Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

67 Az országgyűlés 63. ütése 1948. évi április hó 27-én, kedden. 68 van, az újjáépítés remdikívül gyors üteme, nagymérvű előrehaladása, és a versenyek hatalmas eredményei tekintetében is számos megnyugtató korinánynyilatkoza; -ot haitldttumiki már.' Nem indokolható & tör vény javaslat az államháztartás egyensúlyának helyreállításával sem, mert éppen a közelmúltban tárgyalta le az országgyűlés a deficitmentes költségvetést, aimi az

1

: jelentette, hogy, a'magyarországi gazdasági helyzet a stabilizáció útjára lépett. Hosszabb gazdasági terveket csak nyugodt, stabil jellegű viiszonyok között lehet észszerűen készíteni s így maga a hároméves terv is annak elismerését jelenti, hogy az ország gazdaságilag megerősödött, az ország gazdaságilag stabilizálódott. Ezt még jobban alátámasztja az a körülmény, hogy ma már nem a hároméves tervről!, hanem egy újabb ötéves tervről beszélünk. (MŐNUS Idiésné Oszd): És ez a felhatalmazásai ak köszönhető!) Nem hivatkozhatük a kormány a közigazgatás zavartalan biztosítására, sem. mert iái köz; igazgatás politikai, szakszerűségi 'és gazdasági zavartalanságát a B"listázással kapcsolatban módjában volt biztosítani. Ha ez nem sikerült, asak azt igazolja, hogy a közigazgatást nem rendeleti kormányzással, hanem alaposam elkészített javaslatok alapján, csakis törvényhozási utón lehet racionalizálni. Jó és olcsó közigazgatásról mindladdig neon lehet szó. amig az a szűk látókörű pártérdek bilincseiben vergődik. Amilyen érdeke az országnak mezőgazdasági vonalon a tagosítás, ugyanolyan mértékben káros közigazgatási vonMon a párttagosítás- Jó közigazgatást nem a jó párttagok,, hanem kizárólag a jó, kiváló szakemberek tudnak ma biztosítaniAz elmondottakból ikitünőileg a rendelet" tel kormányzás továhbi fenntartását sem politikai, seim gaizdasági, sem közigazgatási okokkal nem lehet indokolni. A felhatalmazás alapján alkotott rendeletek túlnyomó részét a sürgősséggel és a késedelemből következő hátrányokkal sem lehet anegindokolnh miután egyrésze a rendelettel szabályozott kérdések természetüknél fogva nem igényeltek sürgősséget, másrészt pedig az országgyűlés, hosszá szüneteinek megrövidítése mellett e kérdéseket törvényhozása útion is szlaibályozhatta volna- Az országgyűlés ülésezése a március 15-i ünnepi ülést nem számítva, legutóbb töbh, mint másfél hónapon át szünetelt. így teljesen indokolatlannak tartóim ,

a törvényjavasltat tárgyalására a sürgősség kimondását. (Ugy van! TJgy van! az ellenzéken.) Az elmúlt másfél hónap alatt a kormánynak íbőven lett volna alkalma a törvény javaslat benyújtására. Az a. té;ny,hogy a kormány ennek ellenére csaík az utolsó pillanatban nyújtotta be, és a sürgősség kérésével nem aidotti módot a képviselőknek* illetve ,az ellenzéknek parlamenti vitára való megfelelő felkészülésre, semmiesetre sem emeli la magyar parlament tekintélyét, hanem azt a látszatot kelti, mintha a kormány a magjnar parlament munkáját és feladatát, illetőleg az ellenzék feladatát nem tartama eléggé tiszteletben. A felhatalmazás tárgyalása során mindenkor szükségszerűen félve ődik a bizalom kérdése is. A kormány Ígéretet tett a választási visszaélések megtorlására és az önkormányzati választások 1947. évben megtartására is. Ezek «az ígéretek a mai napig is beváltásra várnakLegyen szabad váfaszolnoni ennél a kérdésnél előttem szólott Horváth képviselőtársammak^aki azt mondta, hogy a nyugtalanságot erről az oldalról szítják. A nyugtalanságot talán éppen ezek: az elhangzott, de bie nem váltott* igéiretek icléziíki elő. Felelős tényezők szükségesinek tartották az újságok útjám is megnyugtatni az ország ilakosságíát afelől, hogy további áilamosítások nem következnek, bar ilyen nyilatkozatok a korábbi államosítások után is elhangzottak, (ügy van! Ugy van!) Horváth Zoltán képviselőtársam azt mondotta, hogy a sajtó terén nem a demokrácia hangját akarják csorbítani, hanem csak azokét, akik a reakció érdekét szolgálják. Én szef®tóm ha ez világosan fogalmaztatnék meg, (SLACHTA Margit (nt): Halljuk!) mert ha valaki má

s véleményen van, mint 'a kormányzat, vagy egyes politika; pártok, a

z még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a reakció szolgálatában áll. (Ügy van! Úgy van! a néppárton. — Közbeszólás ugyanbtt: Sőt ellenkezőleg!) A demokrácia «fa egész népnek ,

a kormánvhatalomi gyakorlásában való részvételi jogát jelenti. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Ezt egyetlen párt sem sajátíthatja ki magának, (SLACHTA Margit (nt).- Mert akkor diktatúra!) mert nem bizonyos párthoz vagy pártokhoz való tartozás jelenti a* demokráciát. (Úgy van! Ügy van!) Amint ezt bármelyik párt önmagának sajátítaná ki és osak azt tartaná demokratának, aki az ő pártjához tartozik, abban a pillanatban nem lehetne demokráciáról beszélni, hanem diktatúráról. A kritika — még az erős kritika is — feltótlenül az újjáépítést ós a haladást szolgálja. Mindenki, aki erősnek érzi. magát, fel tétlemül el kell, hogv bírja a kritikát; így a kritika építő kritikává válik. Nem tartom szerencséseknek azokat a kijelentéseket, amelyek az egyház és az áll'a&n viszonyával kapcsolatban elhangzottak, nem tartom szerencsésnek ilyen nyilatkozatok felolvasását sem. Ehhez, a kérdéshez- kellő megfontolás és az állam és egyház közötti tárgyalás után kell hozzányúlni. Az ilyen megnyilvánulások adnak alapot vidéken az olvai intézkedésekre, 'amilyent például az egvik járásban egy rendőrkapitány tett, aki az egyik községben a Maria-leányok előadását, amelyben a xBűnbánó Magdolna« című. darabot kívánták előadni, nem engedélyezte, és azt az indokolást fűzte hozzá, hogv ez a klérus előretörését eredményezné. (Felkiáltások a néppárton.- Demokrácia! Vallásszab'adság!) Ha a materializmus a mennyiségek iránt olyan nagy érzékenységgel és tisztelettel viseltetik, akkor mindenkinek tisztelettel kell fop-adnia azt '

a tényt, hogy az ország lakosságának 70 százaléka római katolikus. Kötelességemnek érzem sérelmezni a beszolgáltatásokra vonatkozó és a legtöbb mezőgazdát igazságtalanul sújtó kormányintézkedéseket is. (Halljuk! Halljuk! a néppárton.) Amikor a kormányzat minden gazdának előírta azt a terménymeninyiséget, amelyet be kell szolgáltatnia, illetőleg- adóban, természetben le kell adnia, és felhatalmazta •& gazdát, hogy &% azt mesrhaladó '.mennyiséget az előírt áron szabadon értékesíthesse, akkor tudatában kellett lennie annak, hogy az így rendelkezésre átló termény mennyiség a iegyrendszer alapján ki-