Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-75
621 Az országgyűlés 75. ülése 1948, nának állami tulajdoubavétöléről szóló törvényjavaslat táx&yalá&a. Gyöugyösfi János ©lőadó urat illeti a szó. GYÖNGYÖSI JÁNOS .(kg) előadó: T. országgyűlés! Dohosszagú- atavisztikus probléma kerül most végleges lezárásira ezzel a törvényjavaslattal, hiszen a HabsburgLotharingiai ház uralkodói jogainak tényleges megszűnését már 1918-ban a népköztársarság ds kimondotta* t a királyi ház vagyonát zár alá vette és ezt a rendelkezést az utána következő rezsimek i# fenntartották. Ma, mintán már az 1946:1. te. a királyság intézményét megszüntette és a. köztársasági államformát megalkotta, a királyi alapítványi vagyon ilyen módon való további kezelésének semmi értelme nincs s ezért a tör vény.iavaslat aiz alapítványi vagyont állami tulajdonba óhajtja venni. Az 1. § a volt királyi család alapítványi vagyonának állami tuliajdonbavótele f és az ennék következtében feleslegessé váló zárlat megszüntetése tárgyában rendelkezik, míg a 2. § értelmében az átvétel és a, kezelés tekintetében szükséges rendelkezéseket végrehajtási rendelet fogja szabályozni, amely rendeletet az igazságügyminis ziterirel egyetértésben a pénzügyminiiszter> mint az állami vagyon kezelője fog kiadni. Kérem a törvényjavaslat elfogadását. ELNÖK: Szólásra következik! HEGYESI JÁNOS jegyző: Nincs feliratkozva stmki. ELNCK: Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezarom> s a tanácskozást befejezettnek nyüváníto ni. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a volt királyi _ család alapítványi vagyonának állami tulaj donbavételéről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésben, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot 'eredeti szövegezésiben, "általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző uiat? szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és l—2.§-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.). • ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben ig elfogadta. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 139. számú jelentésének tárgyalása Kovács Imre országgyűlési (képviselő összeférhetetRemségi ügyében. Horváth Zoltán előadó urat illeti a szó. HORVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: Igen t. Országgyűlés! Kovács Imre országgyűlési képviselőnek az országgyűlés 1947. évi november _ hó 18. napján tartott ülésében egyhónapi ta* nulmánvi szabadságot engedélyezett. Ez a szabadság 1947. évi december hó 18. napján letelt, az időközben eltelt idő alatt Kovács Imre az országgyűlés ülésein meg nem jelent és szabadságának meghosszabbítását sem kérte. Az országgyűlés elnöke a vonatkozó törvényes rendelkezések alapján ezt a tényt a évi július hó 7-én, szerdán. 622 törvény 8. §-ában foglaltakra tekintettel közölte r az országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságával. Az összeférhetetlenségi bizottság az ügye* megvizsgálta és minden kétséget kizáróan megállapította, ^hogy Kovács Imre rosszhiszeműen, nemcsak képviselőhöz, hanem tisztességes férfihez sem méltó módon, alattomosan becsapta az országgyűlést, szabadságot kért akkor, amikor már azzal a szándékkal ment el, hogy többet az országba vissza nem tér, kint külföldön többi disszidens társaihoz hasonlóan, hitvány módon áruba bocsátja a maga állítólagos tekintélyét és nevét, s a magyar demokráciát a legaljasabb módon rágalmazza és becsanérli. Az ösiszeférhetetílenségd bizottság ennek alapján egyhangúlag- azt a határozatot hozta, hogy Kovács Imre esetében az össaeiférhetetllen helyzet bekövetkezett és a törvényes rendelkezések értelmében — a képviselő urak előtt fekvő jelentésben foglaltak alapján — Kovács Imre mandátumának megszűnését javasolja kimondani. ELNÖK: Kíván valaki az öszeférhetetlenségi bizottság jelentéséhez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e az összeférhetetlenségi bizottság javaslatát? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Kovács Imre országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében az 1946:XXVI. te. 8. §-ának (2) bekezdése alapján az összeférhetetlen helyzet fennforgását állapította meg és nevezett képviselő (képviselői megbízatását a hivatkozott törvény 14. §-ának (4) bekezdése értelmében megszűntnek mondotta ti. Napirend .szerint következik az összeférbe te tlenségi bizottság 148. számú jelentésének tárgyalása Ugrin József országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Horváth Zoltán előadó urat illeti a szó. HORVÁTH ZOLTÁN (d) előadó: Igen t. Országgyűlés! Szipka József képviselőtársunk tett bejelentést Ugrin József ország-gyűlési képviselő ellen azért, mert nevezett a »Forrástár« című fasiszta irányú folyóirat í'ederlős szerkesztője volt az 1940 és 1942 között eltelt időben. ' Á képviselő urak előtt fekvő jelentésből világosan kiderül a tényállás. Ugrin József országgyűlési képviselő nem tette vita tárgyává, hogy valóban e lap felelős szerkesztője volt. Magatartása a bizottság előtt — őszintén megmondom. — nem tett ellenszenves benyomást. Őszintéin vallotta be a tényeket s meg is adta az emberileg indokolt magyarázatokat. Előadta azt is, hogy még időben, a felszabadulás előtt felismerte, hogy addig téves és bibás politikát képviselt. Ennek ellenére a tötrvények kötik az összeférhetetlenségi bizottságot, s kétségtelen, hogy Ugrin József a választások' idején nem rendelkezett sem aktív, sem passzív választójoggal. Az összeférhetetlenségi bizottság ennek folytán a törvényes rendelkezések értelmében indítványozza Ugrin József összeférhetetlenségének kimondását, de ugyanakkor szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy Ugrin Józsefet nem tekinti a demokrácia ellenségének és annak a reményének ad kifejezést, hogy ő hasznos munkás tagja lesz a magyar demokráciának.
