Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-75
Öli Az országgyűlés 75. ülése 1948. felelő r vetőmag rendelkezésre bocsátása terén. Végiül szeretnék még- a cukorrépa-termelésre vonatkozó aggályokra is néhány szóval reflektálni. Mint méltóztatnak tudni, a reakciónak egyik kedvenc érvelése volt a íö-dreformtörvény megvalósítása, a földek szétosztása ellen az, hogy ezeken a szétosztott birtokokon nem lesz lehetséges az ipari növényeknek olyan nagy fokban való termesztése, min* ahogyan erre a nagyibirtokrendszer módot nyújtott. Ezt a tételt cáfolta meg, ennek a tételnek valótlanságát mutatta 'ki az a usörülmény. hogy az elmúlt gazdasági évben Magyarország cukorrépa vetés területe nagyobb volt, mint a felszabadulás előtti esztendők bármelyikében. Ezzel tehát rámutattunk arra, bogy a reakciónak ez a rémhírterjesztése szintén alaptalan volt, mert a kisparaszti gazdaságok kellő irányítással, összefogással és érdekeik felismerésével az ipari növények termesztése terén is megfelelő eredményt tudnak produkálni. Nos, most pedig azt a kifogást kezdjük hallani, bogy túlsót a cukorrépatermés és tiúl" sok a eukorrépavetésterület. Egyszer tehát az a baj. bogy kevés és nem tudunk többet produkálni, amikor pedig bebizonyítjuk azt, többet tudunk produkálni, akkor meg az a baj, bogy többet produkálunk. Ennek az érvelféáinelk elbírálását minden további kommentár nélkül a t. Országgyűlésre bízom. (Elnök: MOLNÁR IMRE. - 12.57.) Végül pedig baltijuk emlegetni ennek az új adónemnek bevezetésével kapcsolatiban a mezőgazdaságra háruló súlyos terhekeí. Nézzünk szemibe ezzel a problémával és lássuk meg mindenekelőtt azt, hogy amikor a kormányzat ennek az adónemnek alapjául a 15 kataszteri holdas területet, illetve g 150 aranykoronás kataszteri tiszta jövedelmet vette, a kis- és középparasztság érdekéig a legteljesebb módon és a legmosSaebbmefiüen megvédte. Horváth képviselőtársam is rámutatott arra az örvendetes tényre, hogy a mezőgazdaság az újjáépítés, a regenrálódás, a gazdagodás terén az elmúlt években a rossz termések ellenére is kétségtelenül lia tározóit előrehaladást és komoly eredményeket ért ek A kormányzat elvének megfelelően, amely mindvégig abban csúcsosodott ki, hogy az újjáépítés érdekéiben progresszív aliapon lehetőség szerint a tehetősebb rétegek vállára kívánja helyezni az újjáépítés költségeit, imondom, ennek az elgondolásnak jegyében jött létre ez az új adónem, amelyről pél- , dául csak annyit szeretnék mondani, hogy még egy harmincholdas gazda esetében iis csupán körülbelül 30%-kai emeli progresszive az eddig meglévő földadót. Ez a teher tehát nem elviselhetetlen és azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdaság tehetősebb rétegei járuljanak hozzá ugyanúgy, mint az ország lakosságának többi rétege, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé, racionálisabbá való tételéhez. T. Országggyűlés! Az eknondottaik alapján nyugodtan elmondhatjuk, hogy ma már stabil, egyensúlyban lévő költségvetéssel, szilárd gazdasági helyzettel, egyre javuló ós növekvő ipari termeléssel és egyre javuló közlekedéssel számolhatunk és számolunk ebben az országban. Az ebben az évben meglévő és kínálkozó jó termés a mezőgazdasági lakosságnak arra a részére is vásárlóerőemelkedést fog évi július hó 7-én, szerdán. 612 jelenteni, amely mezőgazdasági lakosság a háborús pusztítások követeztében eddig az állata állomány és a holt felszerelés hiányával küzdött. Ez a vásárlóerő lehetővé fogja tenni a fokozott kapacitással dolgozó iparágaik rendelkezésre álló termékeinek felvételét, felvásárlását. (13.00.) Az egész ország gazdasági élete tehát iái hároméves terv jegyében :a fokozatos és biztos javulás útján van. Ennek jegyében tudjuk biztosítani lakosságunk résizére azt a maga; sabb életszínvonalat, azt az emberhez, méltó életmódot, amelynek biztosítása egyik legfőbb célja a demokratikus magyar kormánynak. Kérem a t. Országgyűlést hogy az előttünk fekvő javaslatot általánosságban' és részleteiben elfogadni szíveskedjék. (Helyeslés és tavs a kotmány pártokon.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t, Országgyűlés^ hogy az állami költségvetési év kezdetéről, valamint az államháztartásnak az 1948. évi december hó 31. napjáig terjedő viteléről szóló törvényjavas>latot az eredeti szövegezésben, ál!taIámosság r ' ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom, a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot az eredeti szövegezésben, általánoságba/n a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvényjaq)aslat címét> valamint l,, 2. § J a%t t melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvassa a 3. §-L). ELNÖK: Szólásra következik! HEGYESI JÁNOS jegyző: Pécsi József! PÉCSI JÓZSEF (dm): T. Országgyűlés! Beszédemben a kormány adópolitikájával kívánok röviden foglalkozni. A falusi lakosság, a földművelő parasztság helyzete szint-e kétségbeejtő. Igaz, hogy a kormány adópolitikája ^ eléggé rugalmas*, viszont valóságos kutató-versennyel dolgozik azon> hogyan Ur hetne újabb és újabb adóterheket rakni a dolgozó, a földművelő parasztság válladra. A pénzügyi kormányzat körültekintő munkájának tudható be az is> hogy a felszabadulás után a behozatali vámokat egyszerűen felfüggesztettéi, hogy ezzel is előmozdítsa az ország talpraállítását, A magyar parasztság* bizakodó tekintettel nézett az ő vállaira nehezülő ós az ország újjáépítését szolgáló nagy munka elé és ebből — mondhatnánk — kivétel nélkül ki is* vette ia részét. Ujabban azonban kezdi már elveszíteni ezt a bizakodó hangulatát, mert a saját bőrén kell látnia ós tapasajtalnia azt, hogy megfeszített munkája ellenértékeként más t nemigen marad meg számárai, mint csak a szűkös mindennapi kenyér> mert munkájának eredményeit a kormány lefölözi. (Felkiáltások a doí" gozók pártján: Ezt maga sem hiszi el!) Nem jut neki egyéb, mint legfeljebb a szűkös mindennapi kenyér. A ruháról nem is lehet beszélni, nemcsak a, gazda ruhájáról, hanem a családtagjai ruhájáról sem. De nem tud semmiféle beruházást sem eszközölni, mert az adópolitika annyira sújtja a dolsrozó paraszti ságot, hogy szinte lehetetlen minden olyan
