Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-82
801 Áz országgyűlés 82. ülése 1948. lenézett r 'Segédtudományként szerepelt, ma az ország érdeklődésének előterében, áll. Hiszen a munkaversenyek közepette, midőn az üzemek dolgozóinak figyelme termelési számadatokra, eredményekre összpontosul, világos a statisztika hatalmas, országépítő jelentőségei. Azt hiszem, annak is komoly Örömmel kell eltölteni mindenkit ezen ia terűiéiben, aki öztetreti szakmáját, hogy az új közgazdaságtudományi egyetemen (11.30) a statisztika korszerű, marxistaleninista^ művelése megkezdődött, s ez bázist fog nyújtani arr, a isi, hogy a meglevő gárda az eddigi munkaeredményein messze túljuttasson. Az!t hiszem, helyes volt, hogy ezek a mondatok elhangzottak itt a jelentés tárgyalása alkalmával, mert hiszen ennek a gárdának munkáját ebből a szempontból is ki kellett értékelni. T. Országgyűlés! Legyen szabad a munkaterv egyes pontjaira — nem valamennyim, mert az igen messze vezefaie, — csupán néhány fedezetre vonatkozóan, egy-két megjegyzést tennem, pozitív és negatív megjegyzéseket egyaránt. Statisztikai szolgálatunknak legdöntőbb hiányossága, — ugyancsak a régi rendszer általános politikájának következéseképpen — a nemzeti jövedelem számítása tarén mutatkozik. A régi kormányzatnak s a tőlkés rendnek, a nagybirtokosoknak és a nagytőkésleknek egyaránt, nem volt érdekük, hogy a nemzeti jövedelem számításai világosan folyjanak. Azt hiszem, hogy ezt külön indokolni nem szükséges. (BUCH1NGEK Manó (d): Tudjuk!) De azt hiszem, azzal ma nem llehetünk megelégedve, hogy ezt egyszerűen tudomásul vesszükFeltétlenül szükséges a nemzeti jövedeleon számításait széles területen, átgondoltan, megfelelő tudományos alapokon megindítani és megvalósítani. Hiszen a meglévő adatok már elég sok támpontot nyújtanak, de telljes kimunkálásuk nélkül tejgazdaságunk tervezése nem lehet teljes. Egy másik kérdés az előbbiből közvetlenül következik: a jövedeltemieloisizlás! statisztikájának kélridésiö.^ jNlyilvánvaló, hogy ha az előbbi területen még r volt is valami munka, ezen a területen azután az égvilágon semmi komoly isieim történt. Azt hiszem ez is egészen világos. És ami ebiből toválblb következik: az adóstatisztika területén ugyancsak súlyos eUeplezések, súlyos hiányosságok mutatkoznak. Ez megint esaik azt a téttelt bizonyitja, hogy a statisztikai munkaterv visszatükrözi az uralkodó osztályok politikáját s annak közvetlen érdekeit. Az adóstatisztikai példíák est nagyon szépen é!si jói mutatják. Ezek mellett a kérdések mellett van ^egy másik nagy kérdéscsoport, amely a kormiányzat politikájának átgondolására ós alátámasztására feltétlenül szükséges. Ez a kérdéscsoport a munkavállalók, a dolgozók életszínvonalára vonatkozik. Régen folynak életszínvonal-vizsgálatok, régen készülnek életszinvonalstatisztikák. Ezek közelebbi megvizsgálása kimutatta, hogy komoly ^eloirmra sízoru'Dtak. S a reform részben már meg is történt. Nem adták ezek a statisztikák a dolgozók életszínvonalának valódi képét. Ugyancsak szükségtelen időbúzás volna annak részletes, beható dri~ dokolása: miért nem tehette meg a Horthyrendszer népgyűlölő, népellanes kctományzata, hogy például iá (bérpolitikát visszatükröző bérstatisztikáit valóban pontosan, országosan kimunkálja. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLŐ IV. évi november hó 17-én, szerdán. 8Ó2 Az életszínvonal vizsgálata két bázáöoin alapszik: a bérstatisztika ós az árstatisztika vizsgálatán. Mindkét pillér tekintetében súlyos hiányosságok és hibák vannak jelenleg is, aaanak ellenére, hogy sok minden Itöitténit miár ezen a téren, különösen a bérstatisztitka vonalán, éppen a szakszerve t z,6tek kezdeményezésére és közbejöttével. Itt nem állhatunk meg, (tovább kell mennünk, s ia következő (munkatervekben e terül etek vizsgálatának jelentős kibővítésére és megjavítására van szükség. Az árstatisztika és ezzel kapcsolatosan Í& SY forgalomstaítisztika szükségessége is régen felmerült; ez régi követelése azoknak, akik a nép érdekeit tartják következetesen szemük előtt. Persze igen komoly nehézségei vannak egy ilyen statisztika készítésének. Ennek ellenére mai gazdasági rendünkben már míegvan a mód és a lehetőség arra, hogy a foitgiaiomstatisztika ós a fogyasztási statisztika kombinálásából egy megfelelő statisztika alkottassék, megfelelő adatokat kaphassunk a kormányzat politikájának kimunkálására és annak állandó kontrolljáraA külkereskedelmi statisztikában is mutatkoznak olyan problémák, amelyek itt említésre méltók. Az egyik az, hogy a külkereskedelmi forgalomban az értékelés kérdése nincs megnyugtatóan rendezve. A másik pedig az, hogy a külkereskedelmi forgalomban a tervhivatal és a tervgazdálkodás szempontjából gyakran furcsa kép mutatkozik. Valahogyan egy időre eltűnnek mind a beérkező, mind , a kimenő áruk, nem tudni, hogy hogyan, és valahogyan a tervben az adatok nem egyeznek, nem kvadrálnak, nem vágnak össze. Közelebbről nézve a kérdést, megállapíthatjuk, hogy a statisztika módszerében vau a hiba. Nevezetesen csak az elvámolásnál veszik figyelembe s ragadják meg az árukat, nem pedig a határon való be- ég Kilépés alkalmával. Világos, hogy az elvámolás gyakran periodikusan, lökésszerűen, nem folyamatosan történik, s ebből következik, hogy egy—két— báromhónapos kiesés mutatkozik, úgyhogy a tervgazdálkodás szempontjából megtervezett havi külkereskedelmi mérlegekkel statisztikai adataink nem vágnak össze, nem lehet a.havi tervet és a havi statisztikát összehasonlítani, összevetni. Úgy gondolom, a következő munkaterv kimunkálásánál ezt a szempontot is figyelembe lehet venni,^ ha az illetékes szervek is valóban: így f olgják látni. A főcsoportok közül, amelyekről említést akarok tenni itt a plénumban, utolsónak hagytam az iparstatisztika kérdését. Az iparstatisztika talán a legnagyobb jelentőségű, legdöntőbb része statisztikai szolgálatunknak, eltekintve a népszámlálás kérdésétől, amelyről szintén néhány megjegyzést kívánok majd tenni, bár nem tartozik ennek a jelentésnek keretébe. Iparstatisztikánk területén igen komoly hiányosságok mutatkoztak. 1941-ig nem is volt az országban komoly gyáripari statisztika. Indoka megint a GYOSz, megint a tőkés érdeke. A GyOSz-nak egy idegszála sem kívánta azt, hogy üzemeibe a Statisztikai Hivatalon keresztül bárki is betekinthessem. Sokkal jobban lehetett elleplezni a profitot komoly statisztikai feltárás nélkül. A felszabadulás után is nagyon komoly nehézségei voltak a statisztikai szolgálatnak, a magánkézben lévő vállalatoktól adatok elnyerése, kérdőívek helyes kitöltése tekinteté" 51
