Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-76
661 Az országgyűlés 76. ülése 1948. évi július hó 8-án, csütörtökön. 662 együttműködés (kérdéseit szabályozza. Nagy lehetőségei vannak Magyarországnak Európa északi részein, éppen Lengyelország felé ós fordítva. A kulturális és gazdasági kérdéseken túlmenően természetesen a politikai kérdések is szorosan egymáshoz fűzik a két népet. (12.00). Valahányszor a két nép Vezetői szabadon 'mérlegelhették a helyzetet, mindig egymásra találtak. Elég, hia a 48-as eseményeket és azt említjük meg, hogy Teleki László és a lengyelség párisi képviselői egykettőre megtalálták egymás kezét, elég ha utalunk arra- amit Huszti képviselőtársam az előbb már említett, hogy az illegális lengyel kormány és a magyar emigráció Klapka vezetésével külön szerződést kötött. Amikor a két nép külső érdekek, külső szempontok kikapcsolásával a maga valóságos érdekeit tarthatta szem előtt, mindig egymásra talált. Itt szeretném még külön hangsúlyozni politikai szempontból azt a kérdést, amelyről ma itt olyan sokat beszéltek A szerződés ismételtein hangsúlyozta, hogy Németország támadó szándékaival szemben jött létre ez a baráti szerződés, tlgy érzem, hogy ez az ismételt hangsúlyozás kissé túlzott volt. Nem azért mintha nem volna német veszedelem, hanem azért, mert emellett, végeredménybea van egy másik nagyon fontos politikai kérdés is, amely ezzel egyenrangú. Ez az, hogy ha Európa keletig részében lehetővé válik — és lehetővé válik! — a nép államának, a nép országának felépítése, ha Lengyelországban. Magyarországon és a többi országban egyformán lehetővé válik ez, akkor nekünk egymást pozitíve is különösen támogatnunk kell abban, hogy ezt a célt minél tökéletesebben elérhessük, egymásnak minél több támogatást adjunk és minél több megoldáshoz segítsük szomszédainkat, mert ilyen módon a magunk függetlenségét, a magunk kibontakozását is ero&ítjük. Azt gondolom, hogy amikor a magyar kormány a lengyel kormánnyal és a magyar nép a lengyel néppel ezt a baráti szerződést megköti, azt az egészséges törtióa<elmi hagyományt éleszti fel 1 , amely egyszer-másszor, főként idegen nyomásra, el-elaludfc de amely mindig élt a nép szívében, és valahányszor lehetővé vált, hogy szabadion megnyilatkozzék, mindig egészségesen és helyes irányban nyilatkozott meg. Éppen ezért van jelentősége ennek a szerződésnek. Azért van jelentőségemert fontos történelmi feladatra vállalkozott a két nép. Szükséges, hogy a két nép egyeitértsen a megoldandó politika,, gazdasági és kulturális kérdések s valamennyi területen adódó együttműködés tekintetében. Ha 1848 nagy és komoíly tanulság számunkra, akkor a lengyelmagyar múlt és jövendő szempontjából _ is ugyanolyan (fontos tanulságot nyújt* mint belpolitikai szempontból. 1848-ban a lengyelek és magyarok nemcsak nyilatkozatokat, verseket és regényeket írtak egymásról, nemcsak a politikusok látták uieíg egymás kezét, hanem a két nép is találkozott: itt nálunk, amikor idejöttek a lengyelek küzdeni, és ott náluk, amikor odamentek a magyarok a lengyel szabadságért küzdeni. Ha ezt a hagyományt folytatjuk, akkor kifszabadítjuk ezeket a . népeket abból a megalázó helyzetből, hogy valahová, valamelyik •nyugateurópai fővároshoz tapadjanak oda és akkor egymásra találnak s olyan önálló független népi államot tudnak kifejleszteni, amilyet már évszázadok óta vár. és dédelget szívében a lengyel és a magyar nép, valamint a többi kis nép. Amikor ez a szerződés is szorosabban bekapcsol bennünket a haladó, a fejlődő új világ táborába, csak örömmel üdvözölhetjük s ezért a Nemzeti Parasztpárt nevében ezt a szerződést, mint a magyar nép szándékaival, érzelmeivel és érdekeivel teljesen egyező szerződést, örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés és tkwps a kormány pattokon és a független demokrata párton.) ELNÖK: Szólásra következikl POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Geleji Dezső! GELEJI DEZSŐ (r): T. Országgyűlés! A magyar köztársaság kormánya és a lengyel köztársaság között június 18-án Varsóban magyar-lengyel barátsági, együttműködési ós köl" csonös segélynyújtási szerződés jött létre*. A két kormány semmivel sem ünnepelhette volna meg jobban a magyar centenáris esztendőt, mint a magyar-lengyel barátsági szerződés aláírásával. A két ország közötti kapcsolatok, tudjuk, szinte ezer esztendős muí'tra tekintenek vissza. Már Géza fejedelem és Szent István idejében szoros családi kapcsolatok voltak az Árpádok ós a Kastok között. Ez:k a, baráti kapcsolatok mindi a két nép történetét végigkísérték, mert kölcsönösen nemcsak politikai, hanem élénk kulturális nyomó" kat is hagyták a két ország életében. Ma a XIII. században Bolesilow hercög a máramarosi sóbányákból bányászokat vitt Lengyelországba s ezek a magyar bányászok rendezték be a lengyel sóbányákat. A lengyelek rendkívül jelentős jogi berendezéseket vettek át Magyaros a XVI. században magyar bányaszakértők mentek Lengyelországba és magyar bányagépekkel rendezitek be a lengyel bányákat. Az Árpádház kihalása után a XIV. században a magyar és lengyel kapcsolatok még élénkebbekké váltak. Róbert Károlynak lengyel nő volt a felesége, fia, Nagy Lajos pedig Lengyelország és Magyarország között perszonális uniót hozott létre. Hedviget, Nagy Lajos leányát lengyel uralkodóvá választották. Nagy Kázmér több ízben tartózkodott Visegrádon és itt ismerkedett meg az Anjouk által teremtett jelentős kultúrával. A XIV. században Trencséníben, Visegrádon. Budán, Kassán több ízben jelentős jogi és gazdaságpolitikai tanácskozások voltak, amelyeken a legkitűnőbb magyar ós lengyel jogászok vettek részt és a magyarok számos jogi formulával ismertették meg a lengyeleket. A magyar termelés mindig kitűnő piacra talált és talál Lengyelországban és mi is mindig szívesen fogadtuk a lengyel kultúra ós gazdasági élet eredményeit A magyar jogszioigáItatásinak több formuláját vették át a mielniki privilégiumban a XVI. század elején. A XVI. .században, amikor a lengyelek több ízben fellázadtak királyuk ellen, a fegyveres feilkeléist »rokos«-nak hívták, amelynek fosraimát a Éákosmezőtől vették át, ahol a XVI. században a legtöbb magyar országgyűlést tartották. . A művészet terén is a törtenelem során .miindúg nagyon élénkek voltak a magyar és lengyel kapcsolatok. Ez a magyar knlturbefoíyás Báthori István idejében érte el tető 42*
