Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

659 Az országgyűlés 76. ülése 1948. évi július hó 8-án, csütörtökön. 660 szenvedéséből, megalázottságunkbóL megosala itatásunkból, ezért az európai biztonságunk egyik legfőbb alapkövének tartott lengyel-magyar szövetségi szerződés 'törvénnyé emeléséhez örömmel hozzájárulunk. A törvény javaslatot a magam és pártom nevében elfogadom. (Általános taps.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozottt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Kovács Máté! KOVÁCS MÁTÉ (pp): T. Országgyűlés! Valamikor, nem is olyan régen, aaok a kisebb országok ós népek, a,melyek a Duna völgyében és ia Balkánon élnek, igen szoros

1 szállal fűződtek Nyugat-Európa valamelyik nagy városához, Rómához, Parishoz, Berlinihez, Londonhoz, egymás között viszont alig találtak valamiféle szálat, valamiféle kapcsolatot. Azok a szerződések, amelyeket a 'magyar kormány céltudatosan, és a mai idők szellemének, a^ nemzet érdekének megfelelően sorra köt, éppen ezt a képtelen, lehetetlen helyzetet számolják^ fel, Magyarországot igyekeznek bekapcsolni a dunai népek és általában a kis népi demokráciák szerves közösségébe, hogy visszajusson ahhoz a régi és helyes történelmi mu'thoz, amelyet annakidején Kossuth Lajos a dunai konföderáció tervében olyan kitűnően meglátott és amelyet a magyar történelem első öt

: hatszáz esztendejében olyan helyes történelmi érzékkel követett. A magyar társadalom javarésze, józam, világosan látó része csak helyeselheti a kormánynak ezt a törekvését, mert csakugyan ez az út az, amely ezeknek a népeknek szerves közösségét éis szabad kibontakozását lehetővé teszi. Igaz,, van a mi társadalmunknak egy kisebb része, amely ma érzelmileg — úgy látszik nem ért egyet ezzel a politikával, amely valamikor régen Kelet felé nézett, mert ott volt az elmaradás; akkor Keleten látta a maga eszményképeit, most. pedig éppen fordítva, Nyugat-noszjtafgJáklmT telítődik, valamiképpen Nyugat felé néz és onnan várja vágyainak tel'jesuiését, Epipen ezt kell jól hangsúlyozni és jól megmutatni, hogy lássuk, hogy a fejlődés, a haladás Keleten indult meg, nem először a történelemben, A népvándorlás kora óta és azelőtt is többször előfordult, hogy a kelleti országokban szerveződött meg az az új életrend, amely>'&% egész emberiség számára új kibonttakozást Mt lehetővé. Most is ezt a kort éljük, és amikor mi már az új világ útjára léptünk,, egy új világot építünk közösem, a környező népekkel együtt, együttes erőfeszítéssel, ugyanakkor Nyugat-Európa népei még mindig lefelé haladnak, egy elavult, elaggott világ agonizálását élik át. Éppen ezért csak helyeselhetjük, a ma" gatm és pártom nevében csak helyeselhetem a külügyminiszter úrnak azt a cselekvését és indokolását, amellyel a népi demokráciák szervesebb, szorosabb közösségének létrehozá

: sához megkötötte a magyar-lengyel barátsági szerződést. Természetes, hogy ahol a napi mad érdekek és az érzelmek is egymásra találnak, ott nagyon szilárd, szerves' szövetségről beszélhetünk. Itt nemcsak arról van szó, hogy ma pillanatnyilag Magyarország és Lengyelország népe hasonló világot akar építem magának, hanem arról is, hogy két érzelmileg is teljesen és őszintén baráti nép talált itt most egymásra. Előttem szólott képviselőtársaim ós az előadó úr részletesen ismertették már azokat a történelmi kapcsolatokat, amelyek egy évezred során a két nép között kialakultak. Nem akarom ezeket ismételni, de szeretném még egyszer hangsúlyozni: annyira szorob volt ez a barátság, a két nép sorsának azonossága, hogy történelmi katasztrófáink is* lényegében ugyanonnan és ugyanakkor következtek be. Gondoljunk, csak arra, hogy a tatárjáráskor Muhinál vesztette el a magyarság és Lignicznél a lengyelség a csatát; gondoljunk hogy istaaételteTi a Kelet felé tör© német imperializmus veszélyeztette, sőt nyomta el egyik vagy másik ország függetlenségét. Gondoljunk arra, mennyire azonos volt a török veszedelmek idején a két nép sorsat De azonos' volt a két ország belső fejlő" dése is, a belső társadalmi fejlődés és így érthető, ha ma, amikor azonos társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális

5 problémák megoldására kell vállalkoznunk, ez a két nép igazán szorosam egymásra talált. A történelmi kapcsolatok említésénél szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak a nemesség ós a két nép királyi udvarai talált egymásra., hanem a két nép, a két társadalom is mindig egymásra talált. Talán elég, hia utalunk » mar gyár költők sorára — Balassa Bálinttól, Bacsányin, Köleseyn, Vörösmartyn, Petőfin keresztül — ós a szónokok sorára,, — közülük Kölcseyt és* Kossuthot említhetjük meg — akik állandóan figyelemmel kísérték a lengyel nép sorsát. Nálunk ellentétben más nyuga'európai népekkel, amelyeknél szintén volt ilyen lengyelbarát hangulat, nem a kis költők, hanem aa ország legkitűnőbb szellemei viselték s'zívükön a; lengyelek sorsát. Tudnunk kell, hogy a magyar ötvös-művészek mennyi kitűnő szolgálatot tették odaát a lengyeleknél, mennyi katona járt itt Lengyelországból és mennyi magyar küzdött odaát a lengyel szabadságért, Valóban nemcsak az uralkodó rétegek, nemcsak a királyi udvarok érintkeztek egymással, hanem a népek is találkoztak századokon keresztül. Éppen ez a magyarázata annak, hogy olyan erős az érzelmi egymásratalálás, amely a két népét egymáshoz köti, és ez magyarázza meg azt, hogy ma is, amikor azonos célra, a magyar és a lengyel népi demokrácia kiépítésére vállalkozunk, ennyire egymásra találunk. Ez magyarázza azt, hogy most, amikor Lengyelország újjáépítette egyetemeit, immár kétszáznál több lengyel egyetemi hallgató tanul magyarul a lengyel egyetemeken. Ez az érdeklődés Magyarország iránt nem mai keletű, hosszú időkön át állandó volt Magyarország, a magyar irodalom, a magyar művészet, a magyar zene iránt. Ez a magyarázata annak, hogy nálunk is egyre népszerűbbé válik a, lengyel szellemi élet, egyre nagyobb az érdeklődés.a lengyelek iránt. A két ország közötti érdekközösség mutatja, hogy gazdasági szempontból is rendkívüli mértékben egymásra van utalva a két !nép és hogy ezen a téren igen nagy lehetőségeink vannak. Előttünk fekszik az a javaslat, amely majd becikkelyezésre kerül és amely a lengyel—magyar gazdasági kérdések és gazdasági