Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

641 Az országgyűlés 76. ülése 1948. imperializmus, a német faji gőg érdekében megindított háborúban Lengyelország- közvet­lenül több mint 6 millió és iái háborúban szer­zett betegség- következtében további 3 millió eletet veszített. A háború következtében Lenr gyelország lakosságának megközelítőleg egy­harmadrészie pusztult el és Magyarország is több mint 1 millió halottról lakosságának több mint 10 százalékáról volt kénytelen a háború egyik eredményeként halotti levelet kiállítani­Felesleges részletezni és ezek mellett! szinte elhanyagolható az az egyéb áldozat (amit mind­két országnak a nemzetközi imperializmus és a német fasizmus miatt vállalnia kellett. Sza­vakkal le nem írható azi ,a borzalmas látvány, amelyet még ma is nyújt a háború befejezte után három és fél esztendővel a lengyel nép által hozott renkívüli és szinte követendőnek minősíthető erőfeszítés ellenére példának okáért Varsó, ahol az emberi élet nyomai sok" sok kerületben fel sem fedezhetők. És feles­leges utalni arra a képre is, .amely minket fogadott három és fél esztendővel Budapesten* a Dunába lógó hídroncsokkal, az utcán fekvő temetetlen halottakkal és a romokkal. Ennek a történelmi múltnak ós különösen az imperializmusnak tanulságait mindkét or­szág igyekszik levonni. Természetes, hogy ke­resi azokat az erőket, amelyeknek szoros össze­fogása biztosítékot nyújt a nemzetközi impe­rializmus újabb kísérletei, felelőtlen, kárté­kony politikájuknak esetleges megnyilvánulá­sai ellen. Ezek az országok, Lengyelország és Magvarország is a demokratikus fejlődés új útjára, a népi demokrácia útjára léptek és természetes szövetségest látnak minden olyan erőben, amely a társadalmi fejlődést, a béke megóvását képviseli. Ez a fejlődés, ezek a felismerések létesí­tettek a két ország között a felszabadulás Óta olyan viszonyt;, laanelynék reális következmé­nye a t. Ház előtt fekvő törvényjavaslat. Nekünk nem Szokásunk és nem is tulaj­donságunk kérdéseket túlértékelni, a veszélyt felnagyítani, de helytelen lenne tüneteket, sőt tényeket figyelembe nem vemni. A nemzetközi impemalizmus képviselői — ugyanolyan indító okokból, mint amilyenek a magyar ós lengyel reakciós politikai erőket vezették ia két világháború között — buta és átlátszó propagandával ma is harcot hirdet­nek a társadalmi fejlődés gondolata, ós annak legtudatosabb képviselője, a Szovjetunió ellen. Ma is eszközként kívánják felhasználni profit­szerzési céljaik elérésére, kizsákmányoló poli­tikájuk védelmére megint elsősorban , a német népet. Az első világháború után is külföldi tőkével építette fel háborús potenciáját a né­met militarizmus,, és ugyancsak külföldi anyagi támogatással folytatta és folytathatta a fajmátosz jegyében elnyomó és kizsákmá­nyoló, háborúra készülő politikáját, az impe­rialistái vezetőknek abban a téves reményiében, hogy az így fasizált német őrület képes lesz a fejlődés erőit visszaszorítani. A tények megmutatták, hogy tévedtek. Két­szeresen tévedtek, mert a, felidézett pusztító erő előbb részben az életrehívói, megbízói ós gyámolítói ellen fordult és nem kis kárt oko­zott a francia és angolszász nagytőkések pén­zén felnövekedett hitlerizmus a francia és aa angol népnek, hogy végül is , a Szovjetunió diadalmas seregeinek csapására az igazság, a fejlődés erői győzedelmeskedjenek. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. éin július hó 8-án, csütörtökön. 642 A régi receptet iparkodnak a finanekapr talizmus urai új formában alkalmazni. A Mar­shall-terv kerekében kívánják Nyugat-Német­ország háborús iparát újból felépíteni, náeit" lanítási eljárás komédiájával a fasiszta szel­lem maradványait megőrizni és az ország szét" darabolásával,, különálló, életképtelen részekre való tagolásával a gyűlölet sovinizmusát fél­sz í tárni. Irányt is adnak ennek a is ovinizmusnak. A legújabb német kimutatások számolnak be ar­ról', hogy a (Ruhr-vidék szóntermeto-kapacitásá­nak több mint egyharmada ma már névlege­sen nincs német tulajdonban. Aa új vásárlók között ,a német lapok jelentése szerint meg­lehetősen sűrűn szerepelnek holland, belga ós francia érdekeltségek, és tudható, hogy 'ezek mögött a strómanok mögött a német és ame­rikai tőkés szövetségnek egy meglehetősen át­látszó kísérlete húzódik meg. amelynek segítsé­gével az éhező, nyomorgó német dolgozók dü­hét a strómanok miatt Hollandia, Belgium és Franciaország ellen is akarják irányítani. Hasonlóan a gyűlölködés propagandájára használják fel a németek által megtiport or­szágoknak azt az eljárását, amellyel azok az országukban lakó ós a múlt események során hazaárulónak bizonyult németséget visszatele­pítik az anyaországba. A gyűlölet hullámát szítják így Magyarország, Csehország és ter­mészetszerűen Lengyelorszázg ellen is, új so­vinizmus, új irredentizmus lángját, magját hintve el, megfeledkezve arról, hogy az érin­tett területek nemzeti lakosságát sok esetben éppen_ a német militarizmus hódító politikája semmisítette vagy germánosította minden esz­közzel és megfeledkezve arról is, hogy az át­telepítésnek sérelmezett rendszerét éppen a hit­leri Németország kezdeményezte, azzal az el­téréssel, hogy azokra, az áttelepülőkre sok eset­ben nem új munkalehetőség ós új életteremtési feltételek vártak. Mégis a nemzetközi -imperializmus teljes egységben ^ korábban megbélyegzett német nagytőke kísérleteivel Európára ós a világra újabb veszélyt jelentő német sovinizmust kí­ván kialakítani, ahelyett, hogy az egységes Németországban élő nép demokratikus átneve­lését és fejlesztését igyekeznék megvalósítani, mert csak ezek a feltételek alkalmasak arra, hogy egymás mellett élő népek az együttmű­ködés harmonikus légkörét kialakíthassák. Természetesen a veszélyt nem becsüljük túl, de mert figyelmen kívül sem hagyhatjuk, azért tartjuk kötelességünknek, hogy azt a po­litikát, amelyet a Szovjetunió kezdeményezett és folytut céltudatosan a béke megóvása, a nemzetek együttműködése érdekéiben, magun­kévá tegyük és ennek bizonyítéka a magyar kormány e téren is tanúsított következetes munkájának eredményeként ez év június 18"án aláírt magyar-lengyel barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. Meggyőződésem, hogy az a politika, amely­nek célja a bókefront erőinek összefogása, s amelynek ólén a Szovjetunió áll, a világ közvé­leménye óriási többségének politikája. A t. Ház előtt elfekvő törvényjavaslat 2. §-ának 1. cikke is ezt fejezi ki: »A Magas Szer­ződő Felek a legteljesebb mértékben részt vesz­nek minden olyan nemzetközi tevékenységben, mely a nemzetközi béke és a nemzetközi biztonság fenntartására arányul ós teljes mór­41

Next

/
Thumbnails
Contents