Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-82

807 Ás országgyűlés 82. ülése 1948. volt; később el is nevezték róla azt az utcát, amelyben a Statisztikai Hivatal van. A 'Sftastistzttikiai tudomány művelését jelentékenyem előmozdították aziofe a nemzetközi isitatisztiikai kongresszusok- amelyeket 1853-tói kezdve időnkint tartottak,. Az első statisztikai kongresszust Brüsszeíbecaj tartották 1853-ban, azóta sok országban' így nálunk Magyarországon, Budapesten is tartottak ilyen nemzetközi statisztikai kongresszust, Ezeken, ^kongresszusokon állapították meg a statisztikai felvételiek helyes elveit, biztosították azok egyöntetűségét, ami az összehasonlítás egyik lejgifomtosabb feltétele. A statisztikai hivatalok szervezésének kérdésében az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a statisztikai szolgálatot központilag vagy decentralizálva szervezzék-e meg. A legtöbb államban a központi megszervezés mellett foglaltak állást> abból az elvből kiindulva, hogy sokkal könnyebb a,z összehasonlítás, ha az adatokat eigy központi szerv meghatározott terv szerint veszi fel» mint hogyha minden igazgatási ág a maga elgondolása szerint, a mágia különleges staenr pontjaiból kiindulva végez adatfelvételeket és von le következtetéseket talán szűkebb szak sziempontoktól vezettetve, A másik kérdés, amely szintén nem alárendelt jelentőségű ezzel kapcsolatban az, hogy a statisztikai szolgálat tulajdonképpen^ melyik igazgatási ághoz tartozzék- Ha aiz európai statisztikai hivatalokat megnézzük, azt látjukhogy az elmúlt évszázad folyamain bizonyos ingadozás volt ebben IEL tekintetbem újabban azonban általaiban a miniszterelnökség alá helyezték, illetve ia miniszterelnökség keretébe illesztették be iá statisztikai szolgálatot, mondván, hogy ez az a szolgálati ág' amelybe egyrészt a többi kormányzati ág is beletorkollik, másrészt, amely praeponderál a többi kormányzati ág felett és így ennek vezetés© alatt könnyebb megszervezni a statisztikai adatszolgálatot, így szervezték meg nálunk is a statisztikai szolgálatot a mi" ntiiszteireinökség kebelében és odatartozik Ma gyarotpszágon a Központi Statisztikai Hivatal is. A múlt század folyamán, amikor a statisztikai tudomány már komoly eredményeket ért ék meglehetősen nagy vita volt a statisztikai tudomány elméleti minősítéséről- Az egyik felfogás szerint ia statisztika tulajdonképpen^ földrajzi vagyis leíró és ismertető tudonuány^ lamely egyszerűen összefoglalja és ismerteti a jelenségeket és azokból további következtetéseket nem von lfe. a másik felfogás szerint a statisztika a matematikai indukció módszerével dolgozó rendszeres oknyomozó tudomány, amely a társadalmi éleit jelenségeinek törvényszerűségeit akarja kikutatni' felfedezni és ismertetni. E tudomány művelésének legfontosabb korszakában, a XIX' század első felében Quetelet belga tudós a statisztikát a társadalom terméiszettudományává akarta tenni, mert szerinte a statisztikának az a feladata, ho:gy a tláirisadalmá élet törvényszerűségeit ismertesse' felfedezze a társadalmi élet törvényeit éppen úgy, mint ahogyan a természettudomány a természet örök rendjét kutatja és annak törvényeit ismer tetí meg, (12.00-) A társadalmi jelenségek törvényszerűségét esiakis a statisztika segítségével lehet megismerni, mert a társadalmi éleitben igen különböző,, igen bonyolult és egymásra ható tényezők működnek, amelyekből az állandó, maradandó évi november hó 17-én, szerdán. 8Ó8 hatású és< értékesebb tényezőket csak úgy választhatjuk el, ha ezekét a társadalmi: jelenségeket nem egyszerre) egyízban, hanem mint tömegjelenségeket tömeges fellépésükben vizsgáljuk meg, nieirt akkor a ritkábban mutatkozó különös tényezők elenyésznek, az általános és miairadaindó tényezők pedig fokozottabban kifejeződnek. Ez a belga tudós előszeretettel foglalkozott az erkölcsi élet törvényszerűségeinek vizsgalatával is és ő volt tulajdonképpen az úgynevezett morálstatisztika megalapítója, amely azóta hatalmas fejlődést ért el. E történelmi előzmények után és ezek segítségével^ szervezték meg nálunk is ia hivatalos statisztikai szolgálatot, amelyről legutóbb az 1929:XIX. te. szól. Eszerint a magyar hivatalos statisztikai szolgálat célja az ország közállapotainak és közérdekű viszonyainak nyilvántartásiam e célból adatok gyűjtése, feldolgozása és közzététele olymódon, hogy azok tudományos, törvényhozási, kormányzati és igazgatási célra' bármikor felhasználhatók legyenek. Ebből a célból valamennyi hatosáig!, közintézmény és szerv statisztikai tevékenysége központi, mégpedig a miniszterelnökség felügyelete alatt álló Országos Központi Statisztikai Hivatal irányítása alatt áll. A törvény 10. §-a — ahogyan az előadó úr ezt már szépen kifejtette — kimondja azt, hogy a statisztikai adatgyűjtésről évenként részletes munkatervet kell készíteni és azt az országgyűlés elé kell terjeszteni. A törvény rendelkezései szerint csak az az adatgyűjtés eszközölhető és csak az az adatszolgáltatás kötelező, amely benne van a Sjtatilsztikali hivatalos munkatervben. Minden statisztikai adatfelvételnél meg kell említeni tehát, hogy azt milyen jogszabály alapján rendélték el és hogy az adatszolgáltatás magánszemélyeik bevallásán alapszik. Nem Szabad tehát felvenni olyan adatokat a statisztikai munkatervbe, amelyek az egyén családi, társadalmi és erkölcsi életének belső viszonyaira vonatkoznak, mert ez beavatkozás

1 lenne a családi életbe, az egyéni szabadságjogok sérelmével és korlátozásával járna. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Ügy van!) Ez iaz oka tehát annak, hogy a hivatalos statisztikai munkatervet pontosan összefoglalva és részletesen kimutatva, minden alkalommal az országgyűlésnek, vagyis magának a törvényhozásnak kell bemutatni, hogy megbírál"hassa, vájjon nincsenek-ie abban a

1 munkatervben olyan adatok, amelyeik túlmennek azokon a törvényes kereteken, amelyeket éppen az imént' voltam bátor említeniA miniszterelnök úrnak az előadó úr által részletesen ismertetett munfeatiervlébő] kitűnik, hogy a felszabadulás óta eltelt

1 idők tanulságai, az ország társadalmi és gazdasági helyzetének mélyreható változásai a statisztikai szolgálatnak isi bizonyos módosítását

1 tettek szükségessé és több nagyfontosságú adatfelvétel elrendelése is szükségessé vált. A munkaterv 81 pontban sorolja fel az egyes statisztikai ágazatokat, részletesen megindokolja felvételűik szükségességét, kihagyván azokat a feltételeket, amelyeik most már korszerűtlenek volnának. Hogy milyen jelentősége van ennek a hivatalos* statisztikai munkatervnek, azt könnyen megérthetjük, ha arra (gondolunk, hogy a nemrégiben lezajlott második viliágháboirú óta milyen hatalmas változások történtek országunk egész szerke-