Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

527 Az országgyűlés 73. ülése 1948. Lék tanulóinak nem egészen 40 százaléka járt katolikus felekezeti iskolába, és ugyanabban az évben az államsegélynek 55 százalékát kapták katolikus iskolák. Elnézést kérek, hogy a száraz és rideg adatok felsorolásával igény bevettetni a t. Ház türelmét- de úgy érzem, hogy amikor az országgyűlés ebtben a jelentőségében messzi jövőre kiható kérdésben határoz, akkor elkerülhetetlenül szükséges az olyan sokat és gyakran kérkedve hangoztatott történelmi érdemet a valóság színvonalára szállítani. Pártunk, az előttünk fekvő törvény tervezetet, mint minimumot tekinti, amelyet fenntartás nélkül magáévá tehet. A Radikális Párt eredeti programja, amelyet sohasem tagadtunk meg, ebben a kérdésben sokkal messzebbmenő követelményeket tűzött maga elé. De mi nem vagyunk benn a kormányban, és így nem ismerjük pontosan azokat a körülményeket, amelyek a problémák ilyen keretek közé szorítását indokolták. A kormány nyilván engedményeket tett a megbékélés és megegyezés érdekében- A^ kormánynak ezt a bölcs önmérsékletét megértéssel fogadjuk, a tervezet törvényerőre emelkedését támogatjuk azzal a. feltétellel és dbban a reményben, hogy a kormánynak ezt a gesztusát a klérus is lojális együttműködéssel, demokratikus törekvéseink megvalósításának támogatásával fogj'! viszonozni. T. Országgyűlés! Talán nem veszik tőlünk túlságos szerónytelenségnek. ha arra hivatkozunk, hogy pártunk szónoka költségvetési beszédében niár négy hónappal ezelőtt rámutatott az iskolák államosításának szükségességére. Azzal vádolnak minket, hogy túlságosam doktrinerek vagyunk, de íme ez a példa) is igazolja, hogy néha az, elmélet embere mesrérez olyat is, amit a gyakorlati politikus csak később vesz észre. Ezen az alapon arra kérjük a kormányt. tegye megfontolás tárgyává, nem volna-e célszerű éppen a súrlódási felület csökkentése végett a kultuszminisztérium munkaköréi kettéválasztani. Természetesen nem látnók semmi akadályát annak, hogy amíg olyan szakemberünk van, aki mindkét minisztérium vezetésére alkalmas, a két • minisztérium perszonálunióban maradjon. Végeredményben azonban a demokráci szellemével nem tartjuk összeegyeztethetőnek, hogy a kultusztárca betöltésénél csak úgy, mint egyes főispáni állások betöltésénél valamely vallásfelekezethez való'tartozás játszsza a döntő szerepet, T. Országgyűlés! Amint a törvénytervezet indokolásának bevezető sorai megállapítják, ez a törvény a gazdasági ós társadalmi fejlődés következménye. Nincs olyan erő, amely megvalósulását megakadályozhatná, de végrehajtása és alkalmazása mindenkor emberektől függ, ezért fontos, hogy a közoktatásügy élére minden mellékkörülménytől függetlenül a legalkalmasabb szakembert lehessen állítaniA törvényjavaslatot, amelynek jelentőségét jövőnk kialakulása szempontjából történelmi értékűnek látom, a Radikális Demokrata Pártszövetség nevében és a magáim nevében a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés és taps a kormánypártokon, valamint a polgári demokrata várt és a radikális párt oldalán) ELNÖK: T. Országgyűlés! Slachta képviselőtársunk határozati javaslatot terjesztett a Ház elé a törvényjavaslattal kapcsolatosan. A határozati javaslatot nem olvasóin fel. évi június hő 16-án, szerdán. 528 mert tartalmában súlyosan sérti a magyar demokráciát és az ország szuverenitását- Mivel^ azonban Slachta képviselőtársunk ezt a határozati javaslatot szóban, is elmondotta, azért nevezett képviselőnek a mentelmi bizottság elé utasítását javaslom. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon. —• MAROSÁN György (d): Legyen vége a denunciálasnak!) Mivel a Ház többsége a mentelmi bizottság elé ri utasítást elfogadta, azért Slachta képviselőtársunknak a mentelmi bizottság elé való utasítását határozatképpen kimondom. / A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. , ORTTTTAY GYULA miniszter; T- Országgyűlés! (Taps a kormánypártokon, valamint a polgári demokrata párt és a radikális párt oldalán-) Nemcsak a szokásos, íratlan parlamenti illendőségnek kívánok eleget tenni akkor, amikor őszintén megköszönöm az előadó úrnak társadalmi és történeti adatokban, logikai érvekben gazdag előadói beszédét és azoknak a felszólaló Igen t képviselőtársaimnak szavait, akik a törvényjavaslat indokolását viMlgosuibb és tisztább fényben segítettek bemutatni a magyar közvéleménynek. Bizonyára megérti viszont azt is az igen t. Ház, hogy olyan felszólalással, amely a magyar belügyekbe, a négy éve magát építő demokrácia ügyeibe az Egyesült Államok beavatkozását vagy aiz ITNO beavatkozását kívánja, semmiféle formában polemizálni nem kívánok. (Helyeslés a kormánypártokon.) A kérdés, amelynek megoldása a törvényjavaslatban foglaltatik, a magyar közoktatásügy évszázados problémája- Évszázados problémát kíván a megoldás felé segíteni ez o törvényjavaslat, és éppen ezért joggal állíthatom, hogy nem volt ilyen horderejű, perspektivájában ilyen döntő köznevelési törvényjavaslatunk, mint ez, amely felett a magyar parlamentnek ma döntenie kell. Ezért magam — tisztemhez híven — higgadtan, a történeti tények és tárgyi érvek erejével kívánok az eddigi indokok mellé még továbbiakat is felsorakoztatni és ha néhol kénytelen leszek olyan politikai kérdéseket is érinteni; amelyek magukban alkalmasak lennének az indulatok felkavarásárai, felviharoztatására, hadd kérjem már előre a t- Házat, hogy nyugalmát és higgadtságát őrizze meg, de vannak tények, amelyeket elhallgatnom lehetetlen, s nem is kívánom elhallgatná. Türelmét is kell kérnem a t. Háznak, ha egy-egy részletnél elidőzöm, mert a törvényjavaslat döntő súlya és fontossága a sürgősség mellett megkívánja az arra illetékes minisztertől a részletekbe menő indokolástHogy viszont a sürgősséget miért kellett kérnem a törvény javaslat megszavazására, azt aligha kellene részletesen indokolnom. Ezt a kérdést ki kellett emelnünk a® áimmiáir mindennapivá lett demokráciaellenes izgatás felelőtlen légköréből. (Helyeslés « kormány' pártokon.) A póespetri események véres árnya int mindnyájunkat, hogy a tömegiindulatokat felelőtlenül, koholt rágalmakkal felszító agitáció megfékezésére elsősorban nem rendészeti intézkedések, hainem a törveiny meghozatalával kialakuló nyugalom az igazan alkalmas. (16.00.) 4 A _ Mindenkit figyelmeztethetnek Asztalos János plébános megrendítő beismerő' szavai. (Olvassa): »Mi, akik itt állunk a mi nyomorúságunkban, szerencsétlenségünkben ennek a katasztrófának mintegy az áldozataiként.