Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-82

803 Az országgyűlés 82. ülése 1948. ben. Ezen a téren komoly fordulatot egyedül és kizárólag az ez év márciusában végrehajtott államosítás jelentett és fog jelenteni a jövőben, amidőn az államosítás kihatása teljes egészében kibontakozik az iparstatisztika területén is. Külön fel kell hívnom az igen t. Országgyűlés figyelmét hogy az iparstatisztika V. főcsoportjában a 32/ia. pont, ,a »gyárápari negyedévi statisztika* egészen új felvétel, ez évben szerepel először, >'s meggyőződésem, hogy helyes volt ezt a negyedév: gyáripari statisztikát felvenni a múltbeli egyéves statisztika helyett, mert egyrészt részletes ne~ gyedévi elemzést ad, másrészről pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az iparvállalatoknál tapasztalható statisztikai anarchiát és inflációt felszámoljuk, annak az elgondolásnak alapján, hogy ilyen negyedévi statisztika fog' jon össze egy egységbe valamennyi komoly jelentőségű adatszolgáltatást, ne pétiig nyolctíz egyéb helyről érkezzenek állandóan kér dések a különböző iparvállalatokhoz. Ha már a statisztikai anarchia fogalmát bevetettem a t. Országgyűlés plénumába, szeretnék erről néhány szóban megemlékezni. Sokat szóltunk már itt az országgyűlés előtt is erről a kérdésről, támadó kritika formájában is, minden oldalról. Azt hiszem, valóban volt bizonyos rendszertelenség ©zen a téren. Hogy úgy mondjam, a statisztikai fegyelem meglazult. A Statisztikai Hivatal ezeín a téren komoly munkát végzett, a felszabadulás után több rendeletben biztosította azt, hogy a különböző szervek által elvégzendő vagy elvégezhető adatgyűjtések központi ellenőrzés és irányítás alá vonassanak. Be is kell itt jelentenem, hogy a munkaterv szerint a központi irányítás és felügyelet alatt álló, az állami és önkormányzati hatóságok és hivatalok, valamint a törvény által alkotott testületek és intézmények által ^ foganatosított illetőleg végrehajtott egyéb hivatalos adatgyűjtések majdnem teljes egészükben bemutatásra kerülnek. Ez már önmagában komoly lépés a statisztikai anarchia felszámolása felé. További lépés e munkaterven túlmenőleg — azt hiszem azonban, helyes erről is megemlékeznem, — hogy az 1948. év második fellében a kormányzat a Központi Statisztikai Hivatal mellett felállított egy iparstatisztikai bizottságot, amely a Gazdasági Főtanács 2.086-os rendelete alapjain működik és amelynek engedélye nélkül senki részéről semmiféle kérdőív nem mehet ki az iparvállalatokhoz. Ez a bizottság előzetesen megvizsgálja, vájjon a kérdezett adatokat valahol nem gyüjtöttéke már ősszel Én azt hiszem, örömmel ücívözölhetjük ezt az intézkedést, és helyénvaló volt itt erről megemlékezni. Különös örömmel tölt el engem személy szerint az is, hogy a Szakszervezeti Tanácsnak e szervben külön képviselete van, és így e kérdésekhez közvetlenül is hozzászólhat segítségeit nyújthat az üzemekben dolgozóknak. A statisztikai (anarchia kérdése ezek szerint láthatóan helyesen, felszámolóban van, ISI. ezen a téren radikális intézkedések történtek. . Be rá kell mutatnom arra, hogy e téren bizonyos demagógiát is lehet tapasztalni. Nem minden kérdőív felesleges, amely ellen kinn az életben, az üzemekben hangulatot szeretnének teremteni, Fel kell hívnom az Országgvűlós figyelmét arra, hogy vain egy ilyen irányéin november hó 17-én, szerdán. 804 zat; egyesek a statisztikai adatszolgáltatás si. keret megbénítandó ilyen demagóghangulattal igyekeznek az üzemekben, a munkaihelyeken fellépni ás szétrombolni a demokratikus- kormányzat politikájának biztos alapját szolgáltatandó statisztikai adatgyűjtést. Ez talán legjobban tapasztalható az iparstatisztikában, de iá; inépszámlálás területén is; hivatkozom itt a mai . sajtó vezércikkeire, amelyek a kérdésekkel igen behatóan és komoly formában foglalkoznakT. Országgyűlés! összefoglalva, a kérdéseket és kiértékelve a jelentést és munkaltervét, megállapítható, (hogy e jelentésnek és munka tervnek két arculata van. Egy részit még visszatükrözi a régi korknányzati rendszer statisztikai politikáját, de niejg lehelt találni imár i© munkatervben és jelentésben azokat az elemekeit, azokat a csirákat is, amelyek az erőteljes jövendő kiépítésére mutatnak. Tehát kettős arculatot mutat a statisztikai hivatal munkája, nem csupán negatív, de a jövőre mutató komoly pozitív vonásokat is tartalmáé, Én azt gondolom, helyesebb a munkának ebben iá formában való kiértékelése, mint csak dicsérő szavakat mondani, miként ez — ahogy beszédem elején is mondottam — a múltban szokásos volt. Meg kell említenem, hogy a Magyar Dolgozók Pártjai e vitában külön szónokot nem állított; rám hárul tefhát a feladat* hogy megemlítsem: laiz Országgyűlés költségvetési vitájában Kiss Károly képviselőtársam részletesen bírálta a Statis'ztifcaá Hivatal munkáját ós munkaterivét., az akkor ismert részleteket. Meg kell mondánom azt is, — úgy hiszem, az Országgyűlés (egyetért velem ebben, s ez nemcsak Statisztikai Hivatalra, de általában közhivatalainkra vonatkozik, — hogy a közhivatalok a bírálatot igen: nehezen bírják el, nemhogy a kritika, mellett az önkritika fegyverét is gyakorolnák. Én ismertem a hivatalnak az akkor a plénumban elhangzott bírálattal kapcsolatban a, miniszterelnök úrhoz intézett Mjtlerjesztósét. Egy egész vaskos kötet. Valamennyi elhangzott kritikai mondatot különkülön bonckés alá vettek az illetékes szakszolgálati szervek és kimutatták, hogy ott pedig semmi néven nevezendő baj nincs, minden riemdben van. Én azt hisZeím, hogy ez ia szellem, ez a szemlélet nem helyes. Nem helyes ebben a hivatalban, ós nem helyes a többi hivatalban eem. Talán egy példának, a népszámlálás kér„ désének kiragadásával lehelt bizonyítani a legjobban ennek helytelenségét. Kiss Károly képviselőtársam külön szólt árról, hogy Jeltétlenül szükséges a népszámlálás megrendezése. A hivatal kimutatta, hogy ez különböző okokból niem volnla jó ezért, meg azért, meg amazért Pedlig a. demokratikus kormányzás és a tervgazdálkodás szemponlbjából döntő s alapvető fontosságú, hogy legyen egy teljes, megbízható, megnyugtató adatszolgáltatásunk ^aa egész népesség minden rétegére vonatkozólag. Ez az egy példa talán eléggé .meg" mutatja, .ihogy bizony .az oírszággyűlésben elhangzott ilyen kritikát komolyan meg kell nézni, önkritikát kell gyakorolni és az önkritika szellemének meghonosodása fogja előrevonná hivatalainkat általában- s -külön ezt a hivatalt is, laímelynek munkájában komoly lehetőség van az eredményes, hatalmas fejlődésire, különösen azok' után az erősítések után,' amelyeket m a hivatal ia közelmúltban kapott és reméljük, továbbra, is kapná fog*. T. Országgyűlés! Befejezésül arról saeon#