Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

751 Az országgyűlés 80. ülése 1948. Előttem szólott Kisházi képviselő úr csodálkozott azon, hogy nem szellemtudományokról, hanem társadalmi tudományokról beszélünk ép társadalomtudomány^ szektort csinálunkMeg keUl mondanom őszintén, — ne vegye ezt a képviselő úr kioktatásnak (BÉVÉSZ Ferenc (d): Ráfér! — Ugy van! Ugy van! a dolgozók pártján.) de így van — hogy mi marxisták, nem ismerünk szellemtudományokat- A >>szellemttr dományok« szó egy olyan ködösítő kifejezés, amelybe mindent be lehet magyarázni. Ismerek írókat, akik a termelést azon 'az alapon, hogy az emberek, amikor termelnek, gondolkoznak és lelki életet élnek s eerv kalapácsütést som tehetnek anélkül, hogy az a céH. lamelyet él aikiarnak érni, a fejükben ne legyen, — szellemi folyamatnak nevezik, márpedig: a termelés igazán nemcsak szellemi folyamat- (KISHÁZI Ödön (nt): Az ifi!) viszont ismerek oN*-. írókat, — nagyon sokat, nem is egyet — akik éppen azokat a tudományokat nevezik szellem" tudományoknak, amelyekben niagvon kevés szellem van (Derültség a dolgozók vártján-), nem kell megneveznem, melyek ezek a tudományok- (12.00) (Ügy van! Ügy van! — Derültség a dolgozók pártján.) A képviselő úr pártjában ezek a tudományok nagy becsnek örvendenek(Ugy von! Ugy van! — Nagy taps a dolgozók pár'ián és a. radikálispárton.) Tekintve azt, hogy a® ember minden tevékenysége össze van kötve az ember szellemével és lelki életével, mi marxistiáik ezt a kifejezést, hos'v »sze'lemtudomány«. miután nagyotn homiáüyos, nagyon

1 pontatlan, nem fogadjuk el és époen ezért beszélünk társadalomtudományokról. Máért? Mert a világ két nagy részre oszlik: természetre és társadalomra. A természettudományok foglalkoznak a természet jelenségeivel, a társadalomtudományok fog'alkoznak a társadalmi élet jelenségeivel és mindazok a tudományok, amelyek nem a természetet vizsgálják, hanem a társadalmat a lég-különbözőbb megjelenéseiben, magától értetődően társadalomtudománvnak kell. hogy neveztessenek. Semmi köze ehhez annak, hogy pszichológiából van-R szó, történelemről van-e szó vagy a tár. sadaiom legáltalánosabb törvényszerűségeiről, mert ezek mind a társadalmi élet jelenségei. A pszichológia nem magán-pszichológia, rievp az egyes emberek belső élete csak. Ez a be'ső élet összefügg a társadaltom tap-jaival való érintkezés révén azokkal a bef oly ásókkal, amelyeket a társadalom többi tagjaitól kan, a társadalmi renddel, a társadalmi formával, a gazdasággal, a politikával, a joggal, minden egyébbel. Éppen ezért, mi marxisták nagyon is tudatosan beszélünk társada^mtudományi szektorról. Utóvégre el kell mlár végül jönnie annak az időnek, amikor a tudomáuvnak *>zt az áeát egészen tervszerű alapra helyezzük, itt eWxm az országban népünk javára- Nem lehetséges továbbá az, hogy mindenféle konfuzus. —» hoarv úgy mondjam — áltudósok és féltudósok mindenféle reakciós, mindenféle tudományellenes e

1 veiket, szándékaikat, cédáikat époen erén a területen zavartalanul folytathassák- Mert éppen ez az a terület, ahol °zek A reakció* és népelTenes irányzatok — legalább is eddig — a legtágabb teret kanták. A természettudományokban ez nehezebb mert ha egy természettudós filozófiai következtetéseket von le, mint természettudós, sohasem lehet niás, mint természettudós. Ellenben évi augusztus hó 44n, szerdán. 752 a társadalomtudomány terén azzal, hogy szellemi tudománynak magasztalják fel. — de valójában: álacsonyitjáik le — mindenféle tücsköt-bogarat lehet hirdetni és tanítani. (HALÁSZ Aladár (r): Meg is csinálják!) Nekünk pedig arra van szükségünk, hogy amikor egész országunk tudatosan riáitér egy új világ építésére, akkor a nép legjobbjai, a nép é'csapatai legyenek tisztában a; társadalmat mozgató erőkkel. Nem lehet új világot építeni pusztán csak úgy, hogy műszaki tudással rendelkeanek. Nagyszerű hidat építhet valaki, ha csak műszaki tudással rendelkezik. De jól. olcsón, gyorsan, munka versenyben, tudatosan egy jobb világ érdekében, a nemzet felemelkedése érdekében csak az építhet egy új hidat, aki egyszersmind az új hidat egy új társadalomba vezető hídnak is tudja és tekinti. (Ugy van! — Tetszés és nagy taps a dolgozók pártfán és a radikálispárton-) A búza nem néz ki másképpen, akár egy reakciós földbirtokos

1 földjén terem, akár egy paraszfc földjén, sajátmaga birtokában lévő földjén terem. De az a kapavágás, amelyet a szabadparaszt a saját földíjén tesz, nemcsak búzát termel, hanem egy új világot is, azt a világot, amelyben a paraszt elnyomaitáfea megszűnt és a paraszt belépett a nemzet közösségébe s együtt építi a munkássággal ^szövetségben, azt az új világot, amelynek építését nem lehet e'kerülni. (Taps a dolgozók pártján.) Ahhoz, hogy ez tudatosan menjen, igenis szükség van a társadalomtudományok legszélesebb elterjedésére. Éppen ezért csináltunk egy _ társadalomtudományi szektort. Akármennyire szeretem is a magvar nyelvet, akármennyire örülök, hogy hosszá-hossizú évek utárn ismét magyarul beszélhetek, és bár sohasem felejtettem el a magyar nyelvnek eg^retlenegy ízes, le^es szavát sem. mégsem tartanám helyesinek, ha ilyen kicsinyességre törekednénk, ahelyett, hogy a nagy Vonalakat tartjuk szemünk előtt. A magyar nyelv fejlesztése ennek a tudományos tanácsnak esryik legfőbb gondja lesz. de a társadalomtudományok keretén belül, nem pedig egy külön szektorban. Én sokkal kevésbbé 'tartom veszélyesnek, ha valaki egy kis germanizmust követ el. minthogy ha a társadalmi munkában nem germanizmust. hanem germán célokat követ és germláin célokért dolgozik. (Ugy van! Ugy van! — Tetszés és taps u dolgozók pártján és á radikális pánton,') Felmerült az a kérdés, miért nem az Akadémiára bízzuk, mint meglévő keretre a tudományos élet tervszerűsítését. Meg- kell vallanom, szívesen bíznánk az Akiadémiiára. mert ez annak volna a jele, hogy az Akadémia fe

1adata magaslatán áll. De ki mondhatja nálunk a Magyar Tudományos Akadémiáról. — anélkül, hogy történelmi érdemeit sérteném, vagy elfelejteném — hogy ma tudományos feladata és nemcsak "fiudiomlálnyosi, hanem a tndománvt íránvító feladata magaslatán áll? (FÖLDES Mihá'y (d) Ül! — Derültséa.) Kimondhatja, hogy az Akadémia vett egy kis irányt arra, hogy az új világ szellemében átalakítja a maga munkáját? írsllottarn valamit arról, hogy három vagy nem tudom hány esztendővel ezelőtt az Akadémia .e

T

haiiátrozta, kiadja Lenin összes müveit magyarul. Gvönvörű feladat! ^Érdemes vele foglalkozni! Szükségünk van rá! Es bizony, az Akadémia a maera eszközeivel a leg; jobban el tudta volna Háftni. jobbam mint mi egyéni marxista tudósok, akiknek a munka-