Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-77
687 Az országgyűlés 77. ülése 1948. évi július hó 9~én, pénteken. 688 állam gazdálkodik, akkor a gazdálkodásból eredő veszteségekért lehetetlenség, hogy más legyen felelős. Az egész emberi élet erkölcsileg, jogilag, anyagilag ama van alapítva, hogy minden ember felelős az ő tényeiért, Mondjuk, hogy én szoroszédómnak a háziát, aki eltűnt vagy hadifogságba esett, kezelésbe veszem és kezelem már négy esztendő óta és az illető hazajön, akkor ón nem mondhatom neki: barátom, itt van a mérleg, elégedjen meg vele. Nekem kötelességem kimutatni, mit vettem be, mit adtam ki és okosan gazdálkodtam-e^ vagy oktalanul, és abban az esetben, ha az én számadásom nem tetszik az én szomszédomnak, akkor ő híróMg étté lálát engem, ésj nekem kötelességem a bíróság előtt az én ténykedéseimért helytállni. Ebben a vonatkozásban az állam semmivel sem különb, mint az egyes ember, ha tehát az állam az én akaratom, tetszéseim ellenére (Zaji. — Az elnök csenget.) kezeli az én vagyonomat, aflbbain az esetben a felelősséget viselnie kell és ennek viselése elől el nem zárkózhat (Mónus Illésné (d) közbeszól.) T. Ház! Az egyéni felelősség elhárításának ez a gondolata, amely meggyőződésem szerint komoly veszélyeket rejthet magában* nem egyedülálló. Ismételten visszatérek az ominózus Elhagyott Javak Kormánybiztosságára, ahol gazdálkodtak, tettek-vettek, elveszett a vagyon, de nintcs gazdája, az állaim köziegei végezték, de az állam nem felel. (Közbeszólás a dolgosok pártján: A tőkések múltbeli ténykedéseiről beszéljen! — Közbeszólás a néppárton: Az ingekről beszéljen!) T. Ház! Van egy másik eset. Amikor az állam átvette a bányákat, akkor valami 12.200-as mi" niszterelímöki rendelet 1945-ből kimondotta azt, hogy az állam rendelkezik a tisztviselőkkel és a munkáisokkal, de ezek nem lesznek az ő alfcalmaizottari, ezek tehát továbbra is a régi munkaadó aükallímiazottai. Az állam tehát rendelkezett ezekkel a tisztviselőkkel és munkásokkal, de rendelkezéseinek következményeit nem vállalta, En szomszédom emlberével nem rendelkezhe" tem, de ha mégis rendelkezem, akkor a felelősség engem terhel. Ha én megrendelek egy nr hát, iákkor azt nekem kell kifizetni és nem mondhatom azt, hogy a nagynéném vagy a nagyapám fogja kifizetni. Ennek az elvnek az államnál is érvényesülnie kell. Az állam magán jogilag, sőt közjogilag éppúgy felelős magánjogi gesztiéiért, mint felelős az egyén. Ezt nyomatékosan szükségesnek tartom kiemelni azért, mert hiszen ezek az elvek, amelyeket dlmoíndiottam, a nemzetközi magáJnjognak általánosan elismert elvei, és ha fog találkozni ezek közt a vállalatok közit olyan, amelyben a társ akár külföldi magánszemély^ akár külföldi társasig, az ( nem < fogja heérná ' ezeklkoil a rendelkezésekkel, hanem azt fogja mondani, hogy a nemzetközi magánjog elveinek mindenütt kell érvényesülni, jogaimat megfelelő helyen bírói úton fogom érvényesíteni nemzetközi vonialon. Nem kételkedem, hogy ebből súlyos károk állhatnak elő, mint ahogy már az elmúlt évtizedekben is ilyen magatartásokból kifolyólag, a magyar állam sok kártérítést volt kénytelen fizetni. Bár elvileg az államosításnak ma már kiterjedt rendszere mellett a törvényja vaslatot rendelkezéseinek első felében helyesnefc találom, de a gondosság- mértéke tekintetében a 17. §-ban és az üzlettárs vagyonának kezelésére vonatkozó rendelkezésekben súlyos jogtalanságot látok, ezért azt nem tudom elfogadni. (Taps a női tábor és a néppárt oldalán.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászó'Ini? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Vajda Imre államtitkár úr kíván szólni. VAJDA IMRE (d) államtitkár: T. Országgyűlés! A jelenleg tárgyalás alatt álló ^örvényjavaslat lelvi jelentősége ebben a vitában, is kibontakozott,, de azt hiszem, szükséges arra utalni, hogy ezzel a törvényjavaslattal és a benne megalkotói't vállalati formákkal az országgyűlés levonja azoknak a szerkezeti ós tartalmi változás oknak a kö vétke zményiejit, amelyeken nemzetgazdaságunk az utolsó esztendőkben, a felszabadulás óta keresztülment, De 1vonja ia következményeit annak, hogy nemzetgazdaságunk jelentős széktonádiban niein a magángazdaság dominál, hanem az állam lépett a hellyébe. Hozzá kéli tennem, hogy a népi demokrácia állama végleges és tiszta állapotokat kíván teremteni és ezért törvényalkol'ásáiban is (kifejezésre juttatja cél 1jaát, pontos elképzeléseit ós egyben irányt ad a további fejlődésnek is. Ez az alapvető eéillja a nemzeti vállalatokról szóló törvényjavaslatnak; és azt hiszem, egyetért velem az. országgyűlés abban, hogy a kormány ezt a ^örvény ja vaslatot igen gondosan, igen alaposan kidolgozva terjesztette a. t. Házi elé. Ennek a törvény jav aszaltnak a nyomán két tipusia születik meg ( a nemzeti vállalatnak. Először is az a nemzeni vállalat, amialy teljesen az állam tulajdonában van, amelyéirt az állam a, magángazdálkodásnak természeténél f ogV a , mindig kibúvóikat kereső igyekezetével szöges ellentétben, teljes mértékben, száz százalékig felelősséget vállal. Mivel a vita során egyszer-másszor felmerült a felelősség kérdése, legyen szabad utalnom arra, hogy ebben a törvényjayasilarban egy' egészen újszerű és a. gazdasági életben sehol nem szereplő elv jut érvényre, amely az .államot a maga télies egészében vagyontárgyainak ési vagyoni lehetőségének — hogy úgy mondjam, — Mmeríthetetlenségéiben a saját tulajdonában álló nemzeti vállalat mögé helyezi, és eaziel annak ollyan biztonságot ad, amilyennél eddig a gazdasági történelemben semmiféle gazdasági vállalat nem rendelkezett. A memzeti vállalat második tipusa, a korlátolt felelősségű vállalat felett az állliam a maga többségi részesedése folytán rendelkezik ugyan, de az nem kizárólagosan az álllam tulajdona Olyan vállaltat tehát, amelynek tulajdonában idegiem, magánérdeikeltség is részt vesz. Ehhez azonban hozzá kell még fűznöm valami*, ami eddig nem került kellőképen ki-. fiejezésre. Főleg azért kell ezt megemlítenem, mert Gróh képviselőtársam úgy próbálta beáliliítani a dolgot, mintha kisemberekről lenne szó, akikntek tulajdonát a Ház túloldalán, valahogyan védelembe kellene venni. A korlátolt felelősségű nemzeti vállalatban még részt yevő magánérdeikeltség a dolgok természeténél fogva csak külföldi érdekeltség lehet, mert a magyar részvényeik már a miagyar állam tulajdonában vannak az előző államosítási törvények következtében. A gazdasági elet természetrajza pedig azt tanítja, _ ez már így szokott lenni, — hogy a külföldi részvények általában nem kisemberek tulajdonában vannak. De semmiképen sem tartozik a magyar törvényhozás feladatai
