Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

643 Az országgyűlés 76. ülése 1948. tétben r hozzájárulnak e magasztos feladatok megvalósításához,* Meggyőződésem, az is. hogy e szerződés pontjai feizfoilgálják a fentebb meghatározott cél megvalósítását ^szolgálják továbbá a két ország őszinte, baráti jóviszonyát. belső kulturális, gazdasági és politikai kialakulásuk továbbfejlődését és ezért kérem a, t Házat, hogy a törvényjavaslatot mind általánosé ágban' mind részleteiben fogadja el. (Élénk tap®.) ELNÖK: A külügyminiszter úr kíván szólni. MOLNÁR ERIK miniszter: T. Országgyűlés! A magyar külpolitika, amióta demokráciánk megszilárdult, arra törekedett- hogy baráti kapcsolatokat építsem ki a haladás útjára lépett Magyarország és a többi haladó ország között. Külpolitkánk szilárd, megdönthetetlen alapjává az a barátság vált, mely bennünket a leghaladottabb országhoz, a

z emberi haladás élén járó •Szovjetunióhoz fűz. (Tap\s a kormánypártokon.) A hatalmas Szovjetunióval kötött segélynyújtási szerződésben Magyarország függetlensége és területi épsége biztosításainak legfontosabb eszközét látja,. Baráti közeledésünk teljes megértésre talált a többi haladó ország, a népi demokrácia országai részéről is, melyekkel egybeköt hennünket a gazdasági, politikai és társadalmi célok azonossága, a gazdasági, politikád és társadalmi fejlődés azonos iránya. A célok ós a fejlődés azonossága a legmélyebb alánjai annak a barátsági együttműködésnek és kölesönös segélynyújtási szerződésnek is, amelyet a Magyar és a Lengyel Köztársaság képviselői június 18-án, Varsóban aláírtak. A magyar és a lengyel kormány célja egyaránt a dolgozó tömegek anyagi ós kulturális felemelése, a dolgozók felszabadítása a kizsákmányolás ós elnyomási minden formája alól, teljes emberi szabadságuk megvalósítása. Ez teszi természetessé ós magátólértetődővé a két ország barátságát, baráti együttműködését gazdasági, kulturális ós politikai téren egyaránt. Magyarország ós Lengyelország barátságát még külön erősítik azok &z érzelmi szálak, amelyek a magyar és lengyel népet évszázadok óta egybefűzik, és mindkét nép lelkében mély gyökereket vertek. A baráti rokonszenv is politikai fényező és politikai erejét tapasztalhatták azok a lengyelek, akik a háború alatt a németek elől magyar földre menekültek, és tapasztalták most Varsóban a magyar kormánydelegáció tagjai, akik a legmelegebb fogadtatásban részesültek. Igaz az, hogy a hagyományos magyar-lengyel barátság a feudális múltba nyúlik visz" sza. Igaz az, hogy ez e barátság történetileg a magyar és lengyel feudális urak között szövődő t, de a népek, amelyek a történet színpadán az urakat felváltották, vállalják a történeti barátságot, amint öntudatosan vállalják a nemzeti múlt minden értékes hagyományát, és azt a barátságot, mely a múltban a kiváltságos osztályok ingadozó érdekközösségén épült,, a dolgozók állandó érdekközösségének a szilárd alapján fejlesztik tovább. A hagyományos barátságon kívül van egy másik történeti tényező, amely a magyar és lengyel népet egymáshoz köti .egy olyan történeti tényező, amely napjainkban is elevenül ható politikai erő, amely mindkét nép alapvető po^litlkai érdekeivel függ össze. A magyar ós a lengyel történet kezdőpontéin július hó 8-án, csütörtökön. 644 ján, ezer év távolságában mindkét nép szemben találta magát (a német terjeszkedéssel. Mindkét nép, alighogy államát felépítette, állami létét volt kénytelen védelmezni a német hódító törekvésekkel szemben. Azóta ezer év múlott el és ezer év multán a német imperializmus mindkét országot újból a pusztulásba, majdnem a végromlásba sodorta. Ezer év történeti tényei, ezer év tapasztalatai bizonyítják, hogy a magyar ós lengyel nép fügetlenségének, szabadságának nincs veszedelmesebb ellensége, mint a német imperializmus. Ezer év történeti tényei, ezer év tapasztalatai kényszerítették a magyar és lengyel népet arra, hogy egymásnak kezet nyújtsanak és az erők egyesítésében keressenek /biztosítékot a német támadás megismétlődésével szemben. A magyar-lengyel barátsági szerződésben mindkét ország segélynyújtásra kötelezi magát arra iaz esetre, ha Németország támadó politikájának felújítását megkísérelné és mindazokkal az államokkal szemben, amelyek Németország támadó politikájához csatlakoznának. Lesznek talán. t. Országgyűlés, akik felvetik a kérdést, lehet-e reálisan számolni Németország támadó politikájának felújutásával, lehet-e ezt a veszélyt oly közelinek tekinteni, hogy ez ellen már most védekeznünk kell. indokolt-e segélynyújtási szerződést kötni azzal a Németországgal szemben, amely leverve, darabokra szakítva, katonai megszállás alatt áll? Válaszunk erre a kérdésre a

z, hogy a politika alapja az előrelátás és előre kell látnunk, hogy a német imperializmus feltámadhat A német imperializmus újjáéledésének lehetőségével számolnunk kell- Harminc évvel ezelőtt az első világháború után a német imperializmus összetörve hevert a győztes államok lábainál és húsz év alatt a német imperializmusi feltámadt, megerősödött. Végül is. egy szörnyű rabló háború minden borzalmát zúdította az emberiségre. A legnagyobb rövidlátás volna, ha az elmúlt harminc év tapasztalataiból nem okulnánk, ha nem tennénk meg mindent, ami hatalmunkban áll a német imperializmus veszélyével szemben. A fenyegetett államoknak erőiket a német imperializmussal szemben mát most egyesíteiniök kell, ha nem akarnak újból egyenként ós külön"külöin áldozataivá lenni. És vájjon milyen országokat fenyeget jobban a német imperializmus, mint a Németországgal szomszédos népeket, mint a Neme tor szaggal szomszédos magyar ós lengyel népet? A magyar-lengyel segélynyújtási szerződés, t. Országgyűlés nagyon is reális feltevésekből indult ki. Megkötését mindkét ország elemi létérdeke diktálta és a német imperializmus veszélyével tisztában vannak mindazok az országok, amelyek a múltban a német támadás áldozataival váltak. így épül ki a Szovjetunió és a népi demokrácia országai között a segélynyújtási szerződéseknek az a láncolata, amelybe most a magyar-lengyel segélynyújtási szerződés is beilleszkedik. így épül ki a haladó államok békfrontja a Szovjetunió vezetése alatt, azzal az egyetlen céllal, hogy a béke fenntartását, a népek függetlenségét és szabadságát a német imperializmussal, vagy a vele szövetkező államokkal szemben biztosítsa. (Taps.) De, t. Országgyűlés, nem érhetjük be azzal, hogy erőnk egyesítéséről, a feltámadható német imperializmussal szemben már most grondosr