Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-80

737 Áz országgyűlés 80. ülése 1948. számára is. 1923-ban, amikor Cvetkov fasiszta bandái SztambuJinszfcít, több minisztertársát, a parasztpárt több képviselőjét, azon túi pedig több tízezer bolgár parasztot legyilkoltak, börtönbe vetettek, azért tudtak győzni, azért tudták a, parasztkormányt megbuktatni, mert az akkori panasztkormány, az akkori paraszt­párt n©m vette észre, nem látta be, hogy urai­mat tartósan biztosítani és a népnek tényle­gesen jólétet teremteiná csak akkor tud, ha a maga hatalmát megosztja <a munkásosztállyá­és annak pártjaival, sőt nemcsak megosztja, hanem a munkásosztály vezetőszerepe mebett történik minden. Sztambulinszki pártja ezt nem vette észre, ós 1923-ban azért bukott meg a parasztforradalom Bulgáriában, mert a pa­rasztság önállóan vitte ezt a f orrada mai, nem a munkás sággai együtt, ós nem a mun­kásság vezető szerepével. Sztambulinszki forradalmának leverése után, 1923-tól kezdődően fasiszta uralom volt' Bulgáriában. Ennek a fasiszta uralomnak ugyanazok voltak a jellemzői, mint nálunk; a sovinizmus, az irredentizmus jelszavaitól volt hangos egész Bulgária* ós ennek ürüg3 7 é _ vel a Nagybulgáriáról való ábrándozás mel­lett szállták meg 1941 márciusában a német csapatok Bulgáriát. Ezzel akarták az egész bolgár népet *a mienkhez hasonlóan bekap­csolni a Szovjetunió és & többi demiokratikus népek elleni harcba- A Bolgár és német fasisz­ták mesterkedése azonban nem sikerült Bul­gáriában úgy, ahogyan Magyarországon si­került ós örök érdeme a bolgár népnek, hogy minden erőszak ellenére egyetlen bolgár ka­tonait sem sikerült a Szovjetunió ellen harcba küldeni- Amikor a nácik, a bolgár és német fasiszták megpróbálták a bolgár hadosztályo­kat útnak indítani a Szovjetunió ellen. Várna kikötőjében százszámra kellett legéppuskázni a bolgár ezredek é&i hadosztályok katonait, mert egyetlen csapattest sem volt hajlandó behajózni ós a keleti arcvonalon küzdeni. Hasonlóképpen a belső ellenáll! áisi, a bolgár partázántevékenység is sokkal, de sokkal na­gyobb volt, mint a mienk. 1942-ben a Hazafias Front megalakulása után tíziezrével és r száz­ezrével mentek fel a bolgár munkások és pa­rasztok a, hegyekbe, és harcoltak éveken ke­resztül egészen a felszabadujlásd l g- a belső fa­siszták és a német elnyomók ellen­Bulgária 1944 szeptember 9-én szabadult fel teljesen- Szeptember 9-én ért a felszabadító Vörös Hadsereg Bulgária határaihoz, és akkor a perniki bányászok sztrájkja adta meg a jelt arra, hogy egész Bulgária talpraálljon. Bulgá­ria újabbkon történelmének legdiesőbb feje­zete kezdődött el szeptember 9-ón, amikor az ország legtöbb nagyvárosában és az ország területének többségén a bolgár nép^ maga tévé" kényen résztvett a hódító fasiszták kiverésé­ben. Amikor pedig az ország területét már fel­szabadították, bolgár csapatok, hadosztályok, hadseregek vettek részt a fasizmus elleni to­vábbi harcban és így jutottak el Magyarország területére is. (1130.) Amikor Bulgáriában jár­tam a legutóbbi aUralommal, akárhány ember­rel beszéltem, aki Magyarországon harcolt a felszabadító harcok idején, valamennyi vissza" emlékezett azokra az iőkre és valamennyinek az volt az álláspontja, aimát egy kílifarevói pa­rasztember így fogalmazott meg: mi bolgárok ós magyarok most már soha, de soha többé nem fogúnk egymás ellen harcolni­A másik dolog-, amit a törvény javaslat tár­ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. évi augusztus hó i-én, szerdán. 738 gyialásánál szeretnék kiemelni, az, hogy a ma" gyár és a bolgár nép fejlődése sok azonosságot mutat fel, a felszabadulás után üs» Az angol­amerikai imperialisták éppen úgy, mint nálunk is, Bulgáriában is próbálták megakadályozni a népi demokratikus fejlődést. Tették ezt eiső­sorba,n abból a meggondolásból, hogy a bolgár iparnak 48.7 százaléka volt idegen, elsősorbaai német és angolszájsiz érdekeltség. Azokkal a módszerekkel, amelyeikkel &z elmúlt három esz­tendő folyamán Magyarországon is megpróbál­koztak, Bulgáriában is kísérletet tettek. Az első amerikai ügynök, aki összeesküvést szőtt a bolgár demokrácia ellen, Dimitrov Ge­metov volt. Az ő általa megszervezett paraszt­szövetséginek az lett volna a feladata, hogy Nagy Ferenc elképzeléséhez hasonlóan, a mun­kásosztály pártjait kiszorítsák a hatalomból és megismételjék, helyesebben visszaállítsák a korábbi hatalmat- Gemetov, akárcsak a magyar összeesküvők, egészen rövid idő alatt dicstele­nül Amerikába szökött- # , A második ügynök, akivel az imperialisták kísérleteztek, Petkov volt. Petkov módszere abban nyilvánult meg, hogy egyrészt a Dimit­rov által alakított .parasztszövetség reakciós szárnyára, másréstet pedig azokra a jobboldali szociáldemokratákra alapozta mozgalmát, akik nem vettek, részt a Hazafias Frontban, helveseb­ben, akik kiváltak belőle. Ezekre támaszkodva kí­sérelte meg, hogy puccsszerűen átvegye a hatal­mat és megsemmisítse a népi demokrácia addigi vívmányait. Petkov törekvése is sikertelen ma­radt és a végén Petkovot a bolgár, népbíróság halálra ítélte. Halálraítélése után az angolszász nyugati sajtóban s'zóltóbenihosszában olyan hírek terjedtek él, hogy Petkov kivégzése kö­vetkeztében fellázadt a' bolgár panasztság és Bulgáriában mindenütt tüntetések és sztrájkok vannak. Közvetlenül Petkov kivégzése után jártain először Bulgáriában. Akárhány helyen beszéltem paraszt okkal, egyöntetű álláspontjuk volt az, hogy: Petkov a mi ellenségünk volt, a külföldi imperialisták ügynöke volt és meg­érdemelte a halálbüntetést­Petkov kivégzése és a petfcovi összeesküvés "elszámolása után kezdődött el az a hatalmas fejlődés Bulgáriában, amelyet a bolgárok kélt­éves gazdasági tervüknek köszönhetnek- Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy aiz újjáépítést, a gazdasági megerősödést tekintve tőlünk nyugatra egyetlenegy olyain nemzeit sincs, amely hasonló eredményeket mutatott volna fel, és Bulgária eredményeit szemlélve a bolgárok ugyanezt mondhatják magukról­Csak néhány adatot szeretnék ezzel kap­csolatban, a bolgár nép kétéves gazdasági ter­vével kapcsolatban elmondani. Bulgáriábarn a kétéves gazdasági terv azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az ipari termelékenységeit a békebeli állapothoz képest két év alatt 67 százalékkal növelik, ugyanakkor pedig a mezőgazdaság területén 34 ^százalékos emelkedésit akarnak — és egészen biztosan fognak is — elérni­Nincs idő, hogy több adattal is foglalkoz­zam, de emlékeztetósképpen megemlítek még egykét statisztikai adatot Bulgária a villamo­sítás szempontjából nagyon el volt maradva és éppen ezért a kétéves terv során 1946-hoz vi­szonyítva 1948-ra 35 százalékká! fokozzák Bul­gária elektrifikálását. Hasonló a helyzet a szénbányászat, a fémbányászat ós az ércbányá­szat területén is, ahol 1946-hoz viszonyítva, 1948-ra 40, 76 ég 55 százalékos eredményt akar­4?

Next

/
Thumbnails
Contents