Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-77
679 Az országgyűlés 77. ülése 1948, kuli szabadság- kérésével szünteti ineg. E bejelentésről a további intézkedéseik megtétele végett a vallás- ós közoktatásügyi miniszter urat érdesítettem. — A bejelentést az ország" gyűlés tudomásul veszi. (10.30). Bemutatom , a t. Országgyűlésinek Ecfcihardtt Sándor képviselő úr levelét, amelyben külföldi tanulmányút céljából folyó hó 12-től egyhavi szabadság engedélyezését kéri. Bngedjélyezi-e a, t. Országgyűlés a kért szabadságot? (Igen!) Az ori-zággyűlés a kért szabadságot enged é" lyezi. T. Országgyűlés! Matheovdts Ferenc képviselő úr önálló indítványt jegyzett be az indítványkönyvbe. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítvány szövegét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Matheoyits^ Ferenc országgyűlési képviselő ön" álló indítványa az Internálási intézmény megszüntetése ós az internálótáborok feloszlatása tárgyában«. (Zaj és gúnyos derültség a dolgozók pártján. — BÓKA László (d) államtitkár: Már megint ez fájl — Egy hang a dolgozók pártjáról: Csendőröket! akar, nem?) ELNÖK: Az, indítvány indokolására nézve később foigoik a t. Országgyűlésnek javaslatot tennfi. (BUCHINGEK Manó (d^: Helyes, nem olyan nagyon sürgős! — DerüHség a dolgozók pártján.) T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásia. Szólásra következik ,a kijelölt szóinokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Háner József! HÁNER JÓZSEF (d): T. lOnszáiggyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat az egész magyar nemzet szempontjából döntő jelentőségű. Döntő jelentősége van annak, hogy a lényegileg már a magyar nemzet tulajdonát aüíkotó vállalatok formailag is átalakuljanak, & ezzel nevükben is megszűnjenek a régi részvénytársaságok, korlátolt felelősségű (társaságok és a szövetkezetek tőkés formái, az álszö vetkezetek. A gyakorlati átalakulás' a vállalatok államosításával megtörtént, mivel 'azóta az igazgatóságok és feiügyelőbizottságok:, amelyek a vállalatok életébe beleszóltak, megszűntek. A népi demokrácia a kapitalista vállalko" zók tevékenységét nemcsak korlátok közé szorította, hanem ennél jóval többet tett: a munkásegység megvalósulása, a munkás-paraszt szövetség, a nemzeti függetlenségi frotnt újjá" születése lehetővé tette, hogy gyáriparunk több mint 80%-át a niép tulajdonába adjuk. Több mdnt 600 részvénytársaság, korllátoilt felelősr ségű társaság és egyéni cég a dolgozóké lett. Ezeknek a vállalatoknak élére a népi demokrácia bizalmából kinevezett vállalatvezetők kerültek. Nem multa"e idejét, hogy például a Ganz és Társa, a Csonka János és a többi céget továbbra is régi nevükön nevezzük? Nyilvánvaló, hogy ezeknek és a többi vállalatnak állami tulajdonba vétele után a régi tulajdo" nos.oknak minden joga megszűnt ós a vállalatok nem egyéni cégeik többé, hanem a nemzet vállalatai. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy kialliakítsuk az új vállalati formát is, amely a tényleges helyzetet tükrözi vissza és amely megoldja az állani tulajdonába vett vállalatok szervezetének, vezetéséneik ós ellenőrzésének kérdéseit. évi július hó 9-én, pénteken. Ő8Ö Éppen ezért a Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar dolgozó nép nevében örömmel üdvözlöm a kormány törvényjavaslatát, melyben végérvényesen formailag is elrendezi az állami vállalatok helyzetét. A magyar munkásság régi törekvése valósult meg ezzel, és miután tulajdonává váltak az üzemek, amelyeket saját erejéből, sok szenvedés és nélkülözés árán állított helyre a romokból és tett üzemképesekké, még jobban tudatosult benne, hogy áldozatos munkája nem hiába való, nem hiába hozta hatalmas áldozatait az újjáépítésért, mert munkájának már nem, mások, hanem a magyar dolgozó nép fogja élvezni a gyümölcsét. A vállalatok államosításakor a magyar reakció ós a tőkések azt híresztelték, hogy az államosított vállalatok csődbe fognak kerülni, mivel megszűnik a magánkezdeményezés. Azt, hogy (a tőkéseknek ez, a rosszindulatú beállítása mennyire nem helytálló, legjobban bizonyítja az, hogy az államosítás óta, amióta a magyar munkásság tudja, hogy magának és nem a tőkés, profitjának érdekében termel, a munkásság munkaerejét megfeszítette s az ország ipari termelése mind mennyiségi, mind minőségi szempontból hatalmas mértékben megnövekedett. Hadd mondjak el néhány statisztikai adatot ennek bizonyítására. Az államosítás előtti hónapbán a vasipar havi termelése 163,057.000 forint volt, az államosítás, utáni két hónapban havi 203,563-000 forintra emelkedett, a gépgyártás értéke 67,620.000 forintról 198.647.000 forintra. A vasiparhoz hasonlóan a| többi ipar is nagymértékben növelte termelését az államosítás óta. Ezt bizonyítja az, hogy 1,231,102.000 forintról 1,281,520.000 forintra emekedett összes ipari termelésünk értéke. Ugyanezen idő alatt az egy munkásra, eső termelési érték havi 3548 forintról 4106 forintra emelkedett. Meggyőződésünk, hogy a magyar nép kezébe került s nemzeti vállalatokká alakult iparágakban a törvény hatására a magyar munkásság az eddiginél is nagyobb szorgalommal és leleményességgel törekszik ipari termelésünket a dolgozó magyar nép érdekében fokozni. \: A múltban sok frázis hangzott el a kapitalisták részéről a munka szépségéről, dicsőítéséről, hogy többtermelésre serkentsék a dolgozókat. De ezek a frázisok a, kizsákmányolás fokozását és a tőkések profitjának növelését szolgálták, végső eredményük pedig & munkanélküliség fokozódása és a bérek letörése lett. Ha valahol a munkás ez ellen a fokozódó kizsákmányolás ellen vagy bérlenyomás ellen tiltakozott, akkor a múlt rendszerben a mindenkori kormányok támogatásával rendszerint munkanélküliség, feketelista és rendőri üldöz" tetés, sőt fogház lett az osztályrésze. Látják a dolgozók a nagyiarányú változást, látja most már faluról is mindenki, hogy a munka tényleg dicsőséget és biztonságot jelent számára. Jelenleg a termelési helyzet — főképpen az államosított üzemekben — az, hogy minden üzemi kérdést közösen beszélnek meg. így a fizikai és szellemi munkások egyaránt szívvellélekkel dolgoznak a többtermelós érdekében. Az államosítás, a magyar iparnak nemzeti . iparrá alakulásai lehetővé teszi, hogy a magyar ipar központosítását, ószszerűsítését nagymértékben végrehajtsuk. Azoknak az in" tézkedéseknek, amelyeket az államosítás öta,
