Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-82

805 Az országgyűlés 82. ülése 1948. nék iszólni, hogy a statisztika tudománya ia múltban egyteis makemberek tudomámya volt és. nem a széles néprétegeké. Hallgassák meg ékről ú.ilból Leninnek a szavait. Lemim az 1919-es években ezt írja (olvasna): »A statiszfíikia a kapitalista, tárfeadialómban kizárólag az állami emberek, vagy szakemWetrek szűk körének volt a "dolga. Nekünk bte kell vinnünk a statisztikát a tömegek közé, népszerűsítenünk kell, hogy a dolgozók fokozatosan megtanulják, hogy ,mia:gruk értsék meg és lássák, hogyan és mennyit kell dblgoznioik, hogyan és menynyit ktell piheniniök s az egyes közösségek gazdálkodása, üzleti (eredményeinek össze hasonlítása az általános, érdeklődós és tanul-. mámyozás 'tárgyává váljék, hogy a (kiemelkedő közösségeket haladéktatamiul megjutalmazzák^ T. Országgyűlés! Úgy érzem, 'további alá" támasztás már ne:m szükséges e szavak után a, statisztika jelejntőségének és forítosságának méltatására s iámnak bizonyítására, hogy milyen hatalmas horderejű kérdésről van szó. A sitatisztikai szolgálat valamennyi dolgozója érezze azt, hogy milyen hatalmas felelősség náfaamlik reáT. Országgyűlés! Szeretném bejelenteni azt — amit már említettem is — hogy az országgyűlés bizottságai együttes ülésükön aa 1947—48. évi hivatalos statisztikai munkaterv (tárgyában a miniszterelnök úrnak az országgyűlés, elé terjesztett jelentését egyhangúlag elfogadták "s e határozat alapján kérem a t Országgyűlést, hogy a jelentésit és a munkatervet változatlanul fogadja eh (Taps a dolgozók vártja oldalán.) ELNÖK: Szólásra következik a felirat között szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Lupkovics Gyöngy! LUPKOVICS GYÖRGY (kg): T. Országgyűlés! A miniszterelnök úr tárgyalás alatt áiló jelentése az 1947—48. évi hivatalos statisztikai munkatervről felveti azt a gondolatot, hogy tulajdonképpem mért kell ezzel a statisztikai hivatallal foglalkozni, miért kell ezzel magának az országgyűlésnek foglalkoznia. Engedje meg tehát a t. Országgyűlés, hogy erre vonatkozólag egy kis történeti vissziapillainitást és magyarázatot adjak. A statisztika az a tudomány, amely az állami és társadalmi éltet tömegjelenségeinek f ©Büntetésével és ismertetésié vei és az ezekben mutatkozó törvényszerűségek kutatásiéval, felfedezésével és ism©rtetésévi8)l fio(glalkoziik. Feltételezi tehát, hogy ezekről a jelenségielknől és viszonyokról számszerű feljegyzések és kimutatások készüljenek és így sotrsa attól függ, hogy mennyiben állanak riendelkezésre ilyen (számszerű feljegyzések és kimutatások. Ezelkmek fontosságát különösen az újabb időben ismerték fel és az újabb időbem lett eziaÖr níek gyűjtése az állami élőt önálló tevékenységének feladatáváTévedés volna azonban azt hinni, hogy régebben, az ókorban talán nem ismeöMk a statisztikai adatfelvételeket és nem gyüjtöttítek olyam adatokat, amelyek az állami (

igazgatás, a k'Ormányziait számiárta fontosak voltak. Már a mi időszámításunk kezdetét megelőzőiéig is találkozunk statisztikád feljegyzésekkel a magas kultúrájú Kínában, FelsőIndiában, Háisó-Imdiáibam és Egyiptolmhan, ső^ az Ótestamentumban Mózes IV. könyvét egyenesem a népszámlálás, a Numerus könyvénlek nevezitek el. A legnagyobb jelentőségre azomévi november hó 17-én, szerdán. 806 ban a római világbirodalomban emelkedtek a statisztikai adatfelvételek; ott már ötéyenkint isimíéjtlődő úgynevezett: cenzusotkait tartottak s ezek a császárok idejébiem már valóságos népszámlálásokká váltak. A császárok idejében találkozunk egy olyan fontos statisztikai adatfelvétellel, amely a kereszténység történetének legfontosabb eseményével, Krisztus születésével függ össze: ez az Agustus császár által elrendelt népiszámlálás. A római császár•ságbiaín már! állami évkönyvek isi voltak, amelyek mindem évben feltüntették a

K állami igazgatás számára fontos adatokalt miemcsak magára a római birodalomra, vonatkozólag, hanem a birodalomhoz tartozó különböző kolóniákra és egyéb területekre vonatkozólag is. A középkoriban sem hiányoztak aj statisztikai adatfelvételek. Idetartoztak például a keresztény községek által vezetett lajstromok, különösem az úgynevezett dyptiehák, amelyekben feljegyeznék la keresztény községbem történt kaireszteléseket, esketéseket és elhalálozásokat, ezek tehát már valóságos anyakönyvszáimlba :menteik. Az araboknál különösem a zsákmánynak Mohamed által étrendéit egyenlő kiosztása tette szükségessé a potnltos méipjszámlálást, hogy így a zsákmányt az egyes családok tagjainak száma szieirimt lehessem elosztani. (BtJCHINGER Manó (d): Ez Magyaroirszágon is így volt!) Olaszországbam nagy jelentőségűek vollták az egyes városköztársaságok által készíltett statisztikák. Különösem kieimelem, azokat a statisztikai jelentéseket, amelyeket a vellemcei köztársaság külföldi képviselői készítettek, amelyeket Relaziomi-miak hívtak és amelyek alapján a veliemceí köztársaság dogé-ja évemkint jelentést tett a, köztársaság társadalmi, politikai ós közgazdasági viszonyairól. E je

u ienltiéseknek egyike valóságos riemeke Mocer nigo dogé műve. Az újkorban a statisztikai adatok (gyűjtését főieg olyan államokban karolták feh ahol központosításra törekedtek és olyan állam okban* ahol a nép jólétének előmozdítását az állam központi feladatának ismerték eh Franciaor-szagban Sully és Richelieu voltak a statisztikai adatfelvételek úttörői, míg aztám 1766-bam egy Gournay nevű tudós megszervezte az első statisztikai hivatalt, az úgynevezett Bureau de renseignement-et, va-gyis a felvilágosítások hi~ vatálát. Még nagyobb tevékenységet fejtett ki az újabb korban Svédorszáigi, ahol már 1756-ban felállítottak egy úgynevezett Tabellerkommissioort, a ^ statisztika első hivatalos közegét. Oroszországban Nagy Péter óta, SpanyolorSEágbam II. Fülöp óta vam statisztika. Franciaországban Napóleon 1800-bam teljesen (átszervezte a statisztikai szolgálatot, abból ,az elvből ikiíiinr dulva, hogy »la statistique est le budget dtes choses«. a statisztika az élet jelenségek, a doh gok költségvetése, Ezután Európa majdnem minden államában megszervezték a hivatalos statisztikai szolgálatot. Nálunk már 1848-bam foglalkoztak egy államdó ós hivatalos statisztikai szolgálat megszervezésével azamban a szabadságharc, miatjd pedig az abszolutizmus

1 eseményei meggátolták a statisztikai hivatal megszervezését; csak 1867-ben állították fel az első magyar statisztikai hivatalt. Ennek első vezetője Keleti Karolj51*