Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

§39 Az országgyűlés 73. ülése 1948. évi június hó 16-án, szerdán. 540 a gyermeket! — Derültség a dolgozók pártján. — Zaj. — Az elnök csenget.) Kifejtettem már tavaly februáriban, is és rámutatok most is arra, hogy a vallásszabadság kérdése és a laikus tanítás között logikailag különböztetnünk kell, A magam részéről éppen ezért nagy érdeklődéssel és figyelemmel Oilvaisitiam a Vigília című katolikus folyóirat mostani júniusi számában a nagy katolikus filozófusnak, Horváth Sándornak »Az egyház jogi helyzete és szerepe a nevelésben« című tanulmányát. Ebből a tanulmányból •— és ezt ismét nem játékosságból, hanem a kérdés teljes komolyságát átérezve mondom — deriválódhatilk az, hogy iskola állítási joga s-zinte kizárólag a római katolikus egyháznak van, valójában tehát vissza kellene felekezetiesíteni eddigi állami iskoláinkat is. (RÉVAI József (d): Ez következetes állásponti! — MAROSAN György (dl): A reforaiátusióknak nem járt — Zaj.) Ez iaa álláspont fejeződik, ki ebben a tanul" mányban. Ismétlem, Horváth Sándor nagy tu~ dósát a magam részéről igen tisztelem, Állásipotnitja Aquinói Szent Tamás alapján a magántulajdon kérdésében igen sokak szánnálra megfontolandó lenne és jó lenne Horváthnak ezt a munkáját például; a nagybirtok vagy az ipari államiosítás kérdésével kapcsolatban te" kintethe venni. (MAROSAN György (d): És megfogadni a tanácsot!) Egyházi vonalon nem mindenki látszik ismerni a nagy szerzetesnek ezt ia> művét. De hogy visszatérjek erre a tanulmányra, ő a következő következtetésekre is jut. (olvassa): »Amiig a hittitkok nem vagy 'csak mellékesen függnek ö&sze a tudományok adataival, az egyház beavatkozásia vagy felügyelete nemcsak tárgytalan, hanem. meg sincs alapozva. A kinyilatkozitaitás nem közvetíti tudományos adatokat, kövétkezőleg az egyháznak sincs megbízatása ezek megerőisí" tésére vagy közlésére.« (ügy van! ügy vmn! a dolgozók pártján.) (Elnök: NAGY IMRE — 16.46.) Mi más az iskola, mint ezeknek a tudományos adatoknak, mint a tudományos anyagnak rendszerbe foglalt közlése, megismertetései (Zaj és ellentmondások a néppárton. — MAROSÁN György (d): Miagia nem ért hozziá. EB magaisi tudomány magának!) Bár Horváth az ellenkező végkövetfcezitetésekre jut, én a magam részéről elegendően^ fundáltatva látom az iskola államosítási jogát már a két mondat alapján is.. (KUNSZERI iGyula (fd): Azíti ol

r vassá fel, amit ön írt a Magyar Kultúra című lapban! — Zaj.) Bármikor készséggel felolvasom, mert hiszen abban a tanuWányombain, amelyre emlékezni látszik igen i. képviselőtársam, a magyar népi valiásioss ágról van szó és ez; az álláspontom nem változott s ezen egyáltalában nem kívánok változtatni, ez nem politikai hanem néprajzi téma. (SCHIFPER Pál (d) Kunszeri Gyula (fd) felé: Még egy fröeosöt! — Derültség a dolgozók ipértján.) > Mielőtt az államosítási javaslat egyéb indokaira rátérnék, nyomatékosan hangsúlyozni szeretném, hogy az államosításnak eddigi magyar törvényeinkben alapja, joga. sőt parancsoló szükségessége is van. A katolikus iskolaügyről szóló 1947-ben megjelent művében a szegedi tanítóképző intézet volt igazgatója, a katolikus pap, Becker Vendel a következőket írja (olvassa): »Ki kell térnem az 1905. évi tanfelügyelői utasításra. Ez utasítás szerint aiz 1868: XXXVIII. te- 80. §ra értelmében az államnak nemcsak jogában, hanem tisztében is áll ott, ahol szükségesnek latjai, állami népoktatási intézményeket szervezni. Állami népiskola megszervezése iránt, a következő esetekben lehet a többek között intézkedni: 1. Ha valamely községben, amelyben a mindennapi tankötelezettek száma a 30-at túlhaladja és ott egyáltalában nincs iskola; 2- ha valamely községben van ugyan népiskola, de a községben még legalább 30 olyan mindennapi tanköteles van, aki a meglévő _ népiskolában akár hely, akár pedig tanító hiánya miatt törvényes oktatásban nem részesül és ai hitfelekezet nem akarja iskoláját fejleszteni, a politikai község pedig anyagilag képtelen a községi iskola felállítására; végül 3. állami népiskola állítható bárhol, ahol azt a közoktatásügyi miniszter szükségesnek tartja és elrendeli, ha nagyobb területen több község népofctatásügyének rendezése másként, mint államosítással keresztül nem vihető-« A katolikus Becker Vendel tehát hivatkozik törvényeink egyik szövegére, amely az államosítást számunkra a felekezeti iskolák legjelentősebb részére, a felekezeti általános iskolák legjelentősebb részére nemcsak lehetővé teszi, hanem jogilag kötelezővé teszi. Ugyanakkor az elemi, a népiskolai oktatás ingyenességéről szóló 1908:XLVI. te úgy intézkedik, hogy ez az ingyenességet áthágó felekezeti iskola bezárandó és annak helyébe az állam állít iskolát- Arra a községre nézve pedig, amelyben a hitfelekezeti iskola ez okból bezáratott, az illető hitfelekezeti iskolafenntartó mindenkorra elveszti iskolafenntartás! jogát. Elmondhatom t- Ház, hogy e törvényeink alapján felekezeti általános iskoláinknak szinte majd mindegyikét törvényileg államosítani lehetne minden új törvény hozatallá nélkül. (PARRAGI György (fid): Ezt kellett volna csinálni! — Egy hang a néppárton: Miért ea a cirkusz! —- MAROSÁN György (d): Ez magának cirkusz? — Egy h<mg a dolgozók pártján: A maga egész élete egy cirkusz!) Szeretnék néhány adatot ismertetni i Nem kívánom a, felekezeti oktatás hibás tandíjrend" szerét teljes egészében ismertetni, bár az adatok rendelkezésemre állnak, hanem csak két adatot említek meg. A budai Szent Margit intézetben működő általános iskola ós a cisztercirend gimnáziumával kapcsolatos általános iskola növendékeinek adatai közül birtokunkban va

;

n például a hadifogságból még haza nem tért apa gyermekének az ellenőrző, illetőleg értesítő könyve, amelyből kiderülj hogy a következő díjakat szedték: az iskolaév elején beiratási díj és; tandáj címén

1 30 forintot, 20 forintot épülethely reállítási költség címén, 20 forintot az iskolának tüzelőanyaggal r való ellátása címén és ezenkívül tandíj címén havonta 20 forintot. (Zaj. _ PARRAGI György (fd): Ezek kicsinyes érvek! Ilyen adatokat hozhatnék más iskolákból is! — Zaj- — Az elnök csenget.) De csak felekezeti iskolából! Ilyen adatok hosszú sorát idézhetném. Ezt csak két hadifogoly apa gyermekével kapcsolatban említet; tem meg. Hozhatnám generálisan a felekezeti általános iskolák majd mindegyikérőL Hogy a magyar köztársaság kormánya miért nem lépett arra az útra, hogy egyenként államosítson ilyen felekezeti iskolákat külön-külön való eljárással, azt mindenki könnyen megértheti- Ez a fajta eljárás valóban könnyelműen szükség-