Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

73 Az országgyűlés 63. ülése 1948, E

etróleumelo'Sztás tartozók, az elnmlt év őistzá ónapjaiban els.oso.nban iá mezőgazdaságii muníkáliaitok elvégzéséhez szükséges petrótleummennyiségeket biztosította. Ez a körülmény az említett időszakban a világító peitróleuinellátásban súlyos ziavarokat idézett elő. A téli hónapokban a világító petróleum ellátása terén bizonyos javulás már észlelhető volt, de figyelemibevóve egyrészt külföldi kötelezétltiségeiniket, másrészt a petróleumnak nagy fontossággal bíró másirányú felhasználásait, ezen a téren csupán ia< nyersolajtermelés* fokozása útján lehet figyelembe vehető jiavullálst biztosítani. A vidék ellátásának biztosítására megállapított petróleummennyiség szétosztása egyébként a népsűrűség és a villámossíájgi szempontok mérlegelése 'mellett történik. Budapest, 1948. április 14. — Nyárády Miklós s. k.« ELNÖK: Hidasi Pereme képviselő jiRsit a viszonváliasz joga megilleti. HIDASI FERENC (kp): A miniszter úr válaszát tudomásul vészeim. ELNÖK: A képviselő úr a miniszter úr válaszJáit tudomásul vette. Kérdem a t. Országgyűlést!, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úrnak a kormány nevében adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a vállasat tudomásul veszi. (Következik a pénzügyminiszter úr válasza Belényesi Zsigmond képviselő úrinak a régi földhöz juttatottak és a:z OFB-földeik fizetése ügyében folyó évi február hó 4-én előterjesztett interpelláció járta,. Kéreim a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. HEGYESI JÁNOS .jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! Képviselő úr interpellációjában azt kérdezi, hogy van-e tudomásom arról, hogy az 1920:XXXVI. törvénycikk alapjain földhöz jutottak által az 1945. évben teljesített reindkivüli tőketörlesztést a Leibonyolító Szövetkezét nem fogadja el, hanem utólag buzaértékre iszáimolja eil mint hátralékot és a községi elöljáróiságokat felszólítja ennek behajtására. A felvetett kérdéssel kapcsolatban _ arra hívoni fel az interpelláló képviselő úr figyelmét, hogy az első világháború után 'lefolytatott földbirtoikrendezés során megváltott földeikből és a vaigyionváltságföldekből földhozés házhelyhezjutottak fizetési kötelezettségeit a kormlálnyniak a Gazdasági Főtanács meghallgatása után kiaidtatt 7890—1945. M, E. számú rendelete szabályozta. Eszerint a megváltási ár mértéke azonos az újabb földfoirtokreindezés során juttatottak által fizetendő szolgáltatással s ehhez képest a földhöz- Vagy háztbelyhezjutottnaik a megelőzőleg teljesített fizetések beszámítása után fennmaradó miegváltálsi ártartozását is 1945. évi január hó I. napjától kezdődően búzában kell megállapítani. A megváltási ártartozás összegét leiszáhnolás keretébemi kellett kiszámítani sí annak során figyeleimbe kellett venni a juttatott által mind az 1945. év előtt, mind az 1945. évi jfainulálr hó 1. napját követő időben pénzben teljesített befizetéseiket. Az 1945. évi megelőző időben teljesített fizetéseket a pénzben kiszámított megváltási árból kellett levonni, a femnuMiradó összeget 40 pengős búzaár mellett buzaértékre kellett átszámítani s az 1945. évi január 1. niapjláin meglévő állapot szerint, bu, zaértéfcben megállapított^ tartozásba továbbmeuőteg betudták az 1945. évtől pénzben tel évi április hó 27-én, kedden. 74 jesített befizetéseket oly módon, hogy azokat a befizetés idejében irányadó átszámítási kulcs mellett lehetett buziaértékben beszámítani. Kétségtelen, hogy uz 1945. évi január hó 1. napját követőleg megindult pénzromlás ide jében nemcsak az interpelláló képviselő, úr £11tat említett Biharikeresiztes községben, hanem általában az ország más helyein földhöz.- vagy házhelyhez jutottak közül is sokam teljesííetteik pengőben befizetéseket. Ezeket a befizetéseket minden esetben figyeieuibe is vették, de természetesen csak a befizetési időpontjára — a pengő értékcsökkenésére tekintettel — hivatalosan megállapított búzaárral elszámolható buzaértékben. Ezt. az eljárást sérelmesnek tartani nem lehet, mert az 1944. évet követő időben tel jesített pengőbefizetések az egyre fokozódó pénzromlás következtében mindinkább kéve sebb értéket jelentettek, azonban a juttatottak tartozása inaik buzaértékben megallapításlamál a teljesített befizetések időpontjában voltbuzaér léknek megfelelő összeget mindig figyelembe vették. Ilyen tényállás mellett a juttatottak sered me tehát esiak látszólagos, s nem tehetem magamévá! a képviselő úrnak azt a kívánságát, hogy az 1945. évben történt befizetések teljes névértékben vétessenek figyelembe, mert erre a hivatkozott kormányrendeletben foglaltakra tekintettel, nincs törvényes lehetőség. Tisztelettel kérem a f. Országgyűlést, hogy az előadottakra tekintettel válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. Budapest, 1948. évi március hó 2. — Nyárády Miklós s. k.« ELNÖK: Belényesi Zsigmond képviselő urat a viszonvá'asz jogai megilleti. A képviselő úr nincs jelein. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a pénzügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) Az országgyűlés a válüszt tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter úr válasza KoVáes Dezső képviselő úrnak a kis-dohánytermelők büntetése tárgyában 1948. február 4-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék iái választ felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »T. Országgyűlés! A saját használatra való dohányterünelósi engedélyezése a dohány jövedéket általában létérdekében támi.dja meg. mert ezáltal olyan jelentős forgalonijosökikienés és ennek következményeként olyan komoly bevételkiesés kelétkezik, mely megakadályozza a dohány jövedéket abbatn. hogy az államkincstár bevételeinek fokozása által, a költségvetés egyensúlybantartására és az épülő ország érdekeire nézve, rendkivül fontosságú hivatalsat maradéktalanul teljesítse. Ez indokolja azt az általános elvet, hogy a kormányzat a saját használatra való dohánytermelés bevezetése vtaigy engedélyezésié táirgyában előterjesztett kérelmek vagy javaslatok teljesítése elől elzárkózott. Bmnek az alapvető elvnek az útjáról a dohányjövedék csak 1945-ben és csak iszért tért lé' mert a rendkívüli viszonyokat mérlegelve, a dolgozó parasztság

1 dohányszükségletének ellátásiált más úton nem látta biztosítottnak. 1946-ban azonban már egészen más volt a helyzet, A dolgozó plairasztság egy széle® rétege 1946. évi dohányszükségletét az 1945'bein engedélyezett sajátcélú dohánytermelés útjain biztosította. Egy további széles rétegnek te-