Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

651 Az országgyűlés 76. ülése 1948. német támadó szellemet 1939-ben is csak úgy lehetett volna megfékezni, ha Európa népei barátsági és megnemtámadási szerződést kötöttek volna a Szovjetunióval és ezen keresztül egymással és a Szovjetunióra, mint a béke legerősebb bástyájára támaszkodva veszik fel a harcot a német rabló, gyilkoló és gyújtogató politikával szemben. Ma az 1938—39-es ,hiba nem következhetik be. A népi demokráciák országainak népét eltéphetetlen barátság szálai fűzik a Szovjetunióhoz, és felismerve az ebben a barátságban rejlő nagy nemzeti érdekeket, az imperialista nagyhatalmak minden háborús mesterkedésére a Szovjetunióval való barátság és együttműködés még szorosabb kiépítésével válaszolnak. T. Országgyűlés! A lengyel—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segély; nyújtási szerződés törvénybeiktatása a varsói értekezlet határozatainak egyik tartóoszlopa. Ezzel a szerződéssel a magyar ós a lengyel nép kölcsönös kötelezettséget vállal a varsói határozat szellemiében az imperialista agreszszió elleni harcra. És meg kell mondanunk azt is, hogy ez a szövetség nemcsak a két nép kjödcsönös külpolitikai érdekein nyugszik. Nemesajk azon nyukszik, hogy egyik nép sem akarja, hogy a német támadó szellem, amelynek pusztítását a második világháborúban minkét nép olyan súlyosan érezte, még egyszer újjáéledjen. Ennek a szerződésnek komoly értékfedezete van mindkét ország demokratikus fejlődésébenA nem is

1 olyan régen megkötött lengyelmagyar kulturális egyezmény becikkelyezése óta a magyar és a lengyel demokrácia is nagy utat tett meg. A reakcióra újabb csapásokat mértek. Gazdasági életünket megszilárdítottuk és újabb eredményekkel gazdagítottuk. Ez a belső demokratikus

1 fejlődés biztosítja ennek a szerződésnek a sikerét ez teszi lehetővé, hogy mindkét nép nemcsak saját országúban, hanem az európai szabad népek családjában is' otthon érezze magát. Ez teszi lehetővé, hogy a lengyel és a magyar' nép nemcsak történelmi hagyományaira emlékezve, hanem a hatalmas Sziovjetiniióra támaszkodva és a többi népidemokráciával szövetségben védje népei jogait, nemzeti függetlenségüket és szabadságukat. T. Országgyűlés! Magam és pártom, a magyar dolgozók pártja nevében a törvény" javaslatot Örömmel elfogadom. (Naay taros a kormánypártokon, taps a füaaetlen demokrata/Bárfon.) ELNÖK: A kijelölt szónokok közül soron következik? EEGYESI JÁNOS jegyző: Huszti Dénes! HUSZTI DÉNES (kg): T. Országgyűlés! A magyar-lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelynek becikkelyezéséhez másam és" pártom, a független kisgazdapárt nevében és megbízása" ból van szerencsém hozzászólni, egy láncszeme annak a szerződésláncolatnak, amelyet a délkeleteurópai népi demokráciák a Szovjetunió . keze testével kötöttek és kötnek politikai és gazdasági függetlenségük megóvása és az imperialista veszély elhárítása érdekében. A magyar-lengyel együttműködési egy frontszakasza annak a békefrontnak, amely nak ma már hasznos tagja Magyarország, évi július hó 8-án, csütörtökön. 652 amely pedig alig három éve, mint a németség utolsó csatlósa élt a világ közvéleményében és amely a Szovjetunió bizalma ós barátsága révén a világ szabad és egyenlő népeinek sorába lépett, A többi délkeleteurópai népekkel Magyarország e szerződések sor ám lép szinte történelme folyamiam először a barátság útjára. Ha valaha, úgy ebben az esetbem joggal elmondhatjuk: debuisset pridém! Már régen meg kellelt volna találnunk az együttműködés lehetőségéi Fel kellett volna fedeznünk egymás értékeit, baráti jobbot kellett volna nyújtanunk egymásnak. Ezzel mennyi bajt. menynyi szenvedést, mennyi gyűlölködésiben elfecsérelt energiáit takaríthattunk volna, meg! A magyarlengyel barátsági szerződós. bár annak létrejöttét ugyanazon szellem sugallta, mint a többi célkeleteurópai állammal kötött szerződését, annyiban különbözik azoktól, hogy míg a többi délkeleteurópai állammal kapcsolatban azt kell mondanunk, hogy végre megtaláltuk az együttműködés' útját, felismertük közös érdekeinket és együtthaladunk saját felemelkedésünk és boldogságunk érdekében, addig lengyel viszonylatban elmondhatjuk, hogy mint. történelmiünk fo" lyaimán oly sokszor, mos*t is együtt vezet az utunk. Hiszen közismert tény az, hogy ia múltban jóformán sohasem volt ellentét lengyelek és magyarok közötti, Számtalanszor segítettük egymást, magyarok és lengyelek egy évezreden keresztül politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban éltek egymással. A lengyelekkel kapcsolatban nincs szükségünk arra. hogy a múlt bűneit felejtessük* hogy egymás bizalmát megnyerjük, mert ez a bizalom ma éppen úgy fennáll, mint ahogyan^ fennállott hosszú évszázadokon keresztül. tJgy vélem, nem egészen felesleges, ha ennek bizonyítására röviden áttekintjük at magyar-lengyel történelmi kapcsolatokat. E kapcsolatok szinte egyidősek a magyar állaim fennállásával, a magyar nép államiságának kialakulásával. A magyar nemzeti dinasztia, az Árpádház állandó és erős családi kapcsolatokat tartott fenn a Piastokkal, és első királyunk, Szent István király fiának, Imrének felesége is lengyel volt. Az Árpádoknak úgyszólván minden generációja szoros vérségi kapcsolatba került a lengyel uralkodóházzal, és azok az ellentétek, amelyek Haiies birtoklása körül keletkeztek, csak múló jellegűek voltaik. 1193-bian III. Béla és Igazságos Kázmér lengyel fejedelem békét kötött egymássáb mint ahogyan az egykorú lengyel krónikás mondja: hogy megingathatatlan barátság legyen a két királyság között, hogy közösen' harcoljanak a közös ellenség ellen, hogy közösen élvezzék a kedvező események eredményeit és hogy ,a kedvezőtlenekben kölcsönösem segítsék egymást. IV. Béla a tatárjárás után, annak tanulsá- . gait levonva,, még szorosabbra fűzte ajlengyelmagyar kapcsolatokat leányainak házassága révén. Az Anjouk uralkodásának korszakában tovább mélyültek a lengyel-magyar kapcsolatok, amelyek ebben a korszakban már nemcsak dinasztikus jiellegűek. hanem gazdaságiak és kulturálisak is voltak. Ekkor kezdődtek meg azok a lengyel-magyar kereskedelmi kapcsolaítok, amelyeknek fő cikke a bor és a réz volt, .