Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-80
753 Az országgyűlés 80. ülése 1948. évi augusztus hó 4-én, szerdán 754 ereje bizony korlátozva van. Mi történt ebből a nagy kezdeményezésből? Elhallgatott a suttogás. Utóvégre három év alatt legalább egy kötet, mondjuk Lenin legvékonyabb kötetét (Derültség.) ki lehetett volna adni vagy adatni- Szó sincs róla! Éppen azért mert az Akadémia nem áll feladata magaslatán és nem tud az űj idők szelleméhez igazodniUtóvégr© nem hagyhatjuk gazdátlanul a tudományos- életet és nem bízhatjuk rá egy olyan intézményre, amely ezt az életet nem úgy akarja irányítani, ahogy nekünk szükségünk van rfái. Éppen ezért szükséges a tudományom tanács felállítása. Nagyon helyes, amit az előadó úr hangsúlyozott, hogy ez a feladat — a tudományos élet tervszerűsége — nem egyes SíZiakminiszy térkmnoík feladata, hanem összmánisztériumi feladat ós éppen ezért helyes a törvényjavaslatnak az az,_intézkedése, hogy nem a közoktatásügyi miniszterre bízza ennek a tanácsnak az irányításalt, hamelm a miniszterelnökségre, megjegyezve, hogy bermészietesen a közoktatásügyi miniszter a maga befolyását érvényesítheti, miután — értesülésem 'szerint — alelnöke lesz ennek a bizottságnak. Mellesleg megjegyzem, — hogy visszatérjek még az Akadémiára _ senki sem bántja az Akadémia tevékenységét. Tessék az Akadémiáinak inioilativával fellépni, tesisék kezdeményeizni. tessék a tudományos taínács elé járulni tervekkel! Ezt egyenesen ki is mondja a törvényjavaslat, hioigy »országos érdekű tudományos kutatások munkát ervének elkészítése a be> és külföldi tudományos intézeteik eiredlménveindk figyelembevételével történjék. Attól félek azonban* hopy nagyon kevés lesz az, amit majd figyelembe kell vennünk az Akadénnia részéről. (Élénk derültség a dolaozók pártján.— GRÓH József int): Vissza kell adni az Akadémüának a vagyonát! — Derültség és nagy zaj a dolgozók pártjén. — MÓNTTS Illástaé (d): A jogtanácsos lir megszólalt!) Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy amikor tudományos kérdésről van szó, tudornánvos kérdéseik tervezésérő] vaín szó, (GRÓH József (wt): Anyagi alap nélkül hogyan dolgozzék a,z Akadémiai — Zaj a dol gozók pártján. — Az elnök csenget.) akkoir egyszerre előjönnek a legkicsinvesebb ajnyagi okokkal és érvekkel. Az egyiknek az fáj, hogy sokat költünk rá, a másiknak nem az a fontos, hogy az Akadémia jól végezze a tudományos munkát, haipem az Akadémia vagyonáról beszél. Engedjék meg, mi. materialisták, amitot látják, «okka] magasabbra becsüljük a szellem értékiét, mint némely idealisták. (Derültség és tans a hormény'pártokon. — SOMOGYI Miklós (d): Kellie/tt ez magáinak, GróiM) Még néhány szót kell mondanom a javasLatnak arról n szakaszáról, amely az egyetemmel van kapcsolatban. Ae egvötemi é« főiskolai tamiári kinevezéseik tekintetében a Tudományos Tanács véleménynyilvánításii jogijai] rendelkezik. (HALASZ ALADÁR (r): Nagyon helyes!) Ez nagyon helyes intézkedés és remélem, hogy ez a véleménynyilvánítás nemcsak egyszerű véleménynyilvánítás lesz, mert egyetemeink éppen úgy. mint Tudományos Akadémiánk, nagyon rászorultak eirra. hölgy friss vért eresszünk beléjük. (HALÁSZ Aladár (r): Igaz!) Köztudomású, hogy egyetemeink mai szervezetükben- a mai tanerőkkel, a mai tudományos nívójukkal nem tudják támogatni azt a grandiózus munkát, amelyeit a nemzetnek a ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ IV. jövő években el kel] végeznie anyagi és szellemi téren. (HALÁSZ Aladár (r): Sajnos, ií^az!) Vannak ejgyeteímeinken tudósok, akiket csak idézőjelbem lehet tudósoknak nevezni; (Derültség, — HALÁSZ Aladár (r): Igaz!) vannak tudósok, akiket soha életükben iseuM tudósoknak el nem isniert, de még tévedésből sem tarthatott -annak; vannak olyanok, akik soha életükben egy sort lé nem írtak és köztudomású, — nem tudom, tévhit-e, vagy iga-z, de az egyetemi tainárolk egy résziére bizonyára igaz — hogy mihelyt valakit kineveztek egyetemi tadáfcmak, az elfelejtette az ábécét, megszűnt olvasni. (GRÓH József (nt): A külföld mégis elismerte a magyar egyetemek diplomáit azelőtt, most meg nem ismeri el! — REISINGER Ferenc (d): Egyeseket Sasrenddel tüntettek ki!) A külföld elismert olyanokat, >akik nem azért voltak tudósok, mert egyetemi tanárok, hanem annak •ellenére voltak tudósok, hogy egyetemi tanárok voltak. (Zaj. — Az elnök csenget.) Éppen elérkezett tehát az ideje- annak, hogy az egyetemi tanári kart, az egyetemi munkamódszert modernné tegyük, a tudomány magaslatára emeljük. Anomália az, hogy az egyetem majdnem semmi Összefüggésben sincs tudományos intézeteink munkájává,]. Anomália az. hogy a mi egyetemeiaken a természettudomány mostohagyermek és a. hangsúly főleg olyan tudományágakra vetődik, amelyek egyáltalán sokkal kisebb szerepet fognak játszani nemzetünk életében, mint amit eddig játszottak, például a hittudományi kar és a jogászi karT. Országgyűlés! Ezek azok a, meggondolások, amelyek bennünket a Magyar Dolgozók Pártját arra indítanak, hogy a törvényjavaslatot nemcsak elfogadjuk, hanem örömmel üdvözöljük is. Ez a javaslat szellemi é'etünk megújhodásában igen jelentős lépés lesz előre Éppen ezért a törvényjavaslatot a magam és. o ártom nevében elfogadom és örömmel üdvözlöm. (Lelkes taps a kormánypártokon. — Taios n radikáHspá>rton.) ELNÖK: Szólásra következik a fe'iratkrzoH- szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kende Zsigmond! KENDE ZSIGMOND (T)': T. Országgyűlés! Szeretném, ha azok közül, akik külföldön és belföldön nem szűnnek meg soha néni demokránciánk n t rágalmazni, 'sokan itt lettek vo^a ÍLUKÁÖS Vilmos (fd): Isten ments!) végighallgatták volna ennek a törvényjavaslatnak vitáját ési tapasztaltaik volna, hogy müven érdeklődéssel kíséri ebben a^ rendkívüli ülésszakban egy államválság árnyékában összeült országgyűlés és különösen annak munkáspárti oldala egy országos jelentőségű tudományos' problémának a tárgyalását. Merem állítani, hogy soh a amióta ez -az éoület fennáll, tovább megvek: mióta magyar orszáe-gyűiés van — talán a uralt ^ Század' negyvenes éveinek reformkorszakától eltekintve — nem tudott volna ilyen érdeklődést. jlvp.Ti nívós vitát produkálni tudornánvos kérdésekről, mint amilyen itt e törvényjavaslat vitája kapcsán kialakult. Kisházi képviselőtársammal szemben, aki a tudomány, a tudósok szabadságát féltette ettől a javaslattól, legyen szabad példaképpen rámutatnom arra. hogy a dolgozók pártjának szónoka mintaképe lehet a szabad tudósnak. aki az elmúlt magyar feudális korszakban 48
