Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

.§19 Az országgyűlés 73. ülése 1948. ben mi hiúsítottuk meg a demokrácia oldaláról a megegyezést. Nem tudom, akkor miért jöhetett létre megegyezés a református és az evangélikus egyházzá! (Ugy v<m! a dolgozók pártján.), ha mi olyan magatartást t'anusítottuínik, hogy az, lehetetlenné tette a jóhiszemű megegyezést. Nem, ezt se beszéljük el ebben a kérdésben, (Helyeslés a dolgozók pártján.) és itií'se hárítsuk; a felelősségeit a demokrácia felelős tényezőire, mert itt is ugyanaz a felelőtlen politika dolgozott, ugyanaz a nyilvánvtalóajn reakciós politikai szándék működött: akadályozzuk meg a békéisi megegyezést, hofgy legyen cafips belli, legyen mivel vadítani, lázítani a népeket, hátha eifoeirü'l, ami a földre" formnáfl! nem sikerült, a köztársaságnál és az államosításnál nem sikerült. (Ugy van! " a dolgozok pártján.) Nem fog sikerülni, nyugodjanak meg képviselőtiárísaáni;! Most nézzük meg azt at nébáiny világnézeti vagy jogelvi kérdést, amely szintén bőségesen szerepel itt az országgyűlés tanácskozásában. Különösen Barankovics, képviselőtársam hozakodott elő ezekkel az érvekkel, de bekapcsolódott ezekbe az érvekbe a Balogh-párt deklarációja is. Az első, auiit Barankovics képviselőtársam különösképpen kiművelt, a természetjog elveivel; való operálás. Hivatkozott a szülők természet jogára, az egyház természetjogára, és általában a természetjogi elméi étnek megfelelően olyan, ősi természetjogokra, amelyek nézete szerint útjában állanak, elvi akadályai annak, hogy ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedhessek, illetőleg hogy ő ezt magiáiévá tehesse, elfogadhassa. Nem kívánok teoretikus vitába belemenni Nagyon régen volt már, amikor Grotius idevágó tételeit tanultam vagy olvastam, de valamit szeretnék elmondani, valamire szeretnék hivatkozni az egész természetjogi érveléssel kapcsolatban, A történelem egész folyása és fejlődése nyilvánvalóan, napnál fényesebben mutatja, hogy minden természetjog tartalma mindig attól függ, hogy milyen, annak a ter-' mészete, aki ezt a jogot magyarázza. (Derültség és élénk taps a kormány pártok soraiban. — SOMOGYI Miklós (d): Reakciós természetűnek reakciós a természetjoga!) Ha Barankovics "képviselőtársam természetjogi fikciókkal operál a törvényjavaslat ellen, akkor én nagyon egyszerű és világos tényekre vag3

7

o'k bátor hivatkozini. Egészen egyszerűen hivatkozom a nép természetes jogárai, arra a jogra, hogy övé legyen az iskola, mint ahogyan övé lett a föld és övé lett a gyár. (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) A másik elvi, világnézeti probléma, amely itt a vitában szerepet kapott, az oktatás monopófliiumának kérdése. Először is állapítsuk meig, mint ahogyan az előadó úr is utalt rá és több hozzászóló szintén rámutatóct, hogy ez a javaslat egyáltalán nem teremti meg az állami oktatás kizárólagos és elvi monopóliumát, mivel másfelől nem zárja ki sem. az egyház, isiem pedig egyéb testületek vagy társaságok, önkormányzatok, községeik], városok oktatási jogát. Másfelöl pedlig az egész monopólium kérdésben valami alapvető hiba van abban az érvejéeben. amelyet Barankovics képviselőtársain kifejtett, ö arról beszélt, hogy nem kívánja az egyház monopóildumát, nem az az álláspontja, hogy az egyház oktatási monopóliumát megteremtsük vagy fenntartsuk, amivel szemben áll különben néhány évszázadnak az a tényállása, hogy az egyház gyakorolta az okévi június hó 16-án, szerdán. 520 tatás monopóliumát. (RÉVAI József (d): Sőt kívánta is!) ezzel szemben pedig az álam: monopóliumát semmiképpen sem ismerheti el. De lényegében a Balogh-párt _ deklarációjának is ilyesféle volt az álláspontja azzal, hogy nem kívánja sem az együk, sem a másik tényezőnek,, sem az egyháznak, sem az államnak a m om opóli urnát érvényesíteni. Nem, t Országgyűlés! Ez az érvelés, a monopólium elvével való ilyen operálás nagyon rosszul alkalmazott teológiai fejtegetés, teológiai fogási akkor, Sünikor egy olyan történelmi fejlődés áll egészen világosan előttünk, amelynek nagyon hosszú korszakán keresztül létezett az egyház földmonopóliuma, léteizett az egyház iskolamonopóliuma és ez a feudalizmus korszakának aláhanyatlásával valóban elenyészett illetőleg legalább is átalakult annyira, hogy az egyház nio>nopolhelyzeltét elvesztette. Mi tényleg ezt akarjuk: az egyház monopóliuma az iskola, kórdósében valóban szűnjön meg. Semmi olyan elemét az egyház oktatásának, amely alapjaiban befolyásolhatja vagy meghiúsíthatja az állami oktatás sikerét, nem tudjuk elismerni. Ha már egyáltalán momopóliumxról beszélünk és ilyen jogelvekkel igyekszünk ebben a kérdésben érvelni, akkor, igenis, nagyon egyszerűen csak azt felelem ezekre: mi ebben a kérdésben is, mint több más kardinális politikai, társadalmi ós gazdasági kérdésben, csak .egyetlenegy monopóliumot ismerünk el, a nép monopóliumát. (Helyeslés és t<aps a kormánypártokon.) A harmadik téma, aünely szintén szerepet kapott ebben a vitában és amely az egész háborgásnak és zavarnak, amely itt-ott feltámadt, egyik eleme volt, a vallásos világnézet védelme, illetőleg vészkiáltás a vallásos világnézet, ai vallás és az egyház kérdésében. Itt is szögezzük le mindenekelőtt: ez a javaslat semmi olyat nem tartalmaz, ami elsősorban közelebbről a vallásoktatás kérdését érintené vagy zavarnia, de • semmi olyat sem, ami az egyház vagy a vallás szabadságának kérdését akár csak érintené is. Ha va

m

, valami ebben a vitában, ebben a valóban nem szerencsés, nem jó és nemi helyes vitában, ami az egyház, a hitvallásos iskoláik vagy a vallás, illetőleg a hitoktatás ügyét érinti, akkor abban nem minket, a demokrácia, képviselőit lehet elmarasztalni, hanem az egyháznak azokat a, képviselőit, akik uszítottak és bujtogattak ebben a vitában, akik nem átallották, hogy a templomokat használják fel tüntetésre, politikai uszításra, akár mozivászon beállításával, akár népszavazás rendezésével és akik a lelki terror eszközeit alkalmazták ebben a kérdésben- Higyje el Barankovics képviselőtársam: többet ártott a vallásos világnézetnek, a vallás és az egyház ügyének az a magatartás, amelyet nagyon sokan az egyháziak közül is tanúsítottak ebben a kérdésben, mint az az álláspont, amelyet mi képviselünk ebben az ügyben. Mi demokratikus szellemű oktatást és nevelést akarunk, emellett azonban olyan iskolarendszert, olyan nevelési metódust, etmelybem a vallásoktatásnak is megvan a helye. Ezt nem lehet elfogadni? Ezt nem akarja elfogadni és megérteni Barankovics képviselőtársam'? r Ö minduntalan a hitvallásos iskoláról ós a világnézeti oktatásról beszélt. Itt ismét valami vagy érthetetlen vagy nagyon is könnyen érttető vakságról van szó, amely a tény ékkel szemben elborítja e javaslat ellenzőinek szemét. Egyszerűen áltatják magukat, egyszerűen, hitval-