Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-82

79? Az országgyűlés 82. ülése 1948. san kellett elpusztulnia azért, merít tűrtető, tehát valódi kjópet akiset festeni a feudális Mar gyaroírsaágról és ezért küzdött életében. De további komioly megállapítás okait is tett Fényes Elek több beszédében ós cikkében. Töfobeik között ezeket mondotta: (olvassa): »Hazáruk az újahb idő'khem nevezi&tes átalakulási ponton yiajn. A fejedelemtől kezdve az utolsó honpolgárig mindenki meg van győződve, hogy reformokra van 'Szükség. Gyökeres refor moikra van szükségünk, ha nem akarjuk, hogy nemzetünk asz élők sorából irgalmatlanul kitöröltessék. És lőn mozgalom, indítványok téte.ttefe •.. t És miidőn mindezen előszámlált tár}gyakiat őszintén meg akarnák indítani, meg" döbbenve vettük észre, hogy legjobb szándékkal is ikeveset tehetünk: miért nem ismerjük baízáníkatj adataink, melyek biztos vezérfonalul szolgálhatnának, csonkák, vagy éppen teljességgel nincseniek.« Ugy gondolom, látja a t. Országgyűlés. hogy e szavafc száz esztendő távlatából sem porosak, hanem fénylenek, világítók, és nekünkma, száz évvel később, kötelességünk és feladatunk, hogy hazánkat; megismerjük ós az adaTiok alapján, a tervgazdálkodás módszerével vigyük előre a nép életszínvonalának emelésiét, a johb éleit megteremtését, (Helyesles a dolgozók vártján.) Legyen szabad most már -az előttünk fekvő jelentés formai részéről szólni azzal kapcsolatbam. hogy az 1929:XIX. te. elrendeli, hogy a jelentést, illetve a munkatervet, az Országos Statisztikai Tanács meghallgatása után kell megállapítani. A bizottságban megállapítottuk, hogy az Országos Statisztikai Tanács nem működik, és a miniszlterelnök úr — igen helyesen, — az •érdekelt szakminisztériumok, a GF titkársága, valamint a fontosabb órdekíképviseletek bevonásával, és meghallgatásával s ai ,kü lönböző szakértők véleményének kikérésével állítoltta össze a munkatervet, _ dolgozta ki a statisztikai szolgálat pro grammját, tehát így a munkaterv összeállításánál az összes érdekelt szervek véleményét és szempontjait messzemenően figyelembe vte,tték. Igen t. Országgyűlés ! Meg kell említenem, hogy most az 1947/48. évi munkatervről szólunk, ós a munkaterv összeállításakor még több olyan érdekképviselet hallathatta szavát, amely érdekképviseletek ma már nem léteznek. Konkréten a GYOSz-ra gondolok. Ez a tény ós sok minden, ami ehhez kapcsolódik, természetesen a munkaterv arculatán is megmutatkozik. T. Országgyűlés! A jelentéssel kapcsolatban szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy a munkaterv, illetve a jelentés a Statisztikai Hivatal valamennyi adatgyűjtését ismerteti. A múltban csak a változtatásokat volt szokás ismertetni. Azt hiszem, helyesem járt el a kormányzat és a Statisztikai Hivatal, midőn ebben a munkatervben yalamenynyi jelenleg folyó, hacsak részben is futó adatgyűjtést felsorolt és felvett, hogy így tiszta képet alkosson az országgyűlés előtt a tekintetben is, hogy mi történik, mi folyik ma a statisztikában és ezzel egyben alapot teremtsen a további munkára, e munkaterv megreformálására, kiterjesztésére, a szükséges helyeken való kibővítésére. Szólnom kell arról is, hogy éppen azért, miért ez a munkaterv és jelentés a teljes adatgyűjtési területet feltárja, az ezzel kapcsolatos jelentő íveket, kérdőíveket, kérdőlapokat evi november hó 17-én, szerdán. 798 nyomtatásban az országgyűlés nem osztotta ki. Ez a hatalma,* paksaméta foglalja magában a kérdőlapokat, amely itt most önök előtt fekszik és az iratokhoz csatolva van. Ezeknek kinyomtatása, szétküldése azonban helytelen lett volna gazdasági és egyéb szempontokból, különös tekintettel arra, hogy azok túlnyomó része, jelentős része átdolgozás alatt van, reformra szórni és reforraálása — mondom — folyamatban is van. Az adatgyűjtési lapokat tehát az országgyűlés megfelelő határozata értelmében nem csatolták külön a jelentéshez. Szólnom kell arról is, hogy több adatgyűjtés, amely a munkatervben és a jelentésben szerepel, de amely a hároméves gazdasági terv szempontjából nem döntő jelentőségű, különböző gazdasági szempontokat figyelembe véve, jelenleg csökkentett méretekben folyik, ugyanakkor azonban más fontots területeken a munka kibővítetten folyik. T. Országgyűlés! Az önök előtt fekvő munkaterv és jelentés összeállítását dicséret illeti. Világos áttekintésben sorolja fel a különböző adatgyűjtéseket, külön feltüntetve, melyek az új, melyek a megismételt gyűjtések, melyek azok. amelyek lényegesebb változásokkal folynak, úgyhogy teljesebb áttekintést tudunk alkotni magunknak arról, hogy a statisztika területén honunkban, hazánkban valóban mi történik. Külön kell szólnom arról is, hogy a munkaterv és a jelentés a törvény előírásainak inegfelelően feltünteti azt, hogy a nemzetgyűlés által 1946/47. évekre jóváhagyott statisztikai munkaterven túl milyen statisztikai összeírások történtek meg. Erre törvény van, ennek a törvénynek eleget is tettek. _ A jelentós ugyanis felsorolja, hogy az állami épületek ósi az állami birtokok összeírása, a pénzintézetek havi mérleg- ós forgalmi statisztikájának összeállítása, történik meg ilyen szükséges túllépéssel. Úgy hiszem, nem szükséges külön indokolnom, hogy mind a három adatgyűjtés milyen nagyjelentőségű a hároméves terv megvalósításával ós az újjáépítéssel kapcsolatosan. E három adatgyűjtés közül az első kettő egyszerű adatfelvétel volt, a harmadik azonban rendszeresein viszszatérő havi adatgyűjtés, ahogyan ez kitűnik az Önök előtt fekvő munkatervből. T. Országgyűlés! A munkaterv, mint említettem, világos összeállításban átfogja az egész munkaterületet. Rá kell mutatnom azonban arra a talán kis hiányosságra, hogy kissé elkésve került tárgyalásra az országgyűlés plénumában, hiszen az 1947/48. évi, immár végrehajtott munkatervről van szó. Megjegyzem, hagyomány a múltból — véleményem szerint rossz hagyomány — hogy így utólagosan kerüinek ezek a munkatervek az országgyűlés elé. Azt hiszem, egyetértenek velem önök abban, hogy /az országgyűlés munkarendjét aképpein kell beosztani, hogy a jövőben e munkatervek — éppen fontosságuk miatt — kellő időben ós kellő alapos kidolgozás és megfontolás után — tehát nem elsietve — kerüljenek a plénumban ismiertetósr© és megtárgyalásra* Azt gondolom, azzal is egyetérteinek képviselőtársaim, hogy bár túl vagyunk már az I947/48-as időszakon, mégis érdemes ilyen sok szót fordítanunk ezekre a kére léseikre, merrtfoiszen a jövő előkészítésére kívánunk alapot teremteniAzt hiszem, a vita és az egész tárgyalás célja az, hogy perspektívát adjon azok részére, akik