Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-76

639 Az országgyűlés 76. ülése 1948. 2. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében illetmény nélküli szabad" ság kérésével szünteti meg. E bejelentésről a további intézkedések megtétele végett & vallásés közoktatásügyi miniszter urat értesítem. A bejelentést aiz országgyűlés tudomásul veszi. Bejelentem a t. Országgyűlésinek, hogy legközelebbi ülésünkön ,a napirend megállapítása után írásbeli választ _ ad a pénzügyminiszter úr Vértes István képviselő úrnak folyó évi január hó 14-én; a vallás" és közoktatásügyi miniszter úr Ternay István képviselő úrnak folyó évi május hó 5-én és végül ,a földmívelésügyi miniszter úr Hajdú Kálmán képviselő úrnak folyó évi május hó 12-én előterjesztett kitér" pelLációikra. Az országgyűlés' a bejelentést tudomásul vésziOrbán László képviselő úr, mint a politikai bizottság előadója kíván jelentést tenni. ORBÁN LÁSZLÓ (d) előadó: T. Országgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni az országgyűlés politikai bizottságának 156, számú jelentését, amely a magyar köztársaság kormánya által az 1947: XXVI. te., illetve az 1948:XXIV. tc.-ben foglalt felhatalmazás alap; já,n 1948. évi június hó 1. napjától június hó 30. napjáig kibocsátott 61 rendelet jegyzékét tartalmazza. A politikai

1 bizottság a rendele

r teket folyó hó 7-i üléséiben megvizsgálta és :azoikat az 1947:XXVL tcrben biztosított hatáskörében utólagosan jóváhagyta. Kérem a jelentés tudomásulvételét. ELNÖK: Az országgyűlés a politikai bizottság jelentésében foglaltakat tudomásul veszi. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik a Varsóban 1948. évi június hó 18-án aláirt magyar-lengyel barátsági, együttműködési és (kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló tör vény javallat tárgyalása. Mielőtt az élőadó úrnak a szót megaidnám, a t. Országgyűlés tudom hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Pártjla, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és ia< Független Magyar Demokrata Párt jelentettek be szónokokat, éspedig Kállai Gyula, HuSzti Dénes, Szigethy Attila és Szütjs Iván országgyűlési képviselőket. A bejelentést, az országgyűlés tudomásul f veszi. Schiffer Pál előadó urat illeti a szó. SCHIFFER PÁL (d) előadó: T. Országgyűlés! Két ország közti barátsági szerződés értékét általában azok a tényezők határozzák meg, amelyek az ilyen szerződés hatására előmozdítják az illető országok belső fejlődését és külső biztonságai Ha mégis iaz előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban szükséges _ a két ország múltbeli viszonyának rövid érintése is, úgy annak magyarázata az, hogy ezeréves történetünk csak erősíti és mélyebbé teheti a (két ország s két nép e szerződésben is ténnyé váló barátságát. A XI. században működött lengyel-magyar szövetség elegendő erőt mutatott ahhoz, hog-y mindkét országot fenyegető veszedelmet, amely a Drang naeh Osten-nek italán első jelentkezése volt, elhárítsa. Évszázadokon keresztül ,

a két nép közt a viszony mindenkor jó volt, amit bizonyít az egymástól kölcsönösen átvett házi szokások és elnevezések egész sorozata és az is, hogy a két ország valamelyikét ért történelmi tragédia hatalmas részvó* évi július hó 8-án, csütörtökön. 64Ó tet és együttműködést váltott ki a másik ország széles néprétegében. A két nép megtanulta ismerni a másiknak költőit, művészeit, tudósait és nem utolsó sor" ban szabadsághőseit. Ez az eltávolodás, vagy éppen ideiglenes r szembefordulás mindenkor csak a szűklátókörű dinasztikus politika eredményekép fordult elő történelmünk során. (10.30.) Van még valami, anni a két nép múltjában közös tanulságként szolgál a jövőt illetően. Ez pedig az, a körülmény, hogy mindkét ország népét elnyomta, gazdasági és kulturális fejlődését akadályozta, ,

s ha önző osztályérdekei úgy kívánták, a nemzeti önállóságot és a függetlenséget is feláldozta a r Magyarországra és Lengyelországra egyaránt rájer" peszkedő egyházi ós világi nagybirtok, a feudális réteg. Mindkét ország úgynevezett fő nemessége ós főpapsága folytatta, szűklátókörű politikáját, aminek eredménye a. dolgozó nép kimondhatatlain nyomora és visszamar adottsága, az ország gazdasági elesett" sége volt. A népből kizsarolt és kirabolt pénzeket ,ezek a nagybirtokosok Bécs vagy Berlin^ Paris vagy London udvaraibain pocsékolták el, majd később ezek az urak ahhoz is hozzájárultak, hogy pénzükből egyes nyugati országok ipara is kiépülhessen, ugyanakkor Magyarország és Lengyelország pedig őstermelést folytató, félgyarmati állapotban maradjon. E feudális rétegek merev ragaszkodása időszerűtlen és a fejlődóst gátló előjogaikhoz, kíméletlen elnyomásuk ia földet valóban megmunkáló, de annak tulajdonát és termését nem élvező parasztsággal szemben mindkét országban egyenes úton vezetett az első világháború után ahhoz a félfasiszta berendezéshez,, amelynek feladata kizárólag a dolgozó nép öntudatának elnyomása, gazdasági és kulturális felemelkedésének megakadályozása és politikai szolgasorsban való tartása volt. Természetes, hogy ez a kártékony, fejlődésellenes belpolitika osztályérdekei védelmében külső szövetséget is olyan államban* talált, amely elnyomó,, imperialista politika jávai nagyhatalmi támaszt adott e két ország népe rabszolgaságának fenntartásához, S bár a magyar és lengyel félfasiszta rendszer képviselői, Bidz-Smygli, Beck, Horthy ós a többiek pontosan tudták, hogy a német imperializmussal való szövetség csak elnyomást, csak a félgyarmati helyzet további fenntartását ós rendkívüli véráldozatok sorát, sőt az éppen _ felújított Drang naeh Osten politikája brutális folytatásaként országuk függetlenségének elvesztését is eredményezheti, mégis nagybirtokaik, elavult előjogaik, kizsákmányolási lehetőségiek érdekében ez a katar&ztrófapolitikát kísérelték meg követni. Á vezető osztály merev, kártékony politikájával mindkét országban elzárkózott attól, hogy a demokrácia és a fejlődós erői benn az országban szabadon érvényesülhessenek és terinészetesen elzárkózott lattól' is, hogy a fejlődést, a, békét és a népek szabadságát a leg" határozotabban képviselő erővel, a Szovjetunióval lépjen baráti kapcsolatba. Ellenkezőleg: feudális jogaik, kizsákmányolási lehetőségeik leplezésére és védelmére vad, buta ós hazug rágialomhadjáratet indítottak a Szovjetunió és annak szociális berendezkedése ellen. Az eredmények ismeretesek. A nemzetközi