Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

51 . Az országgyűlés 63. ülése 1948 őt, amikor itt járt közöttünk, és hálával gon­dolnak arra, hogy hazánk felé, (Állandó zaj- — Viharcsengő. — PETESZOL József (kp): Nem lehe^J a nép ellen beszélni a magyar parla­mentben! A nép ellen beszél! —- Ügy van! ügy van! a kommunis^apárton. — Ellentmondások a néppárton. — SZÓM OLYAT Ágostonné (kp): Azért! inem mindönnkatoliküs érez úgy! — Zaj.) — különösen az üldöztetések korszakában — amikor annyi méltatlanul megalázott és ret­tegő reá, mint utolsó reménységére emelte szemét, ési sokszor nem hiába... (JUSTITS Pál (szd): És sokszor hiába!) Nem ő tehetett róla! {•Közbeszólás a (néppártról Justus Pál (szd) felé: önök haligattak! — Zaj és mozgás.) „•mindig szeretettel és, hálára kötelező, cselekvő, segítő készséggel fordult feléjük, nem téve kü­lönbséget üldözöttek és szenvedők között. (Ügy van! Űqy van! Élénk taps a néppárton.) hacsak olymódon a&m, (FÖLDES Mihály (kp): Adják oda a földet az olasz népnek!) ihogy oltalmát leginkább azokra igyekezett kiterjeszteni, akik leginkább szenvedtek. (Úgy vU-n! ügy van! a néppárton. — FÖLDES Mibály (kp): Oda a földet az olasz népnek! — Zaj- — Az elnök csenget.) Talán azt is helyénvaló eszünkben tartani, hogy a katolikus egyház oldaláról az egyedül illetékes szerződést kötő vagv megállapodást jóváhagyó fél a romjai pápa. Ha pedig valaki­vel megegyezést akarok létesíteni, akkor az illem és az okosság vissza kell tartson, nem ugyan tattól, hogy bíráljaim őt, hanem attól, hogy méltatlan és igaztalan sértegetéssel illes­sem, (ügy van! ügy van! Élénk taps a nép­párton.) Ezért pártom nevében iaz országgyű­lés színe előtt is visszautasítom (Élénk helyes­lés a néppárton.) ós elítélem különösképneii azoknak a durváin rágalmazó és becsületrabló haimisítványokniak igazként való feltálalását és koanimentálását, amely közismert hamisítvá­nyok hazugsága és otrombasága csak a barbár '.antiszemitizmus pouyvatermékének, a »Cion bölcsei jegyzőkönyvéinek hazug otrombaságá­hoz hasonlítható, (ügy van! ügy van! Élénk taps a néppárton. — Egy hang a szociáldemo­kmtapárton: Az államosításnál tapsoljanak!) Számunkra nem csupán katolikus köteles­ség, hanem, önbecsülésünk kérdése is kinyilvá­nítani, hogy minden méltatlan bántalom, amely a katolikus világegyház vezérét éri, egy-egy új szállfal erősíti a mélységes tiszteletnek, a ra­gaszkodó szeretetnek és .a bensőséges hódolat­nak azt a kötelékét, amely minket katolikuso­kat a hit, «z erkölcs és az egyházfegyelem te­rén (Zaj a kommunistapárton és a szociálde­mokratapárton-) az engedelmesség feltétlen parancsával is a római egvház fejéhez fűz. (OROSZ Sándor (kp): Csakhogy nem minden katolikus áll a háta mögött! — Nagy zaj a kommunistpárton és a szociáldemokrata­párton. — A néppárt tagjai felállva tapsolnak. — Gúnyos derültség a kommunistapárton- — Viharcsengő. — SULYAN György (kp) gúnyo­san: Éljen a főkortes! — Egy hana a paraszt­pártról: A felhatalmazásról beszéljen!) Arról beszélek, amiről én akarok, ön is arról beszél majd, aimiről akar! (Taps a néppárton.) Egyébként a képviselő úr beszédidejéből nem szoktam időt elvenni közbeszólásalmm 3 3. Ennyit ön is megtehet. T, Országgyűlés! Mivel a minden ok nélkül évi ápfilis hó 27-én, kedden. 52 minduntalan kitörő vihar beszédidőm lényeg'es részét veszi el, azért a szabadságjogok kérdé­sével kapcsolatban rövidebbre kell fognom mondanivalómat. (FÖLDES Mihály (kp): Mondja, hogy néz ki az Olaszországbanl — Közbekiáltások a néppárton: < Semmi közünk hozzá! — Zaj ugyanott. — Viharcsengő.) A t. Országgyűlésnek és a kormányinak egyszer már szíves figyelmébe ajánlottam., hogy igyekezzék valaminő észszerű összhangot teremteni (MÓNTJS Tllésné (szd): Igyekszilkl de nem hagyják a képviselő urak!) az új rend­szernek- ia szocializmus rendszerének kiépíté­sét szolgáló korlátozások s a személyes sza­badságjogok tágítása és biztosítása között. (MÓNTJS Illésné (szd): Ennél nagyobb szabad­ság kevés országban van!) Az államosítások előrehaladásával, az állam gazdasági hatalmá­nak egyre nagyobbra növekedésével úgyszól­ván a társadalom minden tagja kisebb-na­gyobb mérteikben az anyagi megélhetés szem­pontjából is az államhatalomtól függ. Ebből szüségképnen következik, hogy a személyes szabadságjogok élvezetét jelentő biztonsághoz. a régi magyarok által »bátor lét«-nek nevezett állapot élvezetéhez ma már olyan közjogi és magánjogi szervezetre van szükség, 'amely nem csupán az egyesekkel, és a társadalmi csopor­tokkal, hanem az óriásira nőtt államhatalommal és az e hatalmat ténylegesein gyakorló személyi és kollektív közegekkel szemben is képes hatá­sos védelemben részesíteni az ember személyes szabadságjogait. (MÓNTJS Illésné (szd): Az állam nem emberekből áll?) Erre valók lennének mindéinek előtt a va­lóban szisíbad és független közjogi és társadal­mi önkormányzatok: a kormány rendeleti jog­szabályalkotásának törvényessége felett őrködő alkotmánybíróság; a megfelelő hatáskörű köz­igazgatási bíróság, amely 'alkalmas lehetne iaz állampolgárok megvédésére a közigazgatás túlkapásaival szemben; a szabad egyesülési és szervezkedési jog egyenlő tiszteletbentartása,­a kivételes kormányhatalom megszüntetése; a sajtószabadság egyenlő, — gyakorlatilag isi egyenlő — tiszteletbentartás'a; a cenzúra eltör­lése: a közigazgatásból és a bíráskodásból a pártbefolyás teljes kiküszöbölése (Mozgás a néppárton.) és nem utolsó sorban egy új, tör­vényhozási úton mee-alkotandó tisztviselői szolgálati szabályzat (ügy van! a népvárton.) amely a, kizárólag a törvényire és lelkiisme­retre hallgató köztisztviselőt minden illeték­telen befolyással és joghátránnyal szemben megvédelmezi- JÍPRIESZOL József (kp): Szép lett volna, ha tíz évvel ezelőtt merte volna eze­ket mondani! De akkor hallgatott! — Zaj. — Az elnök csenget.) A személyes szabadságjogok rendszere el­képzelhetetlen a szabad érdekképviseletek nél­kül. Csak sajnálhatjuk, hogy újabban igein ke­vés szó esik arról, hogy a parasztságnak 'a szakszervezetekkel teljesen egyenlő jogú. sza­bad, egységes érdekképviseletét minél előbb meg kellene alkotni, (ügy van! ügy van! Élénk taps a. néppárton, a női táborban és a párton­kívülieknél. — Zaj a szaciáldemokraitapárton.) Általában szükség volna Magyarország társa­dalmi alkotmányámak megtervezésére^ ós meg­teremtésére. Mindezek, t. Országgyűlés, olyan követelmények, amelyek nélkül mi a szociális

Next

/
Thumbnails
Contents