Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-80
735 Az országgyűlés 80. ülése 1948, múltban a népesség túlnyomó része. Azoknak pedig', akik a munkás ságinak nem a mezőgazdaságban dolgozó rétegéhez tatrtoztak, ugyanúgy elnyomatás yolt aiz osztályrészük Bulgáriában is, mint maiunk. A bolgár és a m'agyar paraszt egyformán példaadó szorgalommal dolgozott és dolgozik ma is. Ennek a szorgalomnak az eredimémyekéint láttuk Bulgáriában azokat a mezőgazdasági terméseredményeket, amelyek jóval túlhaladják a háború előtti évek termésátlagát. T. Onsziálggyűlésl'Bu'lgáriábainfalíkalmam volt megtekinteni néhány mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Kint jártunk Szófiától mintegy 25 kilométerre Petrios községiben, ahol a termelőszövetkezet immár három esztendeje működik- Ez a szövetkezet iskolapéldája lehet annak, hogyan lehet és miiként kell a dolgozó parasztság előnyére gépesíteni a mezőgazdaságot. De nem is a gépesítés ragadta meg elsősorban a mi figyelmünket, hanem az a megelégedés és öröm, amely a szövetkező bolgár panasztok arcáról sugárzott felénk. A petriesi szövetkezetben természetesen önkéntes szövetkezők vesznek részt és minden ember saját elhatározására bízhatja annak eldöntését, hogy egyéni .gazdálkodásit folytasson-e, avagy belépjen a termelőszövetkezetbe. A petriesi szövetkezet előnyei természetesen meggyőzték a petfiosieket és a környékbe 1 !]* falvak gazdáit s a szövetkezetbe tömöriült 158 család mellé — ahogyan mi ezt a szövetkezeten kívül egyéni gazdálkodást folytató petriesi gazdák szavaiból kivettük, — legalább százan lépnek be a következő gazdasági év elejével ebbe a termelőszövetkezetbe. TJgyane'at láttuk a mai óvói szövetkezetnél és ugyanez volt a tapasztalatunk mindenütt, ahol bolgár szövetkezeitekben látogatást tettünk. T. Országgyűlés! A szövetkezeti gazdálkodás kérdése nálunk is állandóan napirenden van. Ennek a kérdésnek a mego'dásához tagadhatatlanul közelebb visznek minket a bulgáriai parasztszövetkezetek példái. Remélem, hogy ennek a; most mee-kötött szerződésnek és a már előbh megkötött bolgárma oryar kulturális szerződésnek alapján nemcsak politikusok és ujságírók, hanem egyszerű •dolgozó parasztok előtt i« ! megnyílik »z út, hogy tulajdon szemükkel lássák, m't jelent a (S7Övetkezeti gazdálkodás. Nem mulaszthatom el hangsúlyozni- hogy nagy szükség van orré, liiszen ezek az ilyenfajta látogatások érlelik meg a?; egvszerű dolgozó parasztemberedben a tudatot, hogy az egyéni gazdálkodásnál, a szétaprózott kis föMterületeken Való gazdálkodásnál sokkal, de sokkal több előnve van a sző vetkezésn ekÖrülök annak, hogy állandóan _ mennek ki Magvar országról Bulgáriába és jönnek Bulgáriából Magyairiországra tanulmányi csoportok- Tudomásom szerint éppen most ment ki Magyarországról Piló Sámuel képviselőtársunk vezetésével egy tanulmlányi csoport, amely a bolgár mezőgazdaság, főként a bolgár szövetkezetek kérdéseit tamulmáuvozzia. Ugyanígy örülök annak, hogy a debreceni szaba degyetemre bolgárok érkeznek, hogy itt személyesen ^szerezzenek tapasztalatokat a magyar életről, annat fejlődéséről és a magyar újjáépítésről. De e7*en túl arra kérem a kormányt, szervezzen egyszerű parasztemberekből álló tanulmányi csoportokat. (Helyes* lés a kisgasdapartúm,.) és vigye ki őket Bulgáriába, mert igen sokat lehet tanulni és taéri augusztus hó l^én, szerdán. 736 pasztalni a bolgár példákból. De nemcsak a bolgár szövetkezetek megtekintésére kell lehetőséget nyitni, hanem azt is lehetővé kell tenni a r magyar nép számára, hogy egyéb vonatkozásban is megismerhesse Bulgáriát- Állítom, hogy sokat tanulhatunk a bolgár néptől, nemcsak gazdasági, mezőga'zidaslájgi területen, hanem politikailag is. T. Országgyűlés! Meg vagyok győződve artoóL 'hogy íeiz tai sízje rződ és? iá lie g ő slzünitébh együttműködés szellemében született és mind a két népnek egyformán e'őnyére szolgál. Aztt is tu» dom, hogy bolgár barátaink éppen úgy meg vannak győződve a magyar népnek a bolgárok felé sugárzó szeretetéről, mint mi. Éppen ezért köszöntöm pártom, a független kisgazdapárt nevében ezt a. javaslatot, amelyet élettel fog kitölteni ez a Dunamedenoében lakó és sorsközösségben élő két nép. Ez a törvényjavaslat a mi külpolitikánk helyességét igazolja, mert hiszen a békét erősíti. Ezért a magyar-bolgár barátsáigi, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésről szóló törvényjavaslatot mint & magam, mint pártom nevében helyeslem és elfogadom. (ÁWdlánm helyeslés és tavs.) ELNÖK: Szólásra következiik ,a kijelölt szónokok közül 1 ? SZABÓ PIROSKA jegyző: Gosztonyi János! GOSZTONYI JÁNOS (pp): T- Országgyűlés! A magyar-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés tárgyalása alkalmával három kérdést szeretnék különösebben kiemelni. Az első, amire az előadó képviselőtársam célzott már az, hogy nincs még a, világon két nép. amelynek történelme annyi' hasonlóságot, 'annyi azonosságot mutatna fel, mint a magyar és a bolgár nép történelme. A magyar nép éppen úgy, mint a bolgár nép egés'zen a felszabadulásig állandó harcban, fokozott küzdelemben állt, külső és< belső erők elnyomó törekvései ellen, állandó harcot vívott a saját szabadsaga érdekében. A különbség legfeljebb csak az volt, hogy amíg Magyarország százötven évig szenvedte a törökök Tabigáját és attól kezdve egészen 1945-ig, előbb a németek befolyása alatt, később a német imperializmus szolgalllatábam állott, addig Bulgária egészen a múlt s'zázad utolsó évtizedéig volt török uralom alatt és azután került a német imperializmus befolyása alá. A bolgár dinasztia, amely teljesen német eredetű volt, német szolgálatban állva megakadályozta Bulgária fejlődését, megakadályozta Bulgária iparosítását, és ennek következtében Bulgária egészen az utolsó évekig elmaradott mezőgazdasági állam volt- Ennek legjellemzőbb hizonyitéka aa, hogy 1934-ben Bulgária lakosságának 80 0/o-a foglalkozott földmíveléssel és mindöszsze lO 0 /" volt az ipari munkások száma. Különösen jellemző volt Bulgária történetének az a szakasza, amely az elmúlt két háboní között zaj'ott le. A bolgár nép _ éppen úgy, mint a magyar, az első vesiztess vi'lághá" ború ntán megpróbálta lerázni mágiáiról a külső és a belső elnyomó erők uralmát és a szabad demokratikus fejlődési útjára lépni. Sikerült is Sztambulinszki vezetésével az akkori parasztpártnak legyőznie a korábban uralkodó rendszert. SztambuHnszki uralma azonban lehetett hoss'zúéle'tü. És pont Sztambulimszki pártjának szerepe, Sztiatmbulinszki története élő figyelmeztetés a világ valamennyi partasztpártja, és a mi parasztpártunk
