Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

669 Az országgyűlés 76. ülése 1948. akkor, amikor mindent eLkövettünk, ihogy az UNO-ba, az Egyesült NemS2ste!k Szervezetébe bejussunk. Nem rajtunk múlott, hogy ez a törekvésünk nem járt sikerrel- Megragadjuk azonban az atkáimat, hogy az UNO-nök egyik, bár tőle független és külön alkotmánnyal rendelkező netmzetlközi szervezetéibe felvétessünk. Eiz a szervezet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szerveseibe, amely 1945. november 1-én alakult meg és amely cizervezet alkotmányáruaik 7. és 8. bekezdése érteimében a következő célokat tűzte maga elé (olvassa): »A jellien alkotmányban részes álla" mok .eltökélten arra, hogy mindenki számára biztosítjálk a neveléshez való teljes és egyenlő hozzájutáét, a tárgyi igazság szabad kutatását, az eszméik és ismeretek szabad kieserélését, közös megegyezéssel elhatározzák, hogy a népeik közöi'tiiéii'initbelzés eszközeit tovább fejlesztik és ezeket az eszközöket felhasználják arra, hogy egymást kölcsönösen megértsék és egymás törekvéseit alaposabban és igazabban megismerjék.« Magyarországot ebbe a szervezetbe 1947. évi november hó 1-én, az UNESCO-nak Mexikóban tartott konferenciáján vették fel- Teljes jogú taggá azonban Magyarország az UNESCO alkotmánya szerint csak akkor Válik, ha az alkotmányt törvénybe iktatjuk és a ríatifikiációs okiratot letétbe helyezzük. Ez történik most ezzel a törvényjavaslattal, amely tartalmazza az UNESCO alkotmányának angol és francia szövegét, továbbá annak magyar fordítását. Kérem 'a t. Országgyűlést, mé'tóztassrj'deizt a törvény javaslatot általános? ágban és részleteiben is elfogadni azzal, hogy a részletes vitánál bátor leszek néhány stiláris módosítást előterjeszteni azoknak a hibáknak a kiküszöbölésére, amelyek a fordításba becsúsztakELNÖK: Kíván valaki a törvény javaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Bóka László állam titkár urat illeti a szó, BÓKA LÁSZLÓ (d) államtitkár: T. Országgyűlés! Amikor az Egyesült Nemzetek Neveléstügyi, Tudományos és^ Kulturális Szerver zete ^ allkotniányának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot a t. Országgyűlés tárgyalja, szeretném elmondani, hogy ennek a törvényjavaslatinak az eikósEítésénél és a t. Országgyűlés elé terjesztésénél komoly megfontolások ver zettek miinket. Mi nem hisszük azt, amit az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéinek alkotmánya állít, hogy a háborúk az emberi lelkekben keletkeznek tehát az emlberi lelkekben kell, a békének védeülmet "bi

Z!tosítaeá. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborúk milyen rettenetes gazdasági és politikai okokból keletkeznek: nagyon jól tudjuk, hogy ha a békének védelmet akarunk biztosítani, akkor ehhez azt az utat kell járnunk, amelyet a népi demokráciák járnak, tehát a gazdiaisági megerősödés, a társadalomi felemelllkedés útját, a szociális yisBünyok alapvető megváltó zijatásának útját és a reáipoiitikának azt az útját, amelyet a Szovjetunió vezetésével járunk itt Európa kelletén. Mondom, nem hisszük ugyan azt, amit ez az alkotmány a háborúk keletkezéséről állít, megvizsgálván azonban ennek aH alkotmánynak a szövegét, igenis egyetértünk azziail: helytelen az, hogy a nemzetek között gyanakvás és bizalévv július hó 8-án, csütörtökön. 670 matlanság van, szükséges, hogy m. emberiség igaiziságosságra, szabadságra és békére neveltess sék s helyéének tartjuk azt, hogy mindenki számára biztoisiíttassék a neveléshez való teljes és egyenlő hozzájutás, a tárgyi igaziság szabad kutatása s az eszimék és ismeretek szabad kicserélése s köES&s megegyezéssel az az elhatározás, hogy a népek között a kölcsönös érintkezés eszközeit továbbfejilesisEzük- Mi, akik a népeik közös, békés munkájának vagyunk hívei, ezeknek az elvi meggondolásoknak alapján lkérjük e szervezet alkotmányainak törvénybeiktatását. De, igen t. Országgyűlés, nemcsak ezek az elvi meggondolások vezettek minket, hanem igen súlyos g3^akorlati iiieggondoilások is. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete alkotmányának becikkelyezése hathatós anyagi támogatást jelent a, magyar nevelésügynek és a magyar tu" clomáinyoh' kutatásnak. Én nem régen jártam Jászapátiban, ahol megnéztem azokat a felekezeti iskolánkat, amelyeket most átvettünk az állam számára. Láttam az ablaktalan iskolaépületeket, láttam az iskolák fe-rothadt padlóját, láttam a salétromos falakat és láttam azokat a padokat, amelyeket az elmúlt század 70-es éveiben készítettek Jászapáti asztalosai. Ezek a padok azóta is kieseré'és nélkül, alkalmatlanul, szánkásán, agyonfaragva várják a tanuló ifjúságot ott, ahol egyáltalában van pad'. Ilyen körülmények között úgy látom, hogy gazdasági szükség is az, hogy a magyar nevelésügyet ennek az alkotmánynak becikkelyezésével meigíegítsük. 1948-ban 15.000 dolláros segélykeretet állapított meg az UNESCO Magyarország számária és nagyon jól tudjuk, hogy ez mit je~ lent műszerekben, tudományos segédeszközökben és annak a körülbelül 75.000 kötetre tehető könyvajámdéknak Magyarország részére való juttatásában, amelynek beszerzése a magyar tudományos életnek és a magyar nevelésügynek létfontosságú szükségessége és amelyet ha saját költségükön kellett volna beszereznünk, akkor ez a mi egész devizagazdálkodá" sunkat igen alaposan megmozgatta volna. Ezenkívül el kell mondanunk azt is, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete az újabb költségvetési évben újjáépítési költségekre 3 millió dollárt irányzott elő, és ebből mi, amennyijben az alkotmányt becikkelyeztük, jelentősen részesülhetünk. Egyetlenegy aggálya lehetne a t. Országgyűlésnek, hogy van-e ennek valamiféle politikai árai A Szervezet alkotmánya I. cikkének 3. pontja kimondja azt, hogy (őlvasáa): »A Szervezet ügyelvén arra, hogy a Tagállam mok kultúrájának, nevelési rendszerének függetlenségét, sértetlenségét és termékeny különbözőségét megóvja, tartózkodik a beavatkozástól az olyan kérdésekben, amelyek lényegében azok belső igazgatásának körébe tartozmak.« Ugy vehetjük tehát ezt ia segítséget, mint amely nincsen feltételhez kötve, tehát ebben a tudatban és bízva ennek az alkotmánynak az igazságában, hozzájárulhatunk ehhez. Azonibam igen t. Országgyűlés, nemcsak egy ilyen á-talános és nemcsak egy ilyen anyagi ok késztet minket árra, hogy ezt az alkotmányt törvénybe iktassuk. Az UNESCO ' konferenciáin; ós szakkongresszusaán módunk