Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-82

795 Áz országgyűlés 82. ülése 1948. évi november hó 17-én, szerdán. 706 vény javaslat erről nem emlékezik meg. Ezt I azért tettem, mert országos szempontból nézve ' ezt a kérdést, a falu- és a városrendezés logikailag egybetartozik. Különben is ezt az egybetartozást biztosítja az 1937:

VI. te. is, amely a városrendezésről szól: ez címében nem tartalmazza a »falurendezés« szót, mégis lehetővé teszi azt, hogy a kormány hatót-ági és egyéb városrendezési feladatokba a községek is belevonassanak, akár közérdekből, akár pedig az illető községek kérésére. A magyar népi demokráciának érdeke, hogy a falu és a város érdekei találkozzanak. Ezt ,az építésügyi igazgatás vonalán is r elő kell segíteni. (HM) Sem a népi demokrácia kormánya, sem pedig az építésügyi miniszter úr — mint a tapasztalatok, a tények mutatják — nem tekinti a várost mostoha gyermekének, vagy talán kisebbik gyermekének. Ez mindenesetre olyan munkaterület, amelyen a város és az ország érdekében is dolgozni kell. Kétségtelen, hogy ma még bizonyos, talán a múltban gyökerező ellentét van a város és a falu között. Ez az ellentét azonban helyes építésügyi közigazgatással nagyrészben kiküszöbölhető, és így maga iaz építésügyi igazgatás ezen a vonalon is hozzájárul ahhoz, hogy a falu és a város ismert kettőssége,^ polarizációja megszűnjék.. Ez pedig szintén orezág_ építés, szintén közérdek. T. Országgyűlés! Minthogy az építésügyi miniszter úr gesztiéi, működése iránt őszinte tisztelettel és bizalommal viseltetünk! pártom és a magam nevében is a törvényjavaslatot elfogadom.fr«ps a kormánypártokon. Szórványos taps az ellenzéken.) ELNÖK : Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánoteságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát "bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Főváros: Közmunkák Tanácsának és a Fővárosi Pénzalapaiak megszüntetéséről, valamint a városrendezési ügyek intézéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság 'szövegezésében áljtalánioteágbain, a részletes tárgyalás alapjául oLíogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hygy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általláanosisághan, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következk a törvényjavaslat részletes tárgyalása.^ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—9. §-ait. amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta. Napirenic

1

] szerint következik a miniszterelnöknek az 1947/48. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentésének tárgyalása. Zentai Béla előadó urat illeti a szó. ZENTAI BÉLA <d) előadó: T. Országgyűlés! A statisztikai törvények hosszú sora, legutoljára, az 1929: XIX. te. megismétli, illeltőle& elrendeli, hogy a kormányzat és a közigazgatás vitele szempontjából fontos és dqntő közérdekű adatok rendszeresen gyűjtessenek, feldolgoztassanak és közöltessenek s így mind tuc'jományos, mind gyakorlati célokra egyaránt rendelkezésre boesáttassaiuak. Ez az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal és az 1929:XIX. te. által alkotott különböző statisztikai szolgálati szervek által történik. Az 1929 :XIX. te. 10. §-a elrendeli azt is, nogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtésről a miniszterelnök kötelessége évről-évre az országgyűlés elé munkatervet, aelelntést terjeszteni. E törvény alapján készült el az a munkaterv, amelyről szóló jelentós ;a Ház előtt fekszik. Az országgyűlés közgazdasági és köziekéi. dósügyi együttes bizottsága a pénzügyi ibizottsággail november 15-én tartott ülósébetn letárgyalta ezt a jelentést, munkatervet és azt egyhangúlag elfogadta. T. Orezágyűlós! A bizottság együttes ülésében fogadta ell a jelentést, amelyben az 1947/48. évi munkatervről van szó. Azt hiszem, néhány szóval meg kell indokolnom, hogy most a plénumban miért adok erről a kércésről részletes és átfogó ismertetést {Halljuk! Halljuk!) és talán arról is beszélnem kell, hogy miért rendez az országgyűlés plénuma vitát erről a kérdésről. A múltban az országgyűlésen a statisztikai munkatervről szóló jelenitések nem keltettek nagyobb érdeklődóst, hiszen évekr© visszamenőéin alig van példa arra, hogy hozzászólás vagy részletesebb vita alakul! volna ki e kérdés körül. Inkább csak formalitás volt a jelentés beterjesztése, nem pedig alkalom arra, hogy az országgyűlés kifejtse szempontjait a statisztikai szolgálat általános munkatervével és politikájával kapcsolatban. Ha az 1938/39. évi vagy az 1939/40. évi jelentések vitáját megnézzük, ugyanezt a sivár képet láthatjuk, csupán szóvirágos dicséreteket. Komoly órcemheili kritikát ilfct a parlamentben nem hallottunk, nem hallhattunk a statisztikai munkatervről, az egész jelentésről. Ügy gondolom, helytelen lenne, ha mi is ilyen módszert követnénk. Ez hiba lenne a szocializmust építő népi demokráciánkban, amely tervgtazdálkodlást folytat, amely tervgazdasághoz a statisztika minden eddiginél nagyolbíb fölhasználása jelentős segédeszköz, sőt mondhatnám: komoly fegyver. Részben ez indokolja tehát azt; hogy itt a plénumb'an részletes jelentésit terjesztek önök elé. Másrészről azonhain meg kelU emliéjkezniem az országgyűlés előtt ar'ról, hogy most van immár száz esztendeje annak, hogy az 1848ias kormányzat megalkotta, a független Magyarország önálló statisztikai szolgálatát, miegn alífcotta a Statisztikai Hivatalt ós annak élére egy forradalmár, nagy onagyar tudóst, Fényles Eleket nevezte ki. Fényes Elek hatalmas munkássággal járult hozzá ahhoz, hogy haiziá|nk|ban a statisztikai dzoJjgálat létrejöjjön, tehát ez az esztendő jubileuma az egész magyar staltiisztikai szolgálatnak. Az hiszem, helyes tehát, néhány percet áldozni ez úttörők emlékónielk és isimer.tetni néhány gondolatukat, néhány olyan gondolatot, amely száz esztendő távlatából ma is időszerűén él ós virágzik. Fényes Elek azt mondta száz évvel ezelőtt, hogy esiafcnem áttörhetetien akadályokkal kell küzdenie annak, aki hazája képét csak tűrhetően is m&^ akaírja festeni. 1848-íban mondotta ezt, száz évvel ezelőtt. Meg belli mjondan'Otm, hogy ez a Fényes Elek, akinek munkái, számtalan hírlapi cikke níélküL harminc kötetet tettek ki, 1876 ban a legnagyobb nyomorúságban pusztult el hazánkban, mint díjnok, a fővárosi statisztikai hivatalnál. Nyomorúsága-