Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-83

821 "Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi használni, mini a Speyer-kölcsönt. (MÓNUS Illésné (d): Igen, ha még a irégii rendszer szerint lelhetne! Ma már* nem lehet ezt csinálná!) mi lesz ennek hatása a gazdlaisági életre! Ez ia nagymennyiségű pénz a társadalom kezébe kerül s egyrészt — takarékos társadalom mellett — megint mint betét fog visszaszivárogni a pénzintézetek!bei. E fokozódó összegű hetetek alapján a jegybank megint jogosítva lesz — szintén papírpénz .alapján — folytatólagos további kölcsönöket is kiadni. Valóságos cireulus vitiosuB

1 áll elő: a papírpénz alapján kibocsátott papírpénztöbblet forgásszerűén visszakerül a Nemzeti Bankba, s jogcímet acfi mindig több közületi kölcsön kibocsátására, teljesen ércfedeaet nélkül. (MÓNUS' Illésné (d): A pénzbőséget nem fokozza! — TJay van! a, dolgozók vártján,) Ez a rendelkezés egészen korrtekt és szabályos volnia abban az esetben, ha a betét airánybetét lennie- De akikiolr, atmiikor a betét papír, papírpénzt inam lehet elfogadni folytatólagos további papírpénz-kibocsátás fedte zétéül, merít azt fedezetlen pénznek kell tekaarteni- Ez a rendelkezés tehát a szó legszorosabb érteimélben nyitott kapuja az inflációnaös. (Mozgás a dolgozók pártján.) Mi foglaltatik a Nemzeti Bank legutóbbi jelpnítésében'? Az. hogy a Nemzeti Bank 125 millió forint betétet és két imilliárd forint folyószámlabetétet kezel. Hozzávetőleg tudja az ember honnan származott ez a kétmilldár dós folyószámlabetét. A közönség kötréből nem. a vállalatokból nemi, mert nincs nekik. E kétmilliárdnyi folyószámllahel'ét alapján jogosítva lehelt a Nemzeti Bank akár másfél" milliárdnyi kölcsönt adni a törvényhatóságoikmak és, községeknek, ami önmagában tökéletes inflációt jelent. Még inkább megnyit ja az infláció lehetőségét a 46- cikkelynek az a pontja, amely szerint fedezetül elfogadhat a Nemzeti Bank általa kibocsátott rövidlejáratú kölcsönöket is. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnom árrá, amit korábban mondottam, hogy ia májusban meghozott statútummal szemben augusztus 8-án kibocsátott iá kbrmánv egy rendeletet, amelynek értelmében az állainostított vállalatok, úgyszintén az állammal közösségben levő vállalatok hátralékos köztartozásaikra köldsönt vehetnek fel a Nemzeti Banktól, ezzel kifizetik tartozásukat és mentesülnek kötelezettségeik alól. Ez iaugusztus 8-án történt- A Nemzeti Bank tíznaponkint megjelenő kimutatásai sízerint ezen időpontig folyőszámlakibelyezések címén 200—300 millió forint volt feltüntetve. A rendelet megjelenésié után: eyek a kölcsönök — amelyek a neimzetibanki kölcsönök és kellene, hogy arannyal legyenek fedezve — roha~ másian' emelkedtek. Amíg augusztus 8-án az ilyen kölesönök összege 300 millió volt, auguslztus 29-éig ez az összeg felemelkedett 1 imilliárd 300 miliő forintria, szeptember 29-éia: 2 milliárd 300 millió forintra, október 30-á% 3 milliárd 300 millió forintnai s* a legutóbbi Éilmutatásban e kölesönök összege már 4 milliárd 200 millió forint. Erre az óriási összegű kölcsönre a statútumnak megfelelően nincs egy 20 aranykoron ás fedezet. Mit jelent ez a 4 milliárd 200 mililiió forint kölcsön, lámielyeft iaz áUlam a vállalatoknak adott hátralékos

1 tartozásuk kifizetésére? Csak egy pláír összehasonlító számjadiatot mondok. Egész 1946/47. évi költségvetésünk együttes november hó 18-án, csütörtökön. 822 kiadási összege 4 milliárd 400 millió voflt. (LUKÁCS Vilmos* (midi): Ezzel szemben a viatgyon az alap!) Utalok airra ais, hogy ugyaniakkor, amikor a Nemzeti Bank 4 milliárd 200 millió forint köles önt adott a, vállalatoknak leszámítolt váltókra, egyéb kihelyezésiéi, amelyekkel tehát á magángazdasági életet alimentálhatná, csak 84 millió forintot tettek ki, az egyéb álamadósság 330 millió, egyéb követelés pedig 170 millió volt. Ez ai 4 imilliárd 200 millió a Magyar Nemzeti Bank egész kimutatását olyan nyomasztólag terheli, mintha egy kis földszintes ház tetejére rátennének egy lokomotivot. T. Ház! Nem tudom, honnan; származott az a kétmilliárd forint folyószámlabetét, amelyet ia Nemzetii Bánik kimutat és amelynek alapján jogosítva lesz kölcsönöket folyósítani e folyószámlabetét terhére; szinte valószín űnek látszik azonban, hogy m

: állani részéről folyószámlán kifizetett 4 milliárd 200 millióból állt elő betétként az állam részére ez a két milliárd, ami tehát tulajdanképen semmi egyéb, mint hátralékosi adó- melyre pedig kölcsönt adni, azt fedezetül elfogadni, meggyőziődéscm szerint nem lehet. (LUKÁCS Vilmos (f): A vállalatok az alapjai). T. Ház! Amikor valaki nem fizeti ki az adóját, ez par exoellenee a fizetésképtelenség esete. (11.30) lAz adó mindig előnvös tételi és ha azok >«. vállalatok nem tudták kifizetni adójukat, akkor azt semmi esetre sem lehet rövidlejáratú, likyid követelésnek vagy laranyértékű követelésnek miinősíteni, hanem inkább — azt lehet mondi&ni — befagyott követelésnek, amelynek alapján azonban újabb bankjegyek kibocsátása és ujabb hitelek folyósítása meggyőződésem szerint ellenkezik a jegybank rendeltetésiével és ífegfőkénen ellemikezik még iázzál iá statútummal is, amelyet 1948 május havában iktattunk törvénybe. T. Ház! Meggyőződésem, hogy a jegybankra vonatkozólag kialakult gazdasági' törvények és szabályok szerint ezek laz orthodox követelmények minden vonatkozásban heüytáillók. Osztozom abban a véleményben, (amelyet laz igen t. előadó úr. aki egyben a Nemzeti Bank kormányzója is, hangoztatott, hogy tudniillik a gazdasági élet lényegesen megváltozott. Áz is bizonyos, hogy a jegybankoknak ezeket az oirtbodox sziablállyait nem arra a testre, nem arra a gazdasági alakul ásrtai szabták, amelyben ezidőszerint az orszáa: gazdasági élete folyik. A; Nemzeti Biank állami intézmény, de a Kereskedelmi Bank és a többi bankok is állami intézmények, mint ahogyan áililiami intézmények a vállalatok is. Amiklor tehát egyik a másiknak kölcsönt ad, akkor, ez végeredményben »kölcsön in sicb«. Éppen «nynyi, (mint ha valakinek van két vállalata és az egyiknek a keresményét alkalmilag odaadja ia másiknak vagy viszont. Kétségtelen, amikor a jegybank a vállalatok adóteheradósiságát 4.200 millió forint erejéjig .elfogadta, ebből nem lett infláció, de lehetett volnia, ha nem érvényesült volna az ia kétségtelen gondosság, amelynek eirfedroényeképen emellett az óriási Nemzeti Bank-hitel mellett sem szaporodott a bankjegymennyiiség. Ez elintézést nyert oly módon, hogy ezt a tartozást kölcsönösen elszámolták könyveikben és az a feltevésem — Hiehet, hogy tévedek —hogy 52*