Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

65 Az országgyűlés 63. ülése 1948. évi április hó 27-én, kedden. 66 szándékával indulhassanak meg, mert 'az előbb említett nyilatkozat kétségbevonja a demokrá­cia megegyezésre irányuló szándékát. Mi tet­tekkel és nem szarvakkal bizonyítottuk, hogy meg akarunk egyezni. Most az egyházotnj volna a sor, hogy ha már tettekkel nem tudja, akkor legalább szavaikkal bizonyítsa be, hogy meg akar egyezni a demokráciával, mert más ala­pot a tárgyalásokra nem nagyon könnv» el­képzelni. Barankovies képviselő- úr a személyes sza­badságról és a sajtószabadságról beszélt. Hadd idézzem a t- Országgyűlés emlékezetében a.zr a jelszót, amellyel három esztendővel ezelőtt in­dultunk ós amelyet mind a mai napig válto­zatlanul vMmnk: A demokrácia a demokra­táké; a sajtószabadság, a személyes szabad­ság a demokratáké, azolké, akik iái demokráciát, áldozatot nem kímélve, szolgálni akarják. A demokrácia szolgálata a jóindulatú bí­rálat is, ne fogadjuk ezt le. Szükségünk van jóindulatú bírálatira, de hol koriéit ózzuk ma a demokratákat kötelező mértékben a sajtó­szabadságot,, amikor ilyen nyilatkozatok jelen­hetnek meg, mint amilyet az előbb idéztem/ Ehhez mindjárt hozzáteszeni: éppen ez az az oldal- amely a leghevesebben és a legélesebben kifogásolja u: sajtószabadság hiányiáit. Nem, t. képviselőUáireiam, mi nem vagyunk hibásaik abban, hogy a személyes szabadságot korlátoz­zuk, de igenis valljuk ós érdemünknek vall­juk, hogy korlátozzuk a demokúáieia ellensé­geinek szabadságát. (Ugy van! Ugy van! a kommunistupárto<n, a szociáldemokratapárton és a paraszt párton.) Nem korlátozzuk a sajtó szabadságát, de korlátozzuk azoikét, akik a­sajtószabadságot a demokrácia moeskolására, .rágalmazásiára, méregkeverésére ósi & demo­krácia hátbatámadására akarják felhasznaina. (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárton és a kommunistapárton.) Meg kell mondanom: ha azok a hangok, amelyek újabban megint egyre sűrűbben jelentkeznek, nem fogni ik el­hallgatni, akkor fokozottabb mértékben szük­ségessé válik az, hogy a demokrácia az ön­védelem keményebb fegyvereihez nyúljon ezekbeini a kérdésiedben. (FÖLDEiS Mihály (kp): Ettől kap a Balduin epeömlést! — Derültség ai kommunistapárton és a szociáldemo­kratapárton.) A kormány politikáját a négy koalíciós párt, amelynek megbízásából szerencsém volt felszólalni, teljes egészében helyesli és ma­gáévá teszi, mi üdémben támogatja^ és/továbbra is támogatni fogja. Ami ÜI nép javát, a dol­gozók előnyét, országunk békéjének:és biztonsá­gának fokozását szolgálja, azt továbbira is elő kívánjuk mozdítani. (PARRAGI György (mid): Ebben egyek vagyunk!) Mivel meggyőződé­sünk, hogy a kormány ezt a feladatot eddig iól teljesítette, és mivel meg vagyunk győződve arról is, hogy a magyar dolgozó milliók se­gítségével minden akadályon keresztül to­vábbra is jól fogja teljesíteni, a felhatalmazási javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés és taps n kormány pár' okon. — Taps a magyar demo­kratapárton. — Szónokot üdvözlik.) ELNÖK: Szólásra, következük a feliratko­zott szónokok közül? HEGYEST JÁNOS jegyző: Póeza Lajos! PÓCZA LAJOS (pk): T- Országgyűlés! Én. aki a keresztény világnézetet vallom, s aká a Demokratái Néppárt zalai listaiján jöttem be az ország Házába, mint pártonkívüli kép­ORSZÁGGYÜLÉSI NAPLÖ IV. viselő is a keresztény világnézet szellemében kívánok tovább működni. A mai ülés folyamán; hallottam egy bölcs megállapítást, amely szerint a parlaimenti vita az érvek csatája és nem az erők harca legyen Erről eszeimbe jut Ferrero mondása, aki sze­rint az emberi civilizációnak két típusa van. Az együk aiz, erőszakon, a másik a furfangon alapszik, az egyiknek eszköze a brutális izom­erő, a másiknak az érteleim, Előbbi LIZ erö­szakot, utóbbi a ravaszságot használja fegy­verül a létért való küzdelemben. Én, ciki a keresztény világnézetet továbbra is vallom, Ferreróval szemben állítom, hogy az emberi civilizációnak van egy harmadik típusa, amely a tízparancsolaton alapszik. Eszköze a felebaráti szeretet a becsületes meg győződés és az igazság, fegyvere pedig a pa­rancs, hogy ne cselekedd azt másokkal, amit nem akarsz, hogy ! veled cselekedjenek. (Elnök: IMPLOM FERENC. — 12.16.) Az előttünk fekvő törvényjavaslatról na­gyon, nehéz újat mondani, mert a rendeletek kibocsá 1 ására kiért felhatalmazásokkal az ál­landóan váltakozó kormányok immár tíz esz­tendeje rendszeresen kísértik az ország népét és szűkítik az országgyűlés jogkörét olyany­nyira hogy a rendeletekkel kormányzás lassan már szokásjoggá válik ebben az, országban­Ez alatt: a tíz év alatt a z ellenzéki pártok képviselői úgyszólván a köz- és alkotmányjog minden szemszögéből bonckós alá vették és mikroszkóp* alá tették a rendelettel való kor­mányzás veszélyé-. Legutóbb az 1947:XXVI. te. parlamenti vitája során Baramfcovicst kép­viselőtársam a többi közt a következőket mon­dotta,: » Elismerem, némi 'úlzással azt is lehetne mondani, hogy minden demokráciá­ból annyi dikaiíurás vonás ütközik ki, ameny­nyire a kormány gyakorolja! a törvényhozás helye 1 't a tényleges jogszabályalkotó hata,lmat«. Ezt a megállapítást megfordítva, azt is mondhatjuk, hogy minél nagyobb mértékben erősödik meg egy országban a demokrácia, ugyanolyan mértékben kell letérnie a kormány ­za inak a rendelettel kormányzás csábító, ké­nyelmes, kísértő, de veszedelmes útjáról. A magyar kormány és a ma számottevő politikai tényezők számtalanszor tétek bizony­ságot arról, hogy a demokráciái Magyarorszá­gon igen nagy mértékben!megerősödött és ineg­szilárduh. Ennek bizonyságául és erre való hivatkozással alkotta meg az országgyűlés az amnesztiáról szóló törvényt is. Ügy vélem, ha a magyar kormány, a magyar parlament és a felelős tényezők a saját kijelen-éseikiet komo­molyan veszik, 'abban az esetben az előttünk fekvő törvényjavaslatot le kellene venni a, jna­pirendről és le kellene térni a rendelettel kor­mányzás útjáról. A rendelettel kormányzás csak: egészen rendkívüli háborús időkben és csak olyan ese­tekben indokolható, amikor két-három hónapos kóseúe'em is helyrehozhatatlan következímé­nyekkel járna- (MÓNITS Illésné (szd): Ez a mostani esé !) Legjobb meggyőződésem szerint ilyen rendkívüli helyzet jelenleg nem áll fenn. Mint már mondottam, a d;rmokrácia rendkívüli megerősödését a magyar kormány többízben kinyilvánította, '-elhat a rendelettel kormány­zás; politikai okokkal nem indokolható. A há­roméves tervvel kapcsolatban gazdasági téren a kormány rendkívüli felhatalmazás birtokában 5

Next

/
Thumbnails
Contents