Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-75
601 •Az országgyűlés 75. ülése 1948. évi július hó 7-én, szerdán. 6Ó2 amikor a munkásé-ágnak még- el kellett tűrnie a magántőke, a nagytőke visszasettenkedését, a nagytőkének a profidra beállított úgynevezett munkáját az üzemekben. Ez a munkásság önfeláldozó módon lábba mn időben is elsősorban paraezttes'tvérein segített. Igenis vezetett, igenis élen járt a nagybirtokosok elűzésében. Világos, hogy az ilyen vezetőszerep nem aj paraszti érdekek, a paraszti magántulajdon ellen irányul, baniem a parasztság ősi eMenségeiinek érdekei ás tulajdona ellen. Felteszem a kérdést: Megváltozott-e 1945 óta a munkásosztálynak ez a politikája? Nem változott meg. Legfényesebben bizonyítja ezt az, hogy az 1946-os (és 1947-es rossz termések ellenére is az ország összes dolgozó osztályai és rétegei közül általában a parasztság helyzete javult a legmeredekebben. Persze, van a parasztság körében is nehéz gazdasági életet élő "réteg, van munkanélküliség itt-ott, van ellátatlanság, vannak nehézségek, de az egész parasztságra kétségtelenül áll az, ^ hogy ^ a magyar demokráciában mint dolgozó osztály a parasztság került a legjobb helyzetbe az elmúlt évek rossz terméseinek ellenére is. Minden kilátás megvan arra, hogy ez még erősebben fokozódni fog az idén,, amikor jó termés, összehasonlíthatatlanul jobb termés van, mint amilyen a múltban volt. De a munkásoszály vezetőszerepe a pa^ rasztság felé megmutatkozott abban is, amit a kormány tett a dolgozó parasztság érdekében. Nézzük meg egy kicsit közelebbről, mi az, amit a dolgozó parasztság érdekében a kormány tett. A mezőgazdaság fejlesztésére egyedül az állam vonalán az első tervévben 360 millió forintot fordítunk, éspedig döntő többségében közvetlenül a dolgozó parasztság számára. Hogy csak egy példát mondjak, itt van a mezőgazdaság gépesítésének kérdése. A Hofherr-Schrantz gyárat, amely a múltban különböző gyártmányok gyártására volt beállítva, gyakorlatilag szinte egyedül vagy túlnyomórészt traktorgyártásra állítjuk be a magyar mezőgazdáság szükségleteinek ellátására. Hogy ez a szériagyártás mit jelent a traktortömeggyártás szempontjából és tegyük hozzá: az árcsökkentés szempontjából, arra felesleges . sok szót vesztegetni- De vegyük hozzá ehhez a traktorállomások rendszerének kiépítését is. Jelenleg -már 37 mezőgazdasági gépüzem működik és 1948 végéig 120-ra fog emelkedni ezeknek a^ száma. A jövő év folyamán további 180-at állítunk üzembe. Komoly erőfeszítést jelent ez az állam részéről, de olyan erőfeszítést, amely — meg vagyok róla győződve — mind gazdaságilag, mind politikailag, pontosabban: a munkás-parasztszövetség megszilárdítása szempontjából bőségesen meg fog térülni. Beszélhetnék még kisebb jelentőségű akciókról is, így a műtrágyaellátás biztosításáról. Egyedül a Péti Nitrogénművek újjáépítésére mintegy 42 millió forintos kiadást vettünk tervbe, és már a most bezáródott •mezőgazdasági idényben 2000 vagon szuper foszfátot és 1200 vagon pétisót osztottunk ki a dolgozó parasztságnak kedvezményes áron. A vetőmagellátásróli, a tenyészállat-akciókról nem is akarok beszélni, mert nem akarok részletekbe menni ezen a téren. Bizonyos jelek azt mutatják, hogy — legalább is egyes területeken a dolgozó patenek útját. Erről beszél szövetkezeti mozgalmunk növtefcedése. Jelenleg az országban már 2285 földmívesszövetkezet van, ezeknek összes taglétszáma 190.128 fő. Hitelszövíatkezet 957 működik, több mint félmillió tagg-al Ezekkel & számokkal természetesen nem lelhetünk megelégedve, de ha figyelembe! vesszük, hogy miféle elkeseredett .ellenséges propaganda ellen vittük keresztül a parasztság szövetkezésének mozgalmát _ és gondolatát, mennyiszer kellett megküzdenünk a gyalázatos rágalmakkal, •<& kolhoszmesékkel, amikor a legvilágosabb, az egészem magától értetődő paraszti érdek szempontjából a szövetkezetet állítottuk (előtérbe, iákkor ezeket a számokat is biztató jelnek, — ha csak előjieünek is — kell tekintenünk. Akik az örök kolbosz'inesékkel rémisztgetik a parasztságot, azok megfeledkeznek 'arról hogy nem, új földosztókalt, hanem új (traktorokat küldünk mi a magyar vidékre. A gépállomásokat, a műtrágyagyártás növekedését: mindezt a paraszti jólét megteremtése eszközének tekintjük és> ezekben az anyagi és gazdasági természetű dolgokban ás teljes mértékben látjuk a munkás-pairia lS izit szövetség politikai biztosítékait is. Nem pillanatnyi segítség akar e,z lenni, hanem egész eljövendő agrárpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzése: a munka megjavítása* a terméshozam teunelésiö. A háború után szükségszerűen bekövetkezett hatalmas gabonadrágulás ia világpiacokon a végei felé közeledik. Már ebben az évben — szinte teljes bizonyossággal — komoly áresésekre számíthatunk a világpiacokon és egészen bizonyos, hogy igen rövid idői alatt, egy-két év alatt a gabona világpiaci ára mólyen a magyar termelési költségek alá fog zuhanna. Más szóval ez azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság exportlehetősége — még bőséges^ tiermés esetén is — minimálisra zsugorodnék és belső piacunk élelmisziereillátása is rendkívül költséges lenne. Lehetetlen belenyugodnunk lábba. hogy míg Csehszlovákiában 16—17 mázsás átlagok vannak, addig nálunk 5—6—7 mázsás átlagok legyenek. A megoldási útja csakis a:gépesítésen, a szakszerű gazdálkodáson és a gépesítés felhasználásán, tehát a szövetkezeti öszszefogáson át vezethet (Taps a kormánypártokon.) A munkás-paraszt szövetség ma és a jövőben azt is jelenti tehát, hogy ipaorö. termelésünknek segítenie kell ezen az úton al parasztsiágot. Az a példa, amelyet a Hofherr-Sehrantz gyár traktorgyártásáról mondottam, bizonyítja, hogy ráléptünk erre az útra. Vájjon ez az út, ez a politika a paraszti érdekek, a par raszti tulajdon ellen irányul-e"? Világos, hogy mezőgazdasági termelésünk sizínvontalánlak emelése, az önköltségi ár csökkentése^ aiz legyetlen mód, amely megvédheti parasztságunkat a világpiaci konjüktúra és dekonjuktúra hullámzásaitól, tehát állandósítja és emleli a paraszti jóléiet és döntő módon biztosítja a paraszfti tulajdont. Amikor a segítségnek ezen a hatalmas programmján dolgozik a kormány, akkor szükségszerűen különbséget kell tenni a parasztság egyes rétegei között Vannak, akik nagyobb segítségre szorulnak és vannak' akiktől nagyobb áldozatot lehet várni a falun is. A falun éppúgy megvammak a Szegények és a