mindig csak a felét teszi ki annak a kamatlábinak, amely mellett a magánbankok nyújtották hiteleiket. (VÉRTES István (f): És a kereskedelem miért kap ilyen drágán?) Azért, mert ott a tőke forgása sokkal gyorsabb; ezt valószínűleg kép viselőtársam nagyon jól tudja. (VÉRTES István (f): De 18%-ot^neni lehet felszámítani!) Ez az új hitelnyújtási rendszer lainnyit jelent, hogy a Magyar Nemzeti Bank a korábbi, kizárólag váltóleszámítolási formáról láittér a folyószámlahitelek folyósításának rendszerére. Ez teszi szükségessé a Nemzeti Bank alapszabályai VII. fejezet 46. cikkének olyian értelmű megváltoztatását, hogy rövidlejáratú folyószámlahiteleik is fedezetéül szolgálhatnak a bankjegyforgalomnak. Mert ezentúl az összes rövidlejáratú forgótőkehitelek folyószámláin telek alakjában kerülnek ^folyósításriai, míg a múltban az ilyen forgó tőkehitel eket váltóleszámítolás útján nyújtatták. Ezt a balníkjegyfotrgaloimi alapjául szolgáló fedezetek között természetesem felsorolták. Ezzel az új hitelnyújtási rendszerrel a Magyar Nemzeti Bank tervgazdaságunk fontos pillérévé vált és visszatükrözi nemzetgazdaságunk szerkezeti változíáisát. A múltban a vállalatok a^ kapitalista kizsákmányolás eszközei voltaik ós a Nemzeti Bánik aszerint kedvezményezte őket, hogy milyen kötelékek fűzték az uralkodó osztályhoz. Ma, imükoir a magyar ipar több mint 80%-a a társadalmaistított szektorhoz tartozik, a pénzügyi gesztiek terén is mélyreható változás következik be. Ebből (következik a Nemzeti Bank alapszabályai V. fejezete 31. cikkének olyan természetű megváltoztatása, hogy a Nemzeti Bank a jövőben törvényhatóságoknak, váimsiofenlak, községeiknek rövidlejá-