Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

6*3 Az országgyűlés 63. ülése 1948. teljesít óráról-órára, mind egy-egy új ia bb sza­vasait a magyar demokrácia mellett, (Ügy van! Ugy van! a kommunistapárton.) mind egy'egy szavazat aaneilett! a felhatalmazlak mellett, amelyet a kormány atz. országgyűléstől kér­(FÖLDES Mihály (kp): Pedig az üzemi apos­tolok károgtak! — BARANKOVICS István (dn): Semmi közünk hozzájuk!) Természetesen Barankovics képviselőtár­saim kifogásolja, hogy titokban történt az álla­mosítás. Hadd mondjam meg, hogy mi a demo­krácia oldalán csak a legnagyobb lelkesedéssel tudjuk ünnepelni, hogy ez titokban történt, és a demokrácia, szilárd ereje: látjuk benne, hogy egy ilyen nagyjelentőségű intézkedést sikerült úgy végrehajtani, hogy annak bekövetkeztét csak az a néhány ember tudta, akinek feltétle­nül tudnia kellett, mert így sikerült ai mini­mumra csökkenteni — így sem lehetett telje­sen kiküszöbölni — azt, amit a demokráciától elraboltak. De hadd tegyük hozzá, hogy az államosított vállalatok kérdése ez alkalommal nem olyan egyszerűen a magántulajdon kérdése' mint ahogyan Barankovios képviselőtársam mondja. Amit államosítottunk, aeszal visszavettük azt, amit a tőkések az elmúlt három esztendő alatt a magyar dolgozótól elvettek. (Élénk taps a kormánypártokon.) Amikor elkezdtük az újjáépítést, dolgozott a proletár és' pénzt adott hozzá az állam. A tőkés akkor jelentkezett, amikor felhúzták a falakat s megvoltak a gé­pek. Jelentkezett a profitot zsebrevágni. (Úgy van! a kommunistapárton.) De bebizonyította ezzel a mi számunkra, hogy lehet tőke nélkül gazdálkodni; sőt tegyük hozzá, jobban lehet tőke nélkül, tőkés, magántőke nélkül gazdál­kodni. (Helyeslés a kommunistapárton.) Barankovics képviselőtársaim kifogásolta, hogy a kisexisztenciák megnyugtatására nem hangzott el kijelentés. Azt kell mondanom, csodálkozom rajta, hogy ezt mondja, mert ami­kor a vállalatvezetők meígbizatásaikat kapták, Gerő miniszter úr és Szakasits miniszterelnök" helyettes úr igenis nyíltan megmondta, hogy eddig a határig megyünk el és nem tovább, mert tudunk ós akarunk különbséget tenni a saját munkából szerzett vagyon és a mások munkájából harácsolt vagyon között. (Úgy van! a kommunistapárton.) A maga munkájából szerzett vagyont, le­gyen paraszté, kisiparosé, kiskereskedőé, a ma­gyar demokrácia megvédte, megvédi, sőt to­vább megyek, segítségben és támogatásban ré­szesíti. (Úgy van! Úgy van! a kormánypártok soraiban.) Ha van ezek között a rétegek között nyugtalanság, meg kell mondanom Bairanko" vics képviselőtársamnak, hogy a túloldalról szítják ezt a nyugtalanságot. (Úgy van! ai kom­munistapárton.) Mesterségesen és miódiszieresen akarják szítani, mert semmitől sem félnek annyira, mint attól, hogy itt nyugalom lesz. (Ellentmondások a néppárton.) Nem félnek semmitől annyira, mint attól, hogy itt szépen, ütemben tudjuk tovább vinni a dolgokat, mert minél tovább tudunk nyugalomban dolgozni, annál kétségtelenebbé válik, hogy a múlt uraira itt szükség nincs, kivéve azt, ha beállnak a sorba ós húzzák ők is úgy az igát, ahogyan húziza a magyar ipairi üzemek munkása és a magyar föld parasztja. (Helyeslés.) Persze ez nem nagyon konveniál nekik­Mindezt, igen t. országgyűlés, félesztendő évi április hó 27-én, kedden. 6 alatt csináltuk meg, ós hadd mondjam el még azt a körülményt, hogy politikailag ez a fél­esztendő megteremtett valamit, amivel Európa élére ugrottunk. Itt, Magyarországon terem­tettük meg először az alapokat arra, — és nem utolsó sorban a reakció támadásai miatt — hogy a munkásosztályon belül fennállott harminc­esztendős, iiasadas végiét _ érjen és a magyar demokrácia legbiztosabb pillére a két munkás­párt egyesüléséből megszülető Magyar Dolgo­zók Pártja legyen. (Lelkes taps a kormánypár­tokon-) Ez töz egyesülés nemcsak azt jelenti, hogy a két párt együtt, a Magyar Dolgozók Pártja a magyar parlament szavazatainak 45%-ával rendelkezik, hanem jelent még valamit: ha ma indulnánk választásra, nem 45%-ot képvisel­nénk ebben az országban, hanem 75%-ot, mert az, amit néhány hónap alatt teremtettünk, be­bizonyította, hogy a demokrácia erőinek össze­fogása el nem képzelt ütemben ós mértékben emeli az ország jólétét ós biztonságát. Nem. véletlen* hogy a flboalíció másik két pártja, a Független Kisgazda Párt ós 'a Nem­zeti Parasztpárt is ennek az egységnek az ere­jét ismeri) fel akkor, amikor <a demokráciái erői­nek szorosabbra fűzését tűzi programjára. Ezt valamennyien örömmel fogadjuk és öröm­mel kell fogadnia mindenkinek, .akinek a ma­gyar demokrácia ügye szívügye. (Élénk taps a k ormánypártokon.) Termesze-esen csak megnyugvás és öröm a számunkra, hogy a példát, amelyet mi itt Magyarországon mutattunk, a népi demokrá­ciák országaiban, Csehszlovákiában és Lengyel­országban is követték. Ott is felismerték, hogy az imperializmus támadása a keleteurópai te­rületek elleni,megbukott, ós mihelyt ez a táma­dás megbukott, megvan a biztonságunk arra* hogy nyugalomban, tervszerűen tudjuk épí­teni a magunk országát és emelni népünk jó­létét és biztonságát. Volt még néhány kitétel Barankovics t. képviselőtársam beszédében, amelyre csak egészen röviden szeretnék utalni. Az egyház és az állaim közötti tárgyalások menetéről be­szélt, és azt mondotta, itt az ideje annak, hogy •a magánbeszélgetésekből hivatalos tárgyalások útjára térjenek át. (BARANKOVICS István (dn): Hogy csak ez segít!) Ez kétségkívül szimpatikus lenne, ha a Magyar Kurírnak nem olyaa nyilatkozatai jelennének meg, mint ami­lyenek ma megjelentek. Én ezért nem Baran­kovics t. képviselőtársamat teszem felelőssé, de ő bennünket teszt felelőssé azért, hogy az állam és egyház között 'at viszony nem jó. Meg kell mondanom, nem mi kezdtük. Mi három esztendő alatt annyi türelmet és meg­értést mutatunk az egyház felé, hogy ma három esztendeje senki el nem hitte volna, hogy ez a viszonyunk nem lesz olyan, mint amilyennek mi szerettük volna. (PARRAGI Györsv (md): És ahogyan mi szerettük volna! — KUNSZERI Gyula (mid): Mindennap egy­házellenes cikk!) Mindennap egyházellenes cikk ós mindenntap kétezer denioikráeiaerlenes szó­noklat, ezt tessék megjegyezni. Kunszeri képvi­selő űr! (HARUSTYÁjK József (szd): Kikezdte a támadást?! — DÖBRENTEI Károlyné (kp): A türelemnek is van határa!) Azt kell monda­nom a tárgyalásokról, hogy tárgyi bizonyíté­kokra lenne szükség ahhoz, hogy ezek <a tárgya­lások hivatalos úton legalább a megegyezés

Next

/
Thumbnails
Contents