Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-77

685 Az országgyűlés 77. ülése 1948, dolgozzon, amellyel dolgoznia kell ennek a legfőbb fórumnak, másrészről ugyanilyen nagyjelentőségűnek tartom az ellenőrzés szempontjából* hogy minden egyes állami üzem, amely önállóan dolgozik, minden esztendőben terjeszsze elő mérlegét, hozza nyilvánosságra, teljesen a kereskedelmi törvény vonatkozó rendelkezései szerint. Nemcsak a magántársaságok vagyonánál? hanem, legfőképpen az államvagyonnál múlhatatlanul szükséges a gazdálkodás nyilt feltárása, hogy kizárjanak minden gyanút. Merőben betegete állapot, hogy két ós fél év óta nincs mérlegünk a bányákról és más egyéb állami üzemekről. Csak ez a helyzet lehet az alapja azoknak a különböző sugdbsásoknak, amelyek már milliárdokat meghaladó veszteségekről beszélnek. (Zaj a kisgazdapárt egy részén^ — KISS Ferenc (félegyházi) (fd) Csata István (kg) felé: El kell számolni, akkor nem lesz hiba Csala kép' viselő úr! — Zaj. — Az elnök csenget.) T. Ház! Természetes, hogy amikor mérlegről és nyereség-veszteség számláról és aimmak közzétételéről beszélek, a páter familias gondosságával elkészített nyereség és veszteség számla... KISS Ferenc (félegyházi (fd) köz beszól.) ELNÖK: Kiss képviselő úr, ne zavarja párbeszéddel a szónok felszólalását! GEÓH JÓZSEF (nt): ...közzétételére gondolok és nem olyanra, amelyből semmit sem lehet látni. Nagyon kiváló baaikférfiú mondotta nekem, hogy ő négy év alatt tanult meg könyvelni ós mérleget szerkeszteni, de sok évtized! volt szükséges ahhoz, hogy ágy tanuljon meg mérleget szerkeszteni és könyvet vezetni, hogy azt senki meg ne értse. Én tehát a közvélemény megnyugtatása szempontjából olyan mérlegek közzétételét tartamául szükségesnek minden egyes állami üzemről, amelyek arról tiszta képet adnak mindenki (MÓNUS Illésné (d): Még a Keresztény Női Táborról is!) számára, aki a dologhoz csak egy kicsit is érti Foglalkozni kívánok még a nem állalmi betéttulajdonos helyzetével. A törvény értelmében azoknál a vállaltaitoknál, ahol az államot több mint 50% illeti meg, a kisebbik rész, a nem iállami betét tulajdonosa, a mostani jogállapot szériáit valósággal kényszertársa az államának. Nem azért társa, mert kereste ezt a társas viszonyt, nem is azért, mert szerződött, hanem azért, mert az államosítás automatikusam magával hozta ezt a helyzetet. Kétségtelen,, hogy ez az üzlettárs nemcsak gazdaságilag, nemcsak yagyomilag, hanem magától értetődően erkölcsileg is mindig jelentékeny kisebbséget képvisel az állammal szemben. Amikor az utóbbi időben valósággal jelszóvá lett, hogy a gazdasági életben védeni kell a kis egyedeket, akkor most a szó legszorosabb értelmében terítékre kerül, hogy ilyen esetben az állam 'télies miértekben legyen támogatója annak a társaságnak, aki saját akaratán kívül került éhbe a helyzetbe. (VAJDA Imre (d) államtitkár: A részvényeket saját akaratából vette meg! — MÓNUS Illésué (d<): Senki sem. erőszakolta rá!) T. Országgyűlés! Ha ebben a vonatkozásban a törvényjavaslat rendelkezéseit részletesen vizsgáljuk, 'arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az állam nem nyújt vódelmeti, egyenrangúságot és támogaitá

;

st az ő jelentékenyen kisebb hatóerejű társának, hanem éppen az ellenkezőjét cselekszi. (11.00) A tör" évi július hó 9-én, pénteken. 686 vényja.vaislat rendelkezései nyomán az az állapot következik be, hogy az ilyen üzlettársnak — tehát nem az állami betét tulajdonosának — vagyona ebben a közös vállalatban — hogy az eLnuult évtizedek kifejezésével éljek —- befagyott vagyonná válik, amely ennek ellenére is számos veszélynek van kitéve. Az üzlettárs vagyonáról igazoló szelvényt kap, amely nem értékpapír, amellyel tehát az illető ezt a vagyont át nem ruházhatja és kölesönt sem vehet fel rá. MÓNUS Illésné (d) közbeszól. — Zaj.) Ami^ az átruházást illeti, egyébként is rendkívül' nehéz helyzetiben van az ilyen üzlettárs, mert a mai viszonyok között, latnaikor olyan meglepetésszerűen államosíttiatnak vagyonok, senki sietm leistz hajtandó! —• hogy egy kissé rusztikus kifejezéssel éljek — egy gyékényen árukii az állaimmal, meirt attól fél, hogy nagy rövidséget fog szenvedni. (Zaj és mozgás a dolgozók

m partján.) Egyébként m az átruházáshoz miniszteri engtedély kell. Az ilyen társtulajdonosnak nincs beleszólása az ületvitelbe. Nem áilíl jogában ellenőrázni az üzletvitelt, még a kölntyvekeít s©m ál jogában megtekinteni. A leltározásnfáli jelen cnem lehet, jogait tehát ebben a vonatkozáSsban meg nem védheti. A törvény javasltait azt mondja, hogy felvilágosításokat kérhet, dte azt már nem mondja, a törvényjavaslat, hogy az üzletvezető köteles is adni felvilágosításokat és koránt-em egyenlő ennek az! üzlettársnak a joga annak a közkereseti társasági üzlettársnaik a jogával, akinek jogában áll iaz egész üzletvitelt ellanőriznii és mindent látni, ami az ő vagyona körül történik. Panasszal élihet ugytitn az üzlettárs, die mit ér ia panasz akkor, h

a a panasz előterjesztéséhez szükséges ténybeli adatokat nem tudja megszerezni. (MÓNUS Fillésné (d): Szegény tőkés!) Ha pedig jogait az üzlettárs sértve Ifáítja ési keresni akarja jogait bírói úton, akkor ezt a törvényjavaslat kifejezetten kizárja, mert mt mondja, hogy ezeket a jogokat bírói úton érvényesíteni Elem lemet. Mi tehát & helyzet? A helyzet aiz, hogy az állam kezeli az ő társának a vagyonát, de az ő társa eemilyem voutíakozásibian sietni szólhat bele az üzletbe. A tartozásokért, a veszteségekért azonban részarány szerint felelőlsiségigel tartozik. Az mleirőben jogtalan m agat

n irtás hogy amikor valaki kezeli az én vagyonomat az én akanaitom ellenére, az én megbízásom ós hozzájárulásom nélkül és amikor az ő^ kezében még a vagyonom állaga sincs biztosítva, hanem én a netáni veszteségekért éppen úgy fe~ lelős vagyok, mint az én hatalmas üzlettársaim, akkor nekem nem áll módomban meggyőződni arról, hogy milyen az üzletvitel, nekem nem lehet tanácsot adni, sőt még arra is rá vagyok kényszerítve, hogy eltűrjem, hogy ai dolgok odáig fejlődnek, amikor az igazgatónak jelentést kell tenni R miniszternek a már 'beállott fizetésképtelemségről. Érni mint .tulajdonostárs azonban mindezzel szemben semminemű jbgot nem gyakorolhatok, a veszteségben kénytelen vagyok részesedni. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az állaim ténykedéseiből kifolyólag rám kár Wáiramlik, aki azonban azt okozza, aki cselekszik, az ebbeli ténveiért felelősséggel nem tartozik. T. Ház! Az állam, minit magángazdáikodási alany, minden vonatkozásban egyenlő a természetes emberrel vagy más kereskedelmi jogalannyal. Magától értetődő tehát, hogy felelősségét is eszerint kell elbírálni. Ha tehát az