Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

%! Az országgyűlés 8Ú. ülése 1948. reálpolitikai, tényezők mellett olyan többlet, amelynek értéke nem is annyira most, mint inkább a jövőben fog megnyilvánulni igen előnyösen. Nem akarok konkrét példákat idézni, de éppen a közelmúltban mutatkozott meg világosan az, hogy életbevágó reálpolitikai tényezők is' elhomályoisnlbjatnak, ha nines meg a kölcsönös bizalom, kölcsönös szeretet és kölcsönös egymástbeosülés. _ (Ugy van! a függeJén d& mokrata párton-) EÉÍ mert válitozhatmak az idők, ezért tartom a bolgár-magyar szerződés érzelmi részét komoly súllyal latba eső reálpolitikai tényezőnek is. Hogy megértsük a bolgár politikát, tudnunk kell azt is, hogy Krisztus után 800 körül a Balkán legnagyobb része bolgár fennhatóság alatt álilt. Simeon bolgár cár, a nagy filozófus bolgár uralkodó alatt Bulgária elért hatalmának dedelőjére. Simeon cár haitálmia ekkor kiterjedt Bulgárián kívül egész Szerbiára, le egészen az Egei-tengerig és magába foglalta Szaloniki városát isAz ezután következő évszázadok folytonos harcokban teltek el, amelyeket ia bolgárok a keletrómai birodalom ellen vívtak- De nemesiakia görögökkel, hanem a szerbekkel is súlyos csatákat folytattak váltafcozió szerencsével, mígnem a XIV. százaid közepén ezetk a harcok hirtelen megszűntek, mert új ellenség jelentkezett, aiz ozmán birodalom, amely ellen valamennyiüknek közösen kellett védekezniük. Murád török szultán leverte, a bolgárokat, végigpusztította és török fennhatóság alá kényszerítette országukatTmovónt, az akkori bolgár fővárost, három hónapig tartó kemény ostrom utáni a török elfoglalta, és ezzel a bolgár birodalom hétszázéves fennállása után megszűnt létezni. Miután közben 1389-ben a törökök a Rigómezőn, a Kosszovopoljem Lázár szerb

1 fejedelmet is legyőzték és 1453baini a keletrómai birodalom fővárosa is török kézre jutott* ezzel a Balkán teljes meghódítása a törökök részéről be volt fejezveEzután következett Bulgária legszomorúbb korszaka, a teljem ötszáz évig tartó török rabság- Ha valaki hűen akarná leírni enneík a török rabságnak a rémségeit, hihetetiliennek tartaná, hogy ez a nép még, él, hősöket termiéi és hősöket ad a kultúremberiségnek és olyan puritán erkölcsökben él. ami párját ritkítja nem" csak Európában, hanem talán az egész világonis. A bolgár fajta egyik legpuritánabb, legszorgalmasabb és legbecsületesebb fajtája, az emberiségnek, amely néptől még sokat vár és sokat fog kapni az egész kultúremberiség- A török elnyomás ideje alatt a görög, egyházközség voílt a nem török népek egyetlen szervezete- Görög volt az iskola, a templom és a község nyelve. A bolgárok az idők folyamán annyira elvesetek Európa tudatából, hogy görögöknek tartották őket. Bulgária felszabadulásának reménysugara csak 1828-ban csillant fel, amikor aa oroszok Törökország ellen viselt hadjáratuk során stzánte újból felfedezték őket- A tényleges felszabadítás azonban csak az 1877/78-as orosz-török háború folyamán történt meg, amely háború úgyszólván az egész Balkán-félsziget felszabadítását is magával hozta- Az 1878. évi március 3-i sanistefanói békében Bulgária visszanyerte egész területét, körülbelül 150.000 négyzetkilométert, ötmillió lakos&al. Bulgária területe ékkor északon a Dunától délre Drinápolyig és az Égei-tengerig terjedt és magában foglalta az összes bulgárul beszélő népességetévi augusztus hó ién, szerdán. 74á Az akkori európai nagyhatalmak azonban nem fogadták el ia siainsteíanói rendezést, hanem új rendezést követeltek azon az alapon, hogy Oroszországnak nincs joga európai kérdéseket egyedül rendezni, hanem osaik a többi európai nagyhatalommal együttesen. (P. ÁB^ RABAM Dezső (fd): A berlini kongresszius!) Berlm volt a közvetítő; így is mondhatom- így született meg az úgynevezett berlini kongresz" szus eredménye, amely Bulgáriát területéneik egyharmadára szorította visszaCsoda-e, h

a a bolgárok tovább küzdöttek népük felszabadulásáért és minden nemzetközi politikai lehetőséget felhasznáJUtiaJk országuk és népük felszabadítása érdekében. Akkori uraik vakságán kívül főleg ennek tudható be, hogy, sajnos- a magyarokkal együtt az első és a második világháború Németország, iletőleg HMer oldalán felállta, őket. Ne csodálkozzék tehát senki, ha a magyarok éjs a bolgárok okulva a múlton, felfedleizve az, ősi rokonságot és^ a politikai érdekazonosságot, egymás tes.tr véri kezét megragadva, akarják újjáépíteni hazájukat békében és barátságban mindenkivel, aki nem acsarkodik rájuk, nem vágyakozik megmaradt népükre és területükre, hanem jóindulattal figyeli a két nép óriási erőfeszítéseit a maguk és így az egéisiz kultúremberiség jobb jövőjéért és boldogulásáért. Minthogy a )bolgár-magya

r együttműködésig és kölcsöniöisi segélynyújtási szeírzőidlós ezt a céllt szolgálja,, aniniak törvónyieirőire emelésér hez örömmel járulunk hozzá. A törvényjavaslatot magam és pártom nevében elfogadom. (T\ap

s a kormánypártokon és a független demokrata párton.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a töirvényja* vaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni seinki nem kíván, a vitát beztárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom.. KJövetfceBÜk a határ Dfzathozatai. Kiérdem a t. Országgyűlést, hogy a Szófiában 1948. évi július hó 16. napján aláírt magyar-boilgláir barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés beeikkeílyeizéséről szóló törvény javaslatot eredeti szövegezésében .általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául eűr fo^adja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot eredteiíi szövegezésében, áltaüánioasiágban a részletes tárgyalás állapján! elfogadta. Következük a töirvény javaslat részlete® tárgyalása. Kérem jegyző képviselőítjársunkát. szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. SZABÓ PIROSKA jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—3, §-át. — A címet és az 1—3. §-t az országgyűlés homásző^ás nélkül elfogadja). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta, (Hosszantartó taps.) Napirend szerinit következik a Magyar Tudományos Tanács létesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrinak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvény javaslathoz a Magyar Dolgozók Pártja és a Kereisíztény Női Tfáfcor jelentett be szónokokat, éspedig Rudas László és Kisházi Mihály országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Tóth László előadó urat illeti a szó. TÓTH LÁSZLÓ (kg) előadó: T. Országgyűlés! A most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat, amely a Magyar Tudományos Tanács >lé47*