Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

?43 Az országgyűlés 80. ülése 1948. évi augusztus hó 4*én, szerdán. Iái telítéséről szól,, nem pártpolitikai ügy, neon is a koalíciós pártoké, hanem ia nieonzet jövője szempontjából létfontosságú, > a munkást, a parassatot ós az értelmiségit egyaránt érdeklő kérdések megoldlálsát biztosítja. Az újjáépítés a tudományos élet egész te­rüilátén is megindult nyomban a felszabadulás, után. A magyar demokrácia sikerei és érdemei között nem csekély jelentőségű, hogy fehető­sógeinlkhez mérten kezdettől fogva a legna­gyobb készséggel és megértéssel támogatta a magyar tudiomiányosság újjáépítését és to­vábbfejlesztését. Kétségkívül nagyon sok tör­tént nálunk ezeca a térem az elmúlt három és fél év alatt, dte korántsem elegendő ahhoz, hogy a népek saellemi olimpiászán is méltó képvise­letet nyerjünk ós tudóísiaiínjk munkája gyümöl­csöző és 'zavartalan legyen. Újjáépítésünk érdekében az országgyűlés egy évvel ezelőtt megalkotta a hároméves ter­velt, amelynek sikerét oirsdá|g-világ elismeri, eredményeit pedig méltán élvezi az a magyar nép, amelyért .alkottatott. Az előttünk fekvő törvényjavasltait most a magyar tudományos kutatást alkarja tetry­szerűvé tenini és szervesen beépíteni az újjá­építés szogálátába. Nem kétséges, hogy erre szükség van. A magyar tudományos életet már évtizedek óta jelleimzik a félbemaradt kezde­ményezéstek, majd a magy lendülettel megin­dult munkálatok gyoffls letörése, féllbéhagylál&a. Hol az anyagi esaközök bizonyultak elégtele­neknek a vállalt feliadat elvégzésére, hol a szellemi vezetéta mondott csődöt és okozott válságot, de arra is van példa, hoigy mindkettő hiánya buktatott meg- értékes tudományos kez­deményezéseket. Tudományos intézményeink, szaktudomá­nyi társulataink leginkább' társadalmi kezde­mény ezósen épültek fel és bennük igen sok esetben egy-egy inkább erőszakos és jól meg­szervezett klikk uralkodott. 'Gyakran pajtás­kodás é» politikai szolgálatok jutalmazása jellemezte tudományos életünkéit. Érdemes tudópok nem jutottak munkalehetőséghez és az egyetemes magyar műveltség végtelen ka­rára kivándorolni kényszerültek, mert faji, politikai vagy éppen személyi gyűlölködés el-' toiiaszolta előttük nemcsak az érvényesülés, hanem még a munka, lehetőségót is. A magyar tudományosság újjáépítéséhezi és világszínvonalon való továbbfej lesztósóhaz tehát a meglévő szellemi és anyagi erők ösz­szefogására és raeionálisi felhasználására van szükség. Ezt célozza a t. Országgyűlés tár­gyalása alatt álló javaslat. A tudományos munka alapja a megfeie'ő szakemberek* kiválasztása.. A »megf elélő em­bert a megfelelő helyre«: ez a mondás kell, hogy maradéktalanul érvényesüljön tudomá­nyos épületünkben, mind a tanszékek, mind a tudományos intézetek vezető állásainak betöl­tésénél- Anyagi erőink, amelyek a tudomá­nyos munka céljait szolgálhatják, korlátozot­tak. Ezeket az anyagi eszközöket tehát úgy kell beosztanunk, hogy elsősorban oda jussa­nak, ahol leginkább van szükség rájuk. A sürgős feladatok támogatását a tudományban AB meg kell elűznie a legsürgősebbek támoga­tásának akkor, amikor anyagi eszközeink való­ban nem korlátlanok. Különösen hangsúlyozni kell ezt a terméstzettudéniányi ós a műszaki tudományi kutatások szervezésénél és támoga­tásánál, ahol a legfőbb érdek az; hogy ezek a munkálatok koordiniáiltaissanak iparfejleszté­sünk terveivel is. A törvényjavaslat az országos tudomá­nyos tervet az országos érdekű tudományos kutatások munkatervét bel- és kü ! földi tudo­mányos intézetek eredményeinek figyelembe- • vételével kívánja megalkotni. De emellett foglalkozni fog az egyéni tudományos kuta­tások támogatásának kérdésével is. Hiszen mindnyájunk előtt ismeretes, hogy tudomá­nyos könyvek kiadása — elsősorban anyagi okokból — milyen nehézségekbe ütközik, sőt legtöbbször szinte lehetetlen. A magyar Tudo­mányos Tanács munkája ezen a téren is segí­teni kíván, amikor az állami és az állami tá­mogatásit élvező könyvkiadó vállalatok mun­katervébe be kívánja illeszteni a tudományo-i műveik kiadását is. A Tudományos Tanács célszerűséget kíván bevezetni tudományos életünkben mind személyi, mind tárgyi vona­lon­Az élet ritmusának meggyorsulása termé­szeteden a tudományos haladás terén is meg­mutatkozik- Az újonnan felmerülő kérdések­kei foglalkozni kell, azok vizsgalatát tudomá­nyos életünkbe be kell illeszteni, hasznosítani kell. Ez is egyik feladata lesz a Tudományos Tanácsnak. Ezen a területen csak általánosságban le­het körvonalazni a Tanácsi feladatát. A tör­vényjavaslat szándéka az, hogy a Tanács a kormánynak tudományos kérdésekben leg­főbb tanácsadója és iránymutató szervezete legyen. (12-00.) A múltban a tudományos kérdések éppen úgy, mint az irodalmiak ós a művésziek a val­lás, és közoktatásügyi miniszter úr irányítása és felügyelete alá tartoztak. A törvényjavaslat szakít ezekkel a gyakorlatokkal és a Tudo­mányos Tanácsot a miniszterelnök úr fel­ügyelete alá rendeli. Ennek az az oka, hogy éppen a természettudományi és műszaki tu­dományos kérdések elsősorban az ipari és a gazdasági tárcák köreit érintik, nem lehet tehát ma már a tudományos kutatást kizáró­lagosan kulturális miniszteri tárca keretébe utalni; elismerve természetesen azt, hogy tu­dományost szervezeti kérdéseink a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál eddig is teljes megértésre ós támogatásira találtak. Most a keretek kiterjesztéséről van szó; ezért kell ezt a osúcsintétzményt a kioirmányfő, a minisz terelnök úr kö'avetlen. felügyelete alá helyezni. T. Országgyűlés! Népi demokráciánk kor­mánya a Tudományos Tanács szervezésével a magyar tudományos kutatásnak akar újabb hatalmas lendületet adni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt célozza; ezért javaslom, hogy azt a t. Országgyűlés általánosságban, majd részleteiben is fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik a kije'ölt szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Kisházi Mihály! KISHÁZI MIHÁLY (nt): T. Országgyű­lés ! > Az előttünk fekvő törvényjavaslat bizott­sági tárgyalásán nem jelemlhetteim meg azért, mert a mee-hivót nem kaptam (meg; éppen ezért kell most a t. Országigyűlés türelmét igénybe vennem, hogy elmondjam azokat a lényegükben nem siúlyosi észre vételeket, ame­lyéket ott mondhattam; volna el, ha a bizott­sági ülésen megjelenhettem voílnia. A magyar tudományos éltet újjáéledése ok­vetlenül előfeltételeket szab meg, amint ezt a,z előadó úr is igen bölcsem megállapította. Sze­rintem ezek áz előfeltételek négy csoportba

Next

/
Thumbnails
Contents