Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

627 Az országgyűlés 75. ülése 1948. évi július hó 7-én, szerdán. 628 Az ülést felfüggesztem. (Szünet: 1106—15.02) ELNÖK: T.. Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Harustyák József képviselő űr, mint a közgazdasági, közlekedésügyi, valamint az igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. HARUSTYÁK JÖZSEF (d) előadó: T. Országgyűlés! Van. szerencsém a közgazdasági, közlekedésügyi, valamint az igazságügyi bizottság együttes jelentését beterjeszteni a nemzeti vállalatról szóló törvényj^vas" lat tárgyában. Kérem a jelentés kinyomatását, szétosztását • és a törvényjavaslat napirendre tűzését, ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelentést az országgyűlés kinyomatja és tagjai között szétosztatja,. A 'törvényjavaslat napirendre tűzése iránt később fogok a t. Országgyűlésnek javaslatot tenni. T Országgyűlés! Napirendünk anyagával végeztünk, javaslatot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk, s napirendjére tűzzük ki: X. A Varsóban 1948. évi június hó 18. napján aláirt magyiar-Oengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről; 2. a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között gazdasági együttműködés tárgyában 1948. évi május hó 13. niapján ulair* Egyezmény becikkelyezéséről; 3. a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kú»iájába tartozó. / részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő részvényeinek állami tulajdoniba vételéről szóló 1947:XXX. te. kiegészítéséről; 4. az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának becikkelyezéséről; és végül 5. a nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslatok tárgyalását. . Elfogadja a t. Országgyűlés napirendi javaslatomat? (Igen!) Az _ országgyűlés a napirendi javallatot elfogadja. T- Országgyűlés! Most áttérünk az interpellációk előterjesztésére. Következik Vértes István képviselő ur interpellációja a népjóléti miniszter úrhoz a Bulapest Szabadság-hegyen történt tömeges lakásigénybevételeknél történt visszaélések ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét, felolvasniHEGYESI JÁNOS jegyző (olvassa): »Van-e tudomása a Miniszter úrnak arról, hogy Budapesten, különösen a Szabadságihegyen az arra illetékes hatóságok részéről tömeges lakáslefoglalások alkalmával sorozatos törvénysértések történek, amenyiben fennálló rendeletekkel biztosított mentességeket, valamint a Lakásügyi Döntő Bizottság jogerős végzéseit figyelmen kívül hagyták? Van

u

e tudomása a Miniszter úrnak arról, hogy ezek a demokrácia kormánya által kiadott rendeletekbe ütköző intézkedések éppen annak a hatóságnak a részéről történtek, amely az idevonatkozó rendeleteket kiadja, és amelyiknek az lenne a kötelessége, hogy az általa kiadott rendeletek szigorú betartása fölött pártatlanul és mindenre ésl mindenkire való tekintet nélkül' őrködjék? Ez a hatóság a Népjóléti MinisztériumHajlandó-e a Miniszter Úr a sorozatos törvénysértéseket a sérelmes intézkedések következtében hátrányt szenvedettekkel szemben jóvátenni azzal, hogy .ezeket a rendeletbe ütköző intézkedéseket hatályon kívül helyezi? Hajlandó-e a Miniszter Úr a legszigorúbb vizsgálatot _ ebben az ügyben elrendelni és a Miniszter Úr tudta nélkül intézkedő személyeket állásra és rangra való tekintet nélkül a cselekmény súlyához mérten felelősségre vonni?« , ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat iWeti a szó. VÉRTES ISTVÁN (fd): T. Házi! A felszabadulás után legsúlyosabb problémája a magyar nemzetnek a lakáskérdés. Ennek társadalmi, gazdasági és politikai vonatkozásairól nem kívánok.most szólni, ü

e legyen szabad röviden leszögeznem, hogy a lakáskérdés bölcs megoldása legalábh is olyan szoros összefüggésében van az életszínvonal emelésével, mint más gazdasági kérdés. Annak, hogy a lakástermelés megoldásában ilyen lényegesen hátramaradtunk, részben tőkeszegénységünk, részben pedig az a bizalmatlanság az oka, amellyel az arra alkalmas társadalmi rétegek a rendeletek betartása iránt viseltetnek. ^ Tőkeszegények vagyunk, amit mii sem bizonyít jobban, mint az* hogy minden egyes forgalomban lévő forintunkkal szemben csak 22 fillér a betét. Éppen ezért kényszerül a kormányzat nap-nap után újabb és újabb rendeletekkel szabályozni a lakáskérdést és igyekezett a lakásrend'behozásokat, új lakások termelését, új házak építését mindenféle kedvezmény ekk eü b iztosítani. Amikor azonban a magyar polgári társadalom azt látja, hogy azokat a rendeleteket," amelyeket ezen a téren ösztönzésül ós a lakásprobléma^ megoldására kiadnak, a;z a hatóság nem tartja be, amelynek igenis az az egyenes kötelessége, hogy a rendeletek betartása fölött őrködjék, lehetetlen meg nem állapítani azt, hogy ez a mérhetetlen bizalmatlanság tökéletesen jogosAz az eset, amelyet, kénytelen vagyok az igen t. Ház elé bocsátani, iskolapéldája annak, hogy miként nem szabad a közönséget félrevezetni és iskolapéldája annak, hogyan teszjs?zük tönkre, hogyan rontjuk le egyik kezünkkel azt, amit a másik kezünkkel építünk. Mi történt, t. Ház? A lakásigénylések eljutottak a Szabadsághegyre is. Igen természetes.., (KÖBÖL József (d): Az üres lakásokig, mert azok a lakásfok üresen álltak!) A képviselő úr legyen szíves, hallgasson meg és azután beszéljen. (KÖBÖL József (d): Ismerem az ügyet! — KISS Ferenc (félegyházi — fd): Álljon fel és mondja el! — Derültség az\ ellenzéken.) Az igénylések eljutottak — mondom — a Szabadság-hegyig és ugyanúgy mint Budapestéin máshoíli, ott is megállapították a lakásmennyiséget és? a lakáskeresletet. Ezzel szemben józan ésszel természetesen senki sem emel kifogást azonban a döntő bizottságok határozatainak r félretételével,, (amelyeknek a döntőbizottságok a la-