Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-83
817 Az országgyűlés 83. ülése 1948. évi Most a bankátszeirvezésekkel kapcsolatban -az történt, hogy a volt magánibankoik hatásköre lényegesien miegeaukült és csak bizonyos feladatokra szorítkozik, ollemben a Magyar Nemzeti Bank felvett munkakörébe olyan üzletágakat isi, amelyekkel eddig nem foglalkozott és így & Magyar Nemzeti Bamk szervezete és apparátusa rendíkívüli módon megnőtt. Ez önmagában véve még nem járna következményekkel, de kövétlkezményelkkel jár az, hogy — amint mondottam — a Magyar Nemzeti Bankra minit jegykibocsátó intézetre vonalfkozóain a törvény erejével bíró ós törvénybe iktatott alapszabályok szigorú intézkedésieket és korlátozásokalt tartalmaznak. Az alapszabályoknak egyik ilyen cikke, amelynek megváltoztatását most a t. Országgyűlés tárgyalni fogja, a 31. cikk. Ennek a cikknek 1. bekezdése a 'következőiket mondja (olvassa): »Az állam, a (törvényhatóságok- a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalán nem, tehát sem közvetve, sem közvetlenül nem vehetiJk igénybe ainélkül, hogy ugyanakkor a felvett bankjegyek ellenértékét aranyban vagy devizában ne szolgálltlatnák.« Ez tehát azt jelenti, hogy amíg ez az alapszabály érvényben van, addig ha mondjuk Budapest székesfőváros kölcsönt akarna, felvenni a Magyar Nemzeti Banktól, annak ellenértékét aranyban vagy devizában be kellene fizetnie, illetőleg letétbe kellene helyeznie. Ilyenformán természetesein kölcsönről szó nem lehetne. Ez nem volna baj, mert ezeket a közületi kölcsönöket eddig folyósították a volt magánbanko'k, — így például Budapest 1 székesfőváros a Budapest Székesfővárosi Községi Takarék" pénztárnál fedezte mindenkori hitelszükségletét - most azonban a Községi Takarék a banka tszervezés! következtében ezzel többé nem foglalkozik, tehát ezen a helyzeten változtatni kell Lehetővé kell tenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank is nyújthasson kölcsönt a közületeknek, elsősorban — amiről itt a javaslatban szó van — a törvényhatóságoknak, tehát a városoknak és a vármegyéiknek. De éppen a Magyar Nemzeti Banknak bankjegyki boesátáM jogánál fogva vigyáznia kell arra» hogy ezek a kölcsönfolyósítások ne olyan formában történjenek, hogy az esetleg megint pénzbigításra, pénzrontásra, inflációra vezessen. Egy magyar közmondás azt mondja, hogy akit egyszer a kígyó megcsípett, az a gilisztától is fél. Minket nagyon megcsípett annakidején . a z infláció kígyója, — hiszen még élénken emlékszünk rá — nekünk tehát természetesen a legnagyobb óvatossággal kell meghoznunik azokat az intézkedéseket' és jogszabályokat amelyek a jövőben ezt megakadályozhatják. Ebben a törvényjavaslatban az erre vonatkozó intézkedés igen helyesen a banktudomány, az elméleti pénzügyi és közgazdasági tudomány, valamint a gyakorlat tapasztalatainak megfelelően van megszövegezve s a következőképpen változtatja meg a Magyar Nemzeti Bank alapszabályait (olvass®): »A bank törvényhatóságnak, városnak Vagy községnek a leisizámítási vagy kölcsönüzletágban rövidlejáratú hitéit nyújthat, az ilyen hitelek együttels összege azonban nem haladhatja meg a betétállomány terhére eszközölhető kihelyezéseik oly hányadát, amelyet időről-időre a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. november hó 18-án, csü örtökön. 818 Főtanács állapít meg.« A helyzet ugyanis az, hogy a Magy'ar Nemzeti Bank az átszervezéssel kapcsolatban mo^ft betéteiket f is kezel, mégpedig jelentékeny összegű betéteket. Ez az átalakulási folyamat a magánbankoktól a Nemzeti Bankhoz még nem fejeződött be teljesen, de máris körülbelül az egész betétállományunknak egyharmada a Magyar Nemzeti Bank kezelésében van, ez a törvényjavaslat tehát >azt teszi lehetővé, hogy ezekből a betétekből folyósíthasson a Magyar Nemzeti Bánik kölcsönt. Ez helyes, mert hiszen a betétnek az a rendeltetése, — az is volt mindig — hogy az kölcsönök formájában megint kimenjen a gazdasági életbe.^ Ezt Jeszi lehetővé ez 'a törvényjavaslat, mégpedig hogy ne legyen egy állandó, szilárd megkötöttség, a bank főtanácsát ruházza fel azzal a joggal, hogy időről-időre ez a főtanács- állapítsa meg, hogy a Magyar Nemzeti Bank betétállományából mekkora összeg fordíttassák ilyen célokra. A második módosítás', amely szükségessé vált, abból következik, hogy az államoSlítotfJ vállalatoík és egyéb nagyvállalatok most az egyszámlarendszer keretébe kerültek. Ez azt jelenti, hogy ezeknek a vállalaitbknak számláját a Magyar Nemzeti Bank folyószámlaosztálya vezeti « minden befizetés és minden kifizetés ezen a folyószámlán keresztül történik. Már most mennyiben érdekli ez a Magyar Nemzeti Bankóit? Nagyon erősen érdekli, mert az alapszabályolk sfzerint a kibocsátott bankjegyek fedezete pontosan meg van Szabva. Ezek között a tételek között,, ha valaki megnézi 'a: Nemzeti Banlk jelentéseit, látni fogja, hogy a legnagyobb tétel a váltótáros; vagyis a vállalatok, a magánemberek, a pénzintézetek váltót nyújtottak be a Magyar Nemzeti Banknak, azt a bank leszámítolta, nyilvántartotta és lejáratkor inkasszálta az összeget. Moist ez megszűnt nagy mértékben azért, mert azok a vállalatok, azok a pénzintézetek, amelyek eddig váltókat nyújtottak be a Nemzeti Bankhoz, nem 'nyújtanak be váltókat, hanem egyszerűen folyószámlán történik részükre a hitel folyósítása. Ha tehát így hagynánk a mai helyzetet, ez azt jelentené, hogy a Magyar Nemzeti Bank. a jegybank, fedezetének legnagyobb tételét lassanként egészen elvonnánk, aimi természetesen képtelenség. Tehátí az alapszabályokat olyan módon kell módosítani, hogy neesalk a leszámítolt váltók, hanem az ilyen folyószáimlalkövetelések is a bankjegyforgalom fedezetéül szolgáihassainak. Az alapszabályoknak a módosítása ebben a tekintetben a: következő: A bank alapszabályainak 46. cikke felsorolja a banikjegyforgalom fedezetéül szolgáló tételeket, mégpedig ezek a következők: az érckészlet, a váltópénzkészlet, a leszámított váltók és más érték-, papírok, az érckészletibe be nem. számítható devizák és valuták, a külföldi értékre szóló váltók, a kézizálogra adott rövidlejára^á kölcsönök és a nyíltpiaci műveletek útján szerzett értékpapirok. Most itt' az, a változás fog történni, hogy a kézizálogra adott rövidlejáratú kölcsönöknél eizt^a két szót, hogy »kézizálogra adottte elhagyjuk, vagyis részben rövidlejáratú köiesönök« fognak fedezetéül szolgálni 13 bankjegyforgalomnak. T. Országgyűlés! Meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy a Szigorúan vetít bankjegy politika szempontjából ez a változás nem ká52
