Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-77

681 Az országgyűlés 77. ülése 1948. évi július hó 9-én, pénteken. 682 -végrehajtottak, máris 'nagy eredményei mutatkoznak. Hogy csak egy-két dolgot említseka traktorok és mezőgazdasági eszközök és gépek összpontosított és racionalizált termelésé" nek eredményeképpen traktortermelésünk az előirányzottnak kétszeresére; eke- vetőgep és a többi mezőgazdasági eszköz termelése pedig több mint kétszeresére emelkedett. Csak így vált lehetővé a háború előltti leromlott magyar mezőgazdaságot hatásosan megsegíteni. Éppen ezek az adatok mutatják, hogy az álla" mosítás és a vállalatoknak nemzeti vállalatokká alakulása nemcsak az ipari munkásságnak, hanem a parasztságnak- sőt ezen túl az egész magyar dolgozó népnek érdeke, mert a fokozottan olcsóbb ipari termelés termelékenyebbé teszi mezőgazdaságunkat- olcsóbbá az ipari cikkeket, valamint az élelmiszereket. Ennek végső eredménye a dolgozó magyar nép életszínvonalának emelkedése. Biztos vagyok benne- hogy az új törvényjavaslat még jobban elősegíti és kiszélesíti a már így is elért szép eredményeket. Reméljük, hogy a fejlődés ezen a vonalon nagyarányú lesz. és hogy az eddig elért ered" menyek még csak a kezdeJt kezdetei, a nép tulajdonává vált üzemek a fejlődés további lehetőségét biztosítják és egyben biztosítékot nyújtanak a hároméves tervnek két és fél év alatt történő megvalósítására. Az államosítás óta elért eredmények semmivé tették a reakciónak azt az érvét is, hogy az úgynevezett »szakeimbeirek« nélkül a vállala" tok vezetése csődbe kerül. Bebizonyosodotthogy a munkásság soraiból kikerült vállalatvezetők az igazi demokratikus szakemberekkel együtt olyan eredményeket értek el, amelyekre a múlt kapitalista vezetés képtelen lett volnai A törvényjavaslatnak törvénnyé válása a mun" kásság munkakedvét a termelésben fokozni' fogja, aminek eredményeiként gyorsabb ütemben érjük el a magyar dolgozó nép életszínvonalának emelését. Ezért a törvényjavaslatot pártom és a magam nevében elfogadom. (Taps a kormánypártokon-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? HEGYESI JÁNOS jegyző: Vértes István! ELNÖK: A 'képviselő úr nincs jelen. Feliratkozása töröltetik. Szólára következik a feliratkozoitt szónokok közül? HEGYEST JÁNOS jegyző: Gróh József! GRÓH JÓZSEF int): T. Ház! E törvényjavaslat indokolása értelmetlen helyzetnek minősítette azt az állapotot, hogy az állam tulajdonát képező vállalatok rószvénvtársaság formájában ós cég alatt tevékenykedtek, holott nem voltaik azok. Az indokolásnak ezt a megállapítását minden vonatkozásában magamévá teszem és azt hiszem, jogi szempontból semmi túlzás nincs abban, ha azt mondom, hogy ez az állapot jogi lehetetlenség. Mert nem volt alapítási tervezet, nem volt közgyűlés, nem. volt rószvénybefizetés, nem voltak részvénvek, nem voltak részvényesek, és mégis volt részvényj társaság. Ebből a szempontból tehát a való igazságra való törekvést látóm ebben a törvényi a vasi atbain. Más lehetetlen helyzetek is előállottak azonban abból iá jogállapotból, amely idáig fennállott. így például, hogy többet ne mondjak, a Magyar Állami- Szénbányák Részvénytársaság igazgatósági tagjai az állam által kinevezett és magánjogi szolgálati viszonyt betöltő férfiak voltaik és mégis joguk volt arra, hogy az általuk kinevezett tisztviselők már közhivatali jelleggel szerepeljenek. A jogéletnek ezeréves szabályai, hogy senki sem ruházhat másra több jogot, hatalmat, mint amenynyivel: maga is rendelkezik és mégis megtörtént az az egészen különös helyzet, hogy egy magántisztviselő, vaigy a magántisztviselőknek egy csoportja, az igazgatóság által kineveztetvén, egyszerre közhivatalnoki jelleggel szerepeljen. Ez a visszásság is meg fog szűnni abban atz esetben, ha a törvényhozás ezt a törvényt magáévá teszi. Amidőn — ismétlem — ezt minden vonatkozásban helyesnek találom, mégis nem tudom megérteni, hogy miért nem vitetik a nemzeti vállalat intézménye keresztül következetesen az egész vonalon. Mert hiszen csak éppen tegnap fogadtuk el a Nemzeti Bánik és a Pénzintézeti Központ első kúriájába tartozó pénzintézetekre vonatkozó törvény kiegészítését, amelyben arról van szó, hogy ezek a vállalatok, amelyek 80—90%-ban, sokszor talán egészen az. állam tulajdonát képezik, kötelesek közgyűléist tartani, igazgatóságot és felügyelőbiizottságot választani. Ha ez a rendszer, amelyet ez a törvény statuál, kívánatos, aminthogy magam is kívánatosnak tartom, akkor logikus volna, hogy ez vitessék keresztül a pénzintézeteknél is, ugyanazon indokokból, mint a vállalatoknál. Mi a legfőbb indok, amit erre vonatkozólag az indokolás előad? Nagyon helyesen, azt adja e'ő, hogy szükséges a nemzeti vállalat fogalmánlak statuálása azért, mert a részvénytársasálgi keretben nagyon nehéz volt ezt az intézményt az állami gépezet szerkezetébe beállítani. Ezt minden vonatkozásban helyesnek találjuk. Láttuk is ennek az állapotnak' felette súlyos következményét. Ezek a részvénytársaságok a törvény szerint kötelesek lettek volna mérlegeit készíteni. Mégis mi történt akár a NIK-vállalat oknál, akár a bányáknál? Az történt, hogy bár ezek 1946 óta vannak az állam, kezelésében, még két és fél év után sem láttunk egyetlen egy mérleget sem ezektől a vállalatoktól. Helyesen állapítja, meg tehát • a törvényjavaslat, hogy a tervezett intézkedés nélkül nem lehet ellenőrzést srvakiorolni. nem.' lehet a vállalatot abba a termelési és fogyasztási összhangba beállítani, ameivre múlhatatlanul szükség van mindig, de különösen akkor, amikor ^ vállalatok az állam tulajdonában vannak. Tízezetr és tízezer vagonszámra van kitér m1 szén a bányáknál szabáid és* alatt, amely a bőséges májusi, júniusi és júliusi esőben ázott és ázik. Ez nyilván óriási károkat ielent. Ez az egy példa bőven alátámasztja ai törvényjavaslat indokolását, hogy tudniillik összhangot kell teremteni a termelésben és a fo" gyasztásban. és ezért — mondom — a törvénynek ezt a szellemét ós rendszerét nemcsak helyesnek, hanem a. pénzintézetekre is küterjesztendőnek találom. Különösen a pénzintézeteknél van ennek nagy jelentősége, mert amikor tartani kell a pénzfc amikor külföldi vonatkozásban is nagy jelentősége van annak, nogy a nemzet pénzének értéke legyen, akkor minden pénzintézet felett ott kell lennie annak a szellemnek, an".