Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

739 Az országgyűlés 80. ülése 1948. niak elérni. Hasonló a helyzet , a közlekedés te­rületén is, ahol a fejlődés 34 százalékos lesz a két esztendő alatt. A magyar nép:, illetőiéig Magyarorazág történelme során nem elősízör köt szerződóst a bolgárokkal. Ez a -szerződés azonban* amelyet most r július 16-án kötöttünk meg Szófiában, döntően különbözik minden szerződéstől ame­lyet eddig: Magyarország és Bulgária kötött Ez a szerződés tényleg a két nép akaratából, elhatározásából történt és. tényleg ai két nép hosszú évszázados küzdelme, keserű tapaszta­latai és vére pecsételik meg ezt a szerződést. Ez a szerződés mindkét nép érdekében áll és szilárd alapját fogja alkotni annak a hatalmas bóke­munek, meüy most épül minden imperialista törekvéssel szemben­A bolgár nép — annak ellenére^ hogy tény­leg sokat szenvedett történelme során — mégis rendkívül optimista. Ez az optimizmus első­soriban vezéréről, Gteorrgi Dimáítrovról ragadt rá Akárhány bollgfáir epoübenr©! beszélgettem Bulgáriában, mindegyák Dimitrovm hivajlko­zott akkor, aanákor a külső imperialista erők törekvéseire terelődiötrf- a etzó. A bolgár paraszt­ságnak, munkásságnak egyöntetű volt az atz .aPiláspontja, .amit egyszer azt atombombával] kapcsolatos beszélgetésünk alkalmával egy bolgár paraszt mondott nekem mosolyogva, hogy: Jerikó falai mem fognak még egyszer trombitabarsogástól;, de még atomboimlbávail való ijesztgetéstől sem leomlani. T. Országgyűlés! Befejezésképpen Bulgá­ria ifjúságáról szemétnek néhány szót szólni­A^ bolgár ifjúság hősies küzdelme, amelyet a népfelszabadító harcok során vívott, valamint az a munka, amelyet az újjáépítés területén végzieltt. megérdemli, hogy itt, a magyar parla^ mentiben is említést tegyünk róla. A bolgár if­júíság már a felsziabadító harcok során tevéke­ffityem résztvett hazája felszabadításában, amire a legszebb példa az. hogy a hősi halált halit bolgár partizánok 60 száaaiéka volt fiatalem­ber, akiknek többsége a kommunista ifjúsági szövetség, a . RENS itlagja volt. A feliszabadulás után a bolgár ifjúság egészen rövid idő alatt létrehozta egységes szervezetét, a bolgár népi ifjúsági szövetséget. Ennek a szervezeitnek ke­retében az elmúlt esztendő folyamán 150.000 boilgár fiatal — muínkás, paraszt és diák — dódig ózott két hónapot, főként a különböző if­júsági munkaibrigádokiban. Ebben az eszten­dőiben már 250.000-re növekedett a számuk, te­hát negyedmillió boügáir fiatal van,.aki ebben az esztend'őibetn a pemik—volujaki vasútvo­nalom, a hain—boaei isizoros áttörésénél, Di­mitroygrád felépítésénél és a fcoprántaá erőmű felépítésénél és egyéb területeken dolgozott azér)t hogy szabadabb, szdbb és gazdagabb ha­zája, legyen. Mi, magyar fiatalok eddig is sokat tanul­tunk a bolgár fiataloktól és az elmúlt eszten­dőkben is igyekeztünk a köztünk levő barát­ságot a gyakorlatiban ife kifejleszteini. Az el­múlt hónaphain indullt Bulgáriába egy száz­tagú magyar brigád, munkás-, paraisizlfr és ór­te&aiségi fiatalokból, hogy a két nép barátsá­gát a gyakorlatban is építsük. Az a meggyőiződésem, hogy e& a szerződés döntően hozzá fog járulni ahhoz, hogy nem­csak a két nép, hanem ezen belül a két ország ifjúságániak barátsága és együttműködése is miind fokozottabb és mind erősebb lesz. Ezérft mind a magam, mind pártom aievében a tör* vényjavaislatot elfogadom. (Élénk éljenzés) he­éo\ augusztus hó íJn, szerdán. 74Ö lyeslés és taps a kormánypártokon és a füg­getlen mgayar demokrata párton.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szénokok közül? SZABÓ PIROSKA jegyző: Szüts Iván! SZÜTS IVÁN (fd): T. Országgyűlés! Már a lengyel-magyar barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés parlaimenM tárgyalásia alkalmával kifejttettem, hogy a szerződés tár­gyalásakor abból a törónelmi tényből kell ki" indulni, hogy c németségnek kelet fe'é való tö­rekvése^ organikus valóiság, amivel a Nómetr országtól keletre lakó népeknek mindaddig számolniok kell, míg ez a törekvés fennáll. A Németországtól! keletre fekvő népek mindinkább felismerik ezt a tényt. Látjuk- ezt abból is. hogy a szomszédos Csehszlovákia is barátisiáígi, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerzőidést köt a velünk már ha­sonló kötelékben lévő Romániával, amiből nyilvánvaló, hogy Gsiehsízlovákia népe és kor­mánya is helyesen értékeli már a németség törekvéseit, illetve évszíáizados törekvései fel­éledésének veszedelmét Csehszlovákia nem­zeti életére és ez ellen az eddigieknél poziti­vabb védekezésre rendezkedik be. Ebbe a voniallba esik Bulgária is, Molotov külügyminiszter a bolgár-szovjet szövetség megkötése alkalmával beszédében már ^kifej­tetté azit, hogy ez a szerződés arra irányul, hogy elejét vegye a német támadásinak, amely az utóbbi évtizedek alatt két ízben is megbon­totta a népeik fcöati bókét ós két világháborút robbantott ki. Dimitrov miniszteineilinök T az előttünk fekvő isfizerződés megkötésié allkailnaá­vial szintén azt fejtette fetí, hogy népeink élet­fontosságú célja, hogy a feltámiadló német im­perializmus ellen védekezzenek. Nem kétséges tehát, hogy Bulgária ós Magyarorsizág politi­kai érdekazonossága reális valósiáig, amely a két nép vezetőinek felelősségteljíefs nyilatkoza­taiban domborodott ki. Nem árt azonban, ha mi iis rámutatunk erre a politikai érdekazonosságra objektív bi­zonyítékokkal, letagadhatatlan történelmi té­nyekkel, hiszen az ilyen szerződések tárgyalá­sának és megvitatásának célja éppen ez: be­mutatni a két népinek a politikai érdekazonos­ságot, a szövetségi szerződlés legmélyebb célját és értelmét, és lehetőleg minél jobban tudato­sítani azt a két nép körében. Hisízefni a magyar­ságnak és a bolgárságnak is eddig aziáttnois ka­tasztrofális kára származott abból, hogy nem tudatosult benne egy politikai cél, és így tör­ténhetett meg például 1 a magyarsággal, hogy lelkiismeretlen ós a nemzet lellkétől idegein politikusok nemzeti oéljiai és életérdteikei elle­nére béleiránoigiáilhatták a második világhábo­rúba. (LUKÁCS Vilmos (fd): (ügy mm!) Hogy ezt kimutathassükj vázlatosan ismer" 'telnünk kell a bolgár nép származását ós történe­tét. A bolgár a magyarnál rokon származású nép. Már Krisztus után 700 körül átkelve a Du­nán, mai hazájukban telepeditek le a bolgárok­Mai hazájukban ekkor sűrű szláv lakosság voíl't megtelepedve és így történt, hogy kétsteáz évvel megtelepedése után az ősi bolgár nyelv helyei! a bolgárok is a szláv nyelveit kezdtek beszélni­Talán legyen szabad kifejezni azt, hogy az ősi bolgár-magyar rokonságnak a bolgárság köréiben még mindig ható érzületének tudható be elsősorban az az óriási lelkesedés, amellyé!! kormányférfiainkat Szófiában fogladták, eddig soha nem tapasztalt tömegujjongásisal. Halán mondani sem kell, hogy ez az érzésbeli elem a

Next

/
Thumbnails
Contents