Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

537 Az országgyűlés 73. ülése 1948. kivívásán k idején, tehát nem most, hameon jóval előbb, — hogy mindenekelőtt a z állam számára biztosítják a laikus oktatásban a tel­jes jogot. Hogy később e téren e forradalmi, polgári demokratikus eredmények után külön­böző fokú engedmények történtek, az egészen más kérdés. Etet a történeti témát ne méltóz­tassék összekeverni a mi helyzetünkkel. Mi el­maradottak vagyunk és ezt az elmaradottsá­got most már igen sürgő sem kell pótolnunk. (RÉVAI József (d): Franciaország visszacsi­nálja a saját forradalmait! — FARKAS' Mi­hály (d):. A fasizmus útján van!) Arról nem is kívánok itt beszólni, h jgy Barankovies igen t. képviselőtársam, — ha jól emlékszem, — egy 1905-ből való (BARANKO­VICS István (dn): 1925-ből!), 1925-ből való amerikai döntésre hivatkozott. (BARANKO­VICS István (dm): Ma is érvényben van! Halljunk újabbat!) Legyen szabad megmonda­nom, hogyha a teatralitáisti kedvelném,, én is le­tenném a Ház asztalára (BARAKOVICS Ist­ván (dn): Én nem tettem le!) az amerikai saj­tónak 1948-ból való kivágatait, amelyek sze­rint 8—1 arányban a legerélyesebben elutasítja a wiashingtomi legfelsőbb bíróság, hogy állami iskolákban bármíilyem formában — hangsúlyo­zóim, — bármilyeln formában, (hitfelekeizeti ok­tatás történjék. Sőt, ez a döntés.., (Egy hanq a néppárton: Ez más kérdés! — MAROSÁN György (d): Mit szól ehhez Mindszenty? Hol van az amerikai felszabadító hadsereg? — Zaj.) Szeretném elmondani beszédemet igen t. képviselőtársam. (Halljuk! Halljuk! — Elnök csenget.) Sőt e döntés után a legfelsőbb bíróság el­rendelte a legszigorúbb vizsgálatot az állani minden iskolájában arra nézve, hogy vájjon van-e olyan hely, ahol nem állami iskola szá mára az állaim pénzéiből, a közpénzből, bármi­féle összeget folyósítanak- (Egy hang a nép­párton: Olvastuk!) Azokban az államokban, ahol a laikus oktatásit bevezették, még a hitfe­lekezeti oktatíálssali kapcsolatban is vagy szélső­séges iközömböisiség, vagy ellenségesség tapasz­talható, semmi más-. Ez a két^álláspont tekint­hető tipikusnak és uralkodónak. Nem akarom itt a t. Házat untatni a belga parlamenti vitával, s kormányválsággal, a francia kormámyváfeiággial, az osztrák parla­ment vitáival az iskolaügy kérdésében, ahol az uralmon levő katolikus néppárt azt sem tudja elérni, hogy a leányiskolák államosítási pro­cesszusában változás történjék, stb. Ezekről & részletekről most nem kívánok beszélni- (RÉ­VAI József (d): Csak középiskola yam egyháza kézen Ausztriában, az általános iskola nincs az egyház kezén! Katolikusabb ország, mint Magyarország!) Ugy van, ez a helyzet. De talán érdekli a t. Házat, hogy az angol nevelésügy egységesítési elveit kimondó, 1944-ből való Edueation Act-tel kapcsolatban az angol. köz­oktatásügy minisztere, — mert egészen idáig minisztere sem volt Angliában a közoktatás­ügynek — (BARANKOVICS István (dn): El­maradt!) mit mond. Butler a következőket mondja 1944-ben. (KUNSZERI Gyula (fd): Magyarországról beszéden! — Zaj. — Az elnök csenget. _ MAROSÁN György (d): De fáj az igazság magának!) Talán szabad.Katona Jenő t. képviselőtársamtól annyit plagiizálnom, hogy Kunszeri Gyuláinak én sern váiusizolok. (Derült­ség és tap s a kormánypártok soraiban. — !(MA­RQSÁN György (d): Ez nem vice!) Hadd is­mertessem tehát mit mond 1944-ben Butler, aki évi június hó 16-án, szerdán. 538 az angol közoktatásügy minisztere lett. Ezeket mondja (olvassa): »Ennek a háborúnak üllőjén kikalapácsolódva, nemzetünk a büszkeség és cél tudat új' egységévé formálódott- Ezt az egy­séget meg kell őriznünk a győzelem elérése után is s> h a a győzelem gyümölcseit teljesen be akarjuk takarítani és ez a törvény« — az 1944-es törvényről van szó — »ezt az egységet éppen azon a téren fogja megalapozni, ahol azt valóban meg keli alapozni; az ifjúság nevelé­sének képzésének területemé És Dent, aki az angol kőznevelésügy egyik legkitűnőbb gondolkodója, a legtöbb tanul­mányt írja az angol köznevelés állapotáról, 1944-ben ezzel a törvénnyel kapcsolatban a többi között írja (olvassa): »A nevelésügyi törvény a miniszternek oly nagy hatalmat ad, mint amilyen a nevelésügyi hivatal elnökének« — ez volt aiz elődje — »sohasem volt a kezében.. Ámde, ha egy parlament által megszavazott törvényben azt kívánják önök valamelyik mi­nisztertől, hogy egy nemzeti politikát ellenőriz­zen^ és irányítson,« — tehát ellenőrizzen ós irá­nyítson — »meg kell engedniök, hogy övé legyen a végső szó ennek a törvénynek a végre­hajtásá;ban-« Az az Anglia tehát, amely a maga részé­ről a helyi autonómiák rendszerére' oly élén­kem vigyázott újkori története s>orán, ebben a kérdésben, a köznevelés kérdésében ime szinte megüti azt az alaphangot, amely egyik főin-, doka a mi köznevelésügyi törvényünkniök is: az egységes, központilag irányított magas­rendű nemzeti műveltség megteremtése. Ez a mi célunk! (É^énk taps a kormánypártok so­raiban.) Bizonyára eltekint ia< t. Ház attól, hogy a törvényjavaslat indokolása közben teológiai fejtegetéseikbe boosátkozaam. Nem kívánok teológiai fejtegetésekbe bocsátkozni, már csak azért sem, mert szerintem igen helyesen, na­gyon komols^ részletekbe menően foglalkozott a teológiai kérdésekkel Barankovies igen t. képviselőtársain. (Derültség a kormánypárto­kon.) A magani részéről őszinte érdeklődéssel és örömmel hallgattam a fejtegetéseit, mert ezekből a természetijogról szólói igen magas elméleti sziinvonalu fejtegetésekből _ kiderült ' szánioimra és könnyű ezt bizonyítani, hogy^ a történet során a katolikus egyház, a Vistikiáin, amely ilyenkor igen nagy diplomáciai böl­csességről tesz- tanúbizonyságot, igen sokszor eltekintett és megállapítáisiaiihan — a modus vivendikben éppen úgy mint a concordátu­m okban — a természet jognak ezt a doktriner, miag&s elvi álláspontját; félre tudta tenni (MAROSÁN György (d): Ne légy pápább a pápánál! — Derültség.) Komis Gyula a Pedagógiai Lexikon »Kul­turpO:litika« című cikkében ,a természetjog kér­dését fejtegetve rámutat például arra, hogy a természet jogból logikailag az is déri válható — bár Barainkoviies igen t, képviselőtársiam ezt nagyon óvatosan megszükítette és rám.U­tatott elvi lehetetlenülésére, — hogy a szülő­nek a természetjogból ftaíkiadó joga, hogy m akarja,, nem taníttatja gyermekét, mert ha; a természeti ogniak ezt az abszolút fogalmat vessszük,'a szülőnek van természetjoga erre is. Es hogy ez nem logikai játék részemről, azt tudjuk abból, hogy Eötvös Józsefnek 48-bi3n a maga harcát a természet jognak ilyen értelme­zésévei 1 szemben kellett megvívnia, taraikor a szülők iskoláztatási kötelezettségéről beszélt. (RÉVAI József (d): Az egyház a természetjog címén védte azt, hogy ne kelljen iskoláztatni

Next

/
Thumbnails
Contents