Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-75

6Í3 Az országgyűlés 75. ülése 1948. beruházás, amellyel a gazida megszerezhetné maígának mindazokat az eszközöket' amelyek a technika mai áHása mellett a mezőgazdaság újjáépítéséhez .szükségeseik volnának. (Zaj és ellenmondások, a dol.aoz.ok vártján. — Egy hang u parasztpárton: Hány holdja van, képviselő úr?) Huszonöt holdam van. (KOZ­MA József (d): Akinek öt holdja van. annak van!) Én ismerem Kozma képviselőtársamiat, az ő rábaközi földje terem, de az én földem a gönyűi homoksivatagban van. Koztma képvi­selő úrnak tíz hold földje mellett meglehet ez, nekem azonban neim biztos 1 , hogy huszonöt hold mellett megvan. (KOZMA József (d): Nekem csak öt hold földem van!) TV Országgyűlés! Mai adórendszerünk körülbelül százkétféle adót ismer, amelyek vagy közvetettek vagy közvetlenek és a dol­gozók, valamint a termelők érdiekeit egyaránt, érintik. Igaz, hogy a kormány meghagyta az 1945-ös alapon a földadót és a házadót, de ugyanakkor felemelte a közmunkaváltságot olyan értelemben, hogy a közmunkaváltság az igavonóknál 50 százalékos emelkedést mutat. Ebből az Összegből körülbelül 10 százalék a községeké, a többi a vármegyéhez folyik be. Ugyanakkor a házingatlanok közmunkavált­sága százszázalékkal emelkedett, sőt egyes esetekben háromszázszázalékkal- is. Az egy­szoba-konyhás líalkások közmunkaválts ága 4 forintról 20 forintra, a kétszobásoké 9.40 fo­rintról 40 forintra, a háromszobásoké pedig 14.40 forintról 60 forintra emelkedett fel-' (Egy hang a dolgozók pártján: Egy csirkét a piac­ra és megvan.) Ha az a csirke csak úgy nőne, mint ahogyan a porszem nő ki a fövényből! Mi jobban tudjuk, hogyan nő a csirke, mint azok, akik nem foglalkoznak ezzel. (Zaj. — Az elnök csenget.) A vagyonadónál más a helyzet, mert a föld értékét a kataszteri tiszta jövedelem 80­szorosa fölé 150-szeresre emelték. A 20-000 forintos alsó értékhatár megmaradt. Az a helyzet állott elő, hogy azok az új gazdák, akik magasabb kataszteri tiszta jövedelmű földe­ket kaptak, szintén vagyonadó alá esnek. Ter­mészetes, hogy ezeket sok esetben mentesíteni kell, tmert még adótörlesztési kötelezettségük­nek sem tudnak saját hibájukon kívül igen sok setben eleget tenni. (Zaj.) Ez nem az ő hibájuk, 'mint ahogyan ezt egyesek állítják, hanem ez legtöbb esetben a kormány árpoli­tikájára vezethető vissza. A szőlősgazdák nehezményezik a borfo­gyasztási adó felemelését is. A 34 filléres lite­renkinti borfogyasztási adó ugyanis 64 fillérre emelkedett. (Egy hang a dolgozók pártján:' Aki iszik, az fizessen!) Nehéz tehát a szőlő­gazdák helyzete, azé a rétegé, amely a föld­munkásság igen nagy részét foglalkoztatja­Amikor ilyen nehéz a szőlősgazdák hely­fcete, akkor azt látjuk, hogy a kormány éppen most engedélyezi egy nagyobb bormennyiség kedvezményes vámtétellel való behozatalát az országba. Ez érthetetlen. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) — PALLAGI Ferenc iá): Van sok szőlője magának 1) Nekem egy tőke sincs* de nem a saját érdekeiraet védem, hanem a dolgozó parasztság érdekeit. (Gúnyos dériét­ség a dolgozók pártján. — Egy hang a nép­párton: Mindig magukból indulnak ki! — Zaj­— Az elnök csenget) A fényűzési adóbélye­évi július hó 7-én, szerdán. 614 gek, amelyekkel a Sízeszfegyasztást adóztatták meg annakidején, ezt voltak hivatva megaka­dályozni. Igaz, hogy ezt a rendeletet vissza­vonták a kormány jóvoltából, de mégis ' mi történt! A íorgalmiadóhivataíban ki kellett yáltaniok a kiskereskedőknek ezeket az adó­bélyegeket ós amikor a rendeletet visszavon­ták, egyszerűen a kiskereskedők nyakán ma­radt a forgalmiadóbélyeg, mert a forgalmi­adóhivatalnak nem állt módjában visszavál­tani ezeket a bélyegeket. Egészen természetes, hogy a kiskereskedőknek ez a rétege nem fog továbbra is olyan mértékű bizalmat nyilvá­nítani a kormányzat iránt, mint amilyet az­előtt nyilvánított, mert hiszen nagy csalódás érte ezen a téren. A magyar íoldmíveiőtársadalomban meg­döbbenést keltett m kormánynak az a rendelete is, amely a mezőgazdaság megsegítése címén egy újabb adót, az úgynevezett beszolgáltattási kötelezettséget rótta most újra a földműves­parasztság nyakába. A földmívelósügyi kor­mányzatnak Dobi István földmívelésmügyi mi­niszter úrral az ólén, aki gyakorlati gazda ós parasztember, földmunkás, tudnia kell, hogy meddig lehet elmenni a parasztság adóztatása terén. Neki mint szakminiszternek tudnia, kell azt,, hogy ez a parasztság éppen eléggé, túl van terhelve már adókkal és beszolgáltatási kö ;t e­lezetetségekkel. (Zaj a dolgozók pártján-) T. Országgyűlés! A falusi földmívelő ma­gyar parasztság tisztában van azzal, hogy neki, mint az ország egyik legnagyobb rétegé­nek, vállalnia, kell' az ország újjáépítése terhé­nek oroszlánrészét és ezt vállalja is B , nem. igye­kezett kibújni alóla még sohasem, egyetlen egy esetben sem. (GALLŐ Ernő (d): Csak azért, mert nem hallgat magukra! — Közbeszólás a demokrata néppárton: Magára hallgat 1 ?) Azt hiszem az, hogy mennyiben tett eleget a nuaigyar parasztság ennek a kötelezettségé­nek, . talán kiviláglik a mezőgazdasági kiállí­tásból és a termelési niunkaversenyből is, te­hát ezt; a réteget nem kell biztatni arra, hogy dolgozzék még többet, mert igyekezik a tőle telhetőt ós iái legjobbat nyújtani az ország- la­kosságának. (GALLÓ Ernő (d): Nem rnaguk biztatták arra!) Hiába biztatja Bálám szama­rát, hogy menjen fel a hegyre, kedves képvi­selőtársam, ha az nem hajlandó továbbmenni. (Zaj.) Ennek ellenére a dolgozó parasztság nem kér mást, mint megértést (MÓNUS Illósné (d): Azt megkapja!) mind lefelé, mind felfelé, hogy már egyszer eltűnjék a közhasználatból az a megkülönböztető mondás és címzés, hogy új­gazdák, zsíros- és kulákparasztok. Mi parasz­tok dolgozók vagyunk mindannyian, (PIROS László (d): Majd eltűnik a, zsíros paraszt!) akik hivatva vagyunk az ország dolgozóinak ter­melni ,a mindennapi kenyeret, akár most jutot­tunk földhöz, akár ha azt apáink szerezték. (HORVÁTH Zoltán (d): Nem egészen!) Ehhez a röghöz mi ragaszkodunk, mert ezt a rögöt a ml verejtékünk szentelte meg. (DABRŐNAKI Gyula (d): Kivel szemben ragaszkodik hozzá? Ettől a kormányzatitól kapta!) A képviselő úr­ral szemben ragaszkodunk hozzá! (Közbeszó­lás a dolgozók pártján: Itt a kulákok érdeké­ben beszél, persze, hogy ragaszkodik hozzá! A mustban a bankó volt az a föld, aimit védel­mez!) Ami a múltban a banké volt, az kedves képviselőtársam nem lesz azé az illető gazdáé, hanem megint csak annak a kezébe fog* kerülni, aki neki hitelezni fog. (HORVÁTH Zoltán (d): 39*

Next

/
Thumbnails
Contents