Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-80
749 Az országgyűlés 80. ülése 1948. mutatnom — éppen úgy ma már nem kell csak j elméletileg' bizfomyítani, hogy a tudományos munka tervszerű művelésié sokkal nagyobb, feliüilműlhataítlanul nagyobb eredményekéit ad, mint a tervszerűtlen tudományos muinikia. Itt megint csak a .Szovjetunióra kell utalnomKöztudomású, hogy a Szovjetunióban a tudományos munka már jónóháiny évtizede tervszerűen folyik, mégpedig niem a tudomány rovására. Nem akarom mindazokat a , tudományágakat felsorolni, amelyekben a Szovjetunió vezet, ós 'amelyeknek élén a villáig legnagyobb tudósai állnak, például egy Vavilov, egy Liszienko — ós még sok más nevet soraihatnék fel, amelyeit nemetközi viszonylatban elismernek — vagy ©gy Kapica, aki az atomerő felszabadításainak tudományos megoldásában vezető szerepiet jíáfazik a világon. Mondom, nem kétséges, hogy mindezek a nagy tudóisok nem fejthették volna ki korszakalkotó tevékenységüket, ha az álam nem bocsátja tervszerűen rendelkezésükre az anyagi eszközöket és nem állítja eléjük azt a célt is, amelyet tudloimányos kutatásaikban maguk éllé kell tűzniök. Ezek a tudósok, mivel a nemzet, a szovjethatalom érdekei megkövetelik, a netmzetgazdiaiság szolgálatában állnak, és ugyanakkor a szovjeíthatalmat tudományos munkásságukkal erősítik és támogatják. Momdom, ezeket a kérdésekéit nem elméletileg (kell eldönteni. A gyakorlat mláír bebizonyította, hogy a tudományos munkát nemcsak lehet hanem — mivel s helyzet megérett erre — kell is tervszerűvé tenni. Gondoljunk csak arra, hogy a modern természettudományi kutatás ma ( már teljesen lehetetlen, ^úgyhogy egyes tudósok saját ízlésük szerint állítsanak fen és oldjanak meg problémákalt. A maii természettudomíálnyi kutatás rendkívül bonyolult s teljesem lleihéfotleín még a legkisebb problémát is tervszeírű együtítíműködés nélkül megoldani mind az egyes országokon belül, mind nemzetközi ménetekben. De legyen szabad 1 arra figyelmeztetnem, hogv a háború alatt még a tőkés országok is kénytelenek voltak a természettudományi kutatásnak legalább azt a részét, amelyet fel akartak használná h'áíborús céljaikra, tervszerűvé tenni; gondolok itt az atiomerő-kutatásra, mely teljesen leheitetlen lett volna, ha a különböző országok természettudósai nem cserélik ki tapaszialtataifcat és nem működnek tervszerűen együtt abból a célból, hogy ezit a> nemcsak háborús, hamiem az egész emberiség sorsára egyébként is sorsdöntő problémát a megoldáshoz közelebb vigyék. Ha a tőkés országoknak joguk yolt háborús célokra — mert ők csak háborús célokra csinálták ezt — bevezetni a tudományos munkásság területén a tervszerűséget anélkül, hogy ez a tudományos munka rovására ment volna, akkor miért ne volna jogunk nekünk és minden békés, demokratikus országnak a békés munka céljaira tervszerűvé tenni a tudományos kutatást anélkül, hogy ez annak a legkisebb mértékben is rovására menne, ellenkezőleg, azzal a céllal, hogy tudományos kutatást megfelelő magas laltra emeljük ós megfelelő célokat tűzzünk elébe'? Ez a kérdés egyik oldala; mondom, ezt a gyakorlat már eldöntőt teDe van a kérdésnek egy másik oldala is: a tudományos szabadság. Attól félnek, hogy ha a tudósok a nemzet szolgálatába állnak, ezzel elijesztik önállóságukat, a kezdeményezést ós nem tudom mit. Megvallom 'őszintén, hogy a évi augusztus hó 4-én, szerdán. 750 legtöbb emberről, (aki a tudomány szabadságáról beszél, nem tételezem félj hogy jóhiszeműen beszél. Igen kevesen vannak azok, akik igazán féltik a tudomány szabadságát. A legtöbb ember a tudomány szabadságán ugyanazt érti. minit a tőkés termelésnél, a magánkezdeménye* zés, a vállalkozás szabadságán és egyéb ilyen szólamokon. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez csak fügefalevél. A magánkezdeményezés, a vállalkozás szabadsága nem egyéb, mint a »ki zsákmányolás« szó leplezése. (Ügy vawi! ügy vant a dolgozók pártján.) Hiszen a igazdasági élettel, a termeléssel kapcsolatban hányszor szólaltak fel itt a parlamentbe^ az urak, akik nem merték nyíltan kimondani, hogy a tőkés termelés és kizsákmányolás pártján állnak s ehelyett a magánkezdeményezés szabadságáról és hasonlókról beszélitek, ami szebben hangzik, ártatlanabbnak látszik és sok mindent eltakar. Itt is ez a helyzet- A tudomány szabadságáról mindig azok beszélnek legtöbbet és mindig azok fé 1 tik legjobban, akik a múltban is és a jelenben is tulajdonképpen nem a tudomány szabadságát féltették és féltik, hanem azt akar ják. hogy a tudomány helyett a reakciós, tudományellenes:, népellenes áltudomány működ hessék és grJasszálhasson. (ügy van! ügy van! Taps a dolgozók pártján.) A tudomány szabadságánlak semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy a tudományos munka tervszerűen vagy tervszerűtlenül folyik-e- A tervszerűség és a tudomány szabadsága nincs ellentétben, nem zárja ki egymást, ellen* kezűleg, a tervszerűség megerősíti a tudomány szabadságát, mert csak tervszerűen lehet valóban komoly tudományos munkát végezni. A szabadság a tudományban, mint mindenütt máshol, nem attól függ. hogy tervszerűen vagy tervszerűtlenül működünk-e, hanem attól, hogy kinek a kezében # van a tud'omány irányítása. Hí a tudomá'ny irányítása olyan hatalom kezében van, amely a szabadság eltiprója, antidemokratikus, haladásellenes, iákkor nem virulhat a tudomány szabadsága, {ügy van! Ügy van! a dolgozók pártján.) ellenben, ha eerv országban néni demokrácia van, s az ország élén olyan kormány áll. amelv valóban a nén érdekelt képviseli, akkor az ilyen kormánytól ne féltsék a tudomány szabadságát- (ügy v^n! ÜQy van! a dolgozók pártján.) Ne tőlünk féltsék a tudomány szabadságát, mert a munkásosztály — hiszen ez elsősorban a munkásosztályra áll — nem teljesítheti történelmi hivatását anélkül, hogv u +- 1ne állítsa !1 maga történelmi céljainak szolga" latába- A munkásosztálynak^ nincs niit félnie a tudományom kutatás eredményeitől, ellenkezőleg, >a munkásosztály csak akkor mehet előre és csak akkor valósíthatja meg ai maga céljait ha minden tekintetben, minden területen, mind a természet, mind társadalom területén a tudományos kutatás segítségével feltárják az ott uralkodó törvényszerűség-eket. mert. ezek a törvényszerűségek a. mi .céljaink mellett szólnak. Nekünk nincs mit félnünk ezeknek a tör" vénvszerűségeknek feltárásától. és a legnagyobb szaibadsáír, amelyet a tudománv élvezhet, az, bog-, 7 szabadon, előítélet nélkül kutathatjia azokat a törvényszerűségeket, amelyek a természet é«i a társadalom terén uralkodnak és érvénve-sülnek akkor is, araikor a tudniányos szabadság nevében megtiltják israzi feltárásu" Vat (H& 7 vedé$ n dólao?ók nártjáfn-) Tőlünk tehát senkibe féltse a tudományos szabadságot,
