Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

821 "Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi használni, mini a Speyer-kölcsönt. (MÓNUS Illésné (d): Igen, ha még a irégii rendszer sze­rint lelhetne! Ma már* nem lehet ezt csinálná!) mi lesz ennek hatása a gazdlaisági életre! Ez ia nagymennyiségű pénz a társadalom kezébe kerül s egyrészt — takarékos társadalom mellett — megint mint betét fog visszaszivá­rogni a pénzintézetek!bei. E fokozódó összegű hetetek alapján a jegybank megint jogosítva lesz — szintén papírpénz .alapján — folytató­lagos további kölcsönöket is kiadni. Valósá­gos cireulus vitiosuB 1 áll elő: a papírpénz alapján kibocsátott papírpénztöbblet forgás­szerűén visszakerül a Nemzeti Bankba, s jog­címet acfi mindig több közületi kölcsön ki­bocsátására, teljesen ércfedeaet nélkül. (MÓ­NUS' Illésné (d): A pénzbőséget nem fokozza! — TJay van! a, dolgozók vártján,) Ez a rendelkezés egészen korrtekt és sza­bályos volnia abban az esetben, ha a betét airánybetét lennie- De akikiolr, atmiikor a betét papír, papírpénzt inam lehet elfogadni foly­tatólagos további papírpénz-kibocsátás fedte zétéül, merít azt fedezetlen pénznek kell tekaar­teni- Ez a rendelkezés tehát a szó legszoro­sabb érteimélben nyitott kapuja az infláció­naös. (Mozgás a dolgozók pártján.) Mi foglaltatik a Nemzeti Bank legutóbbi jelpnítésében'? Az. hogy a Nemzeti Bank 125 millió forint betétet és két imilliárd forint folyószámlabetétet kezel. Hozzávetőleg tudja az ember honnan származott ez a kétmilldár dós folyószámlabetét. A közönség kötréből nem. a vállalatokból nemi, mert nincs nekik. E kétmilliárdnyi folyószámllahel'ét alapján jogosítva lehelt a Nemzeti Bank akár másfél" milliárdnyi kölcsönt adni a törvényhatósá­goikmak és, községeknek, ami önmagában tökéletes inflációt jelent. Még inkább megnyit ja az infláció lehető­ségét a 46- cikkelynek az a pontja, amely sze­rint fedezetül elfogadhat a Nemzeti Bank ál­tala kibocsátott rövidlejáratú kölcsönöket is. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom árrá, amit korábban mondottam, hogy ia májusban meghozott statútummal szemben augusztus 8-án kibocsátott iá kbrmánv egy rendeletet, amelynek értelmében az állainostított vállala­tok, úgyszintén az állammal közösségben levő vállalatok hátralékos köztartozásaikra köldsönt vehetnek fel a Nemzeti Banktól, ezzel kifize­tik tartozásukat és mentesülnek kötelezettsé­geik alól. Ez iaugusztus 8-án történt- A Nem­zeti Bank tíznaponkint megjelenő kimutatásai sízerint ezen időpontig folyőszámlakibelyezé­sek címén 200—300 millió forint volt feltüntetve. A rendelet megjelenésié után: eyek a kölcsönök — amelyek a neimzetibanki kölcsönök és kel­lene, hogy arannyal legyenek fedezve — roha~ másian' emelkedtek. Amíg augusztus 8-án az ilyen kölesönök összege 300 millió volt, auguslz­tus 29-éig ez az összeg felemelkedett 1 imilliárd 300 miliő forintria, szeptember 29-éia: 2 mil­liárd 300 millió forintra, október 30-á% 3 mil­liárd 300 millió forintnai s* a legutóbbi Éilmuta­tásban e kölesönök összege már 4 milliárd 200 millió forint. Erre az óriási összegű kölcsönre ­a statútumnak megfelelően nincs egy 20 aranykoron ás fedezet. Mit jelent ez a 4 milliárd 200 mililiió forint kölcsön, lámielyeft iaz áUlam a vállalatoknak adott hátralékos 1 tartozásuk kifizetésére? Csak egy pláír összehasonlító számjadiatot mondok. Egész 1946/47. évi költségvetésünk együttes november hó 18-án, csütörtökön. 822 kiadási összege 4 milliárd 400 millió voflt. (LUKÁCS Vilmos* (midi): Ezzel szemben a viat­gyon az alap!) Utalok airra ais, hogy ugyaniakkor, amikor a Nemzeti Bank 4 milliárd 200 millió forint köles önt adott a, vállalatoknak leszámítolt vál­tókra, egyéb kihelyezésiéi, amelyekkel tehát á magángazdasági életet alimentálhatná, csak 84 millió forintot tettek ki, az egyéb álam­adósság 330 millió, egyéb követelés pedig 170 millió volt. Ez ai 4 imilliárd 200 millió a Magyar Nem­zeti Bank egész kimutatását olyan nyomasz­tólag terheli, mintha egy kis földszintes ház tetejére rátennének egy lokomotivot. T. Ház! Nem tudom, honnan; származott az a kétmilliárd forint folyószámlabetét, amelyet ia Nemzetii Bánik kimutat és amelynek alapján jogosítva lesz kölcsönöket folyósítani e folyó­számlabetét terhére; szinte valószín űnek lát­szik azonban, hogy m : állani részéről folyó­számlán kifizetett 4 milliárd 200 millióból állt elő betétként az állam részére ez a két mil­liárd, ami tehát tulajdanképen semmi egyéb, mint hátralékosi adó- melyre pedig kölcsönt adni, azt fedezetül elfogadni, meggyőziődéscm szerint nem lehet. (LUKÁCS Vilmos (f): A vállalatok az alapjai). T. Ház! Amikor valaki nem fizeti ki az adóját, ez par exoellenee a fizetésképtelenség esete. (11.30) lAz adó mindig előnvös tételi és ha azok >«. vállalatok nem tudták kifizetni adó­jukat, akkor azt semmi esetre sem lehet rövid­lejáratú, likyid követelésnek vagy laranyértékű követelésnek miinősíteni, hanem inkább — azt lehet mondi&ni — befagyott követelésnek, amelynek alapján azonban újabb bankjegyek kibocsátása és ujabb hitelek folyósítása meg­győződésem szerint ellenkezik a jegybank ren­deltetésiével és ífegfőkénen ellemikezik még iázzál iá statútummal is, amelyet 1948 május havában iktattunk törvénybe. T. Ház! Meggyőződésem, hogy a jegy­bankra vonatkozólag kialakult gazdasági' tör­vények és szabályok szerint ezek laz orthodox követelmények minden vonatkozásban heüyt­áillók. Osztozom abban a véleményben, (ame­lyet laz igen t. előadó úr. aki egyben a Nem­zeti Bank kormányzója is, hangoztatott, hogy tudniillik a gazdasági élet lényegesen meg­változott. Áz is bizonyos, hogy a jegybankok­nak ezeket az oirtbodox sziablállyait nem arra a testre, nem arra a gazdasági alakul ásrtai szab­ták, amelyben ezidőszerint az orszáa: gazda­sági élete folyik. A; Nemzeti Biank állami in­tézmény, de a Kereskedelmi Bank és a többi bankok is állami intézmények, mint ahogyan áililiami intézmények a vállalatok is. Amiklor tehát egyik a másiknak kölcsönt ad, akkor, ez végeredményben »kölcsön in sicb«. Éppen «ny­nyi, (mint ha valakinek van két vállalata és az egyiknek a keresményét alkalmilag oda­adja ia másiknak vagy viszont. Kétségtelen, amikor a jegybank a vállala­tok adóteheradósiságát 4.200 millió forint ere­jéjig .elfogadta, ebből nem lett infláció, de le­hetett volnia, ha nem érvényesült volna az ia kétségtelen gondosság, amelynek eirfedroénye­képen emellett az óriási Nemzeti Bank-hitel mellett sem szaporodott a bankjegymennyiiség. Ez elintézést nyert oly módon, hogy ezt a tar­tozást kölcsönösen elszámolták könyveikben és az a feltevésem — Hiehet, hogy tévedek —hogy 52*

Next

/
Thumbnails
Contents