Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-76
649 Az országgyűlés 76. ülése 19Í8. és 1 .^í n ,' eri ! ?ai nagy töke nyugatnéinetorsizági politikával nnfijr akarja vetni a lábát Európában és ezzel komolyan veszélyezteti az európai népek o% sok áldozattal kivívott nemzeti függetlenségét és szabadságát. A varsói konferencia azonban megmutatta azt is, hogy a világpolitikában az imperialisták frontjával szemben van egy másik front is, a békére és SL biztonságra törekvő népi demokráciák frontja. Ennek a frontnak az országa nemesiak beszélnek a békéről, hanem, mint határozatukban kijelentették, építik is a békét. Ezt a frontot mindenekelőtt az különbözteti meg a nyugati hatalmak imperialista frontjától, hogy ez a front erősebb, szilárdabb, egységesebb, mint a békebontók és a háborúra spekulálók frontja. Megkülönbözteti ezt a frontot a békebontók frontjától az is hogy emnek a frontnak nemcsak a varsói konferencia országaiban vannak hívei, hanem szerte a világon a háborús uszítók országaiban is. Ez a front a varlsói értekezleten nemcsak leleplezte az amerikaiak által támogatott új német imperialista veszélyt, hanem konkrét programmot dolgozott ki a német kérdés megoldására. Ez, a programm. jóllehet, közvetlenül a német kérdés megoldására vonatkozik, nem egyszerű lilémet ügy, hanem a haladó népek közös békeprogrammja, amely alkalmas arra, hogy a viliág összes haladó erőinek megmutassa a békés fejlődés útját. Ezért üdvözölték ezt a programmot Németország dolgozói is és ezért mondtatta Motatov külügyminiszter a konferencia bezárása, után adott nyilatkozatában teljes joggal, hogy meggyőződése szerint a varisói határozatokat nemcsajk Enrói a népei, haniem maga a német nép is örömmel üdvözli és nem fogja engedni a német támadó szellem újjáéledését. És ha már a világ két szembenálló frontjániái tartunk, hadd említsem meg azt a döntő különbséget, amely a két front politika ját a német kérdésben iis jellemzi. lA nyugati nagyhatalmak a két világháború között örömmel látták és támogatták > a német fasizmus előretörését. A második világháború kitörésekor xigynevezett semlegességükkel elősegítették a német hadigépezet háborús sikereit, később pedig a második front megteremtésének búzásával — halasztásával lehetőséget adtaik a Hitler-fasizimusnak arra, hogv minden erejét a béke és az emberi balladás élén járó szovjet népek ellen fordíthassa,. Most a háború befejezése után, amelynek végeredményben ők csak haszonélvezői voltak, nem a német nép demokratikus társadalmi rendjének és nemzeti függetlenségéinek megteremtését segítik elő, hanem ellenkezőleg, a német nép újabb elnyomásával, nemzeti függetlensége megsemmisítésével támadásra készülnek a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. Milyen éles ellentétben ál] ez a politika a Szovjetunió és a népi f demokráciák Németország irányában itaniusított politikájával! A Szovjetunió a második világháború alatt a német fasizmus elleni harc orol'Zláintrésziét vállalta ^ magára. a Hitlerfasiizmus kaitonai veresége a íSzovjetunió hősies áldozatvállalása nélkül elképzelhetetlen lett volna. Be a Szovjetunió nem a német nép, hanem a német fasizmus ellen harcolt és háborúutáni politikája nem a megtorlás, hanem a német nép felszabadításának, Németország évi július hó 8-án, csütörtökön. 650 egységének, nemzeti függetlenségének, a nép demokratizálásának politikája volt, A Szovjetunió békepolitikájának természetes következménye, hogy sürgeti a német béke megkötését és javaslatot tesz arra. hogy e. r béke megkötése után egy esztendővel szűnjék meg Németország katonsai megszállása. Ez olyan békepolitika, amely mindenbizonnyal a német nép szé'es dolgozó tömegeiben is meg fogja, találni a kellő visszhangot. T. Országgyűlés! A most napirenden lévő lengyell-magyar barátsági .együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására kell, hogy a világpolitikának ez ia jelenlegi helyzete nyomja rá a bélyegét. Keli* hogy felismerjük, hogy a szerződés megkötésének komoly, reális, mindkét nép számárai életbevágóan fontos érdekei vannak. Kell, hogy világosan lássuk, hogy a lengyeH-magyar segélynyújtási szerződés igazi alapja mindkét népnek a Szovjetunióhoz vialó viszonya* hogy a Szovjetunióval való jóbaráti viszony megteremtése és napról-napra történő ellmélyitése nélkül Európa demokratikus népei közt sem fejleszthetik és építhetik az együttműködés és barátság politikáját, A Szovjetunióra való szilárd támaszkodás nélkül a népi demokráciák között megkötött mindennemű szerződés csak olyan, mint vizén a buborék. Ez természetesen nemcsak abból a kétségtelen lényből adódik, hogy az európai népi demokráciák megszületését és a felszabadulás óta ölért sikereit végeredményben a Szovjetunió fíösi harca és a fasizmus felett aratott győzelme tette lehetővé, ez kétségtelen tény, amelyet újból és újból hangsúlyoznunk kell) nemcsak a Szovjetunió iránt érzett bála, hanem reális nemzeti érdekeink szempontjából is. Lengyelországot és Magyarországot es egész sor európai népi demokráciát azonban nemcsak a kötelező hála érzése fűzi a hatalmas ffelszabadítp jSzov jetunióhoz, hanem aa a reális nemzeti érdek is, amely nélkül _ az európai népi demokráciák nem tudják biztosítani nemzeti függetlenségüket és szabadságukat és nem tudják tovább fejleszteni népi demokráciájukat sem. Ez a közös, reális, mai nemzeti érdek az amerikai imperializmus, laz új német támadó szellem felélesztése elleni harc, Európa népi békéjének és nyugalmának megvédése. Ez a példa is mutatja, hogy _ a Szovjetunió világtörténelmi szerepének elismerése a fasizmus elleni harcban nem egyszerű elvi kérdés, hanem olyan életbevágó gyakorlati probléma., amelyem áll vagy bulkik Európa többi népeinek nemzeti függetlensége és szabadsága, népi demokráciájuk további megszilárdítása. Azok, akik a Szovjetunió világtörténelmi szerepét kótségbevonják. akik nemzeti elfogultságból vagy elvakultságból saját sikereiket párhuzamba, vagy éppen szembeállítják a Szovjetunió súlyos áldozathozatalával, nem egyszerű elvi vitát folytatnak, hanem kétséghevoinják a Szovjetunió jelenlegi vezető szerepét is a világ békéjéért folyó harcban és ezzel gyengítik, vagy gyeneíteni, dezorganizálni próbálják a demokratikus erők egységfrontját, és az annál súlyosabb hiba, t. Országgyűlés, mert Európa népei, igaz, Jbjogy fasiszta vezetőik jóvoltából, egyszer már elkövették azt a hibát, hogy békepolitikájukat nem a hatalmas Szovjetunióra építették. A