Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-63
•$ Az országgyűlés 63. ülése Wí8>. tés!) ígéretet tesz, am, hogy (megtart egy bizonyos Latért az, áliamiosítiások tekintetében. (FÖLDES Mthály (kp): Es ha nem, akkor mind kimennek de Gaspieri birodalmába? — Gúnyos derültség az ellenzéken.) Hogy itt vagyunk-e yiagy nem, az, — remélem — nem önöktől iugg, hiainem a törvénytői! (FÖLDES Mihály (kp): Mi szívesen látjuk magukat, ha beállnak a soriba!) A még nem államosított gazdasági szektorban ugyanis, a gazdasági alanyok nyugalma nemcsak attól függ, hogy a kormány ténylegesen mit tesz, hanem attól is, hogy a kormány rajtaütésszerűén, rendeleti úton mit • tehet meg, ha éppen aka r . (JUSTUS Pál (szd): Es hogy milyen rémhíreket terjesztenek az urak!) A kormány egyetlen nyilatkíoza! aval megcáfolhatja a rémhíreket. Ez az a nyilatkozat, amelyet eddig nem tudtunk elérni. (FÖLDES Mihály (kp): Dehogy nem! Megkap ák!) Hálásaik leszünk érte.i Szerintünk a törvényhozás nem mondhat le a kormány'javára , a magántulajdont lényegesen érintő jogszabályalkotás hatalmáról. (JUSTUS Pál (szd): Nem ás (kiérte ezt a leimondást senki! — Felkiáltás az ellenzéken: Most is azC kérjük! — BALOGH István ><md): Hanem anélkül*csinálják! — LUKÁCS Vilmos (md): Balkézzel! — FÖLDES Mihály (kp): Mondja már ,meg: Ki bántja itt a dolgozó nép magántulajdonátl) A demokrácia lényege a közvélemény konszenzusával történő kormányzást is jeleni', és a kormánynak ugyan jogi, de mindenesetre demokratikus kötelessége, a parlamentarizmus íratlan paragrafusaiból következően is, hogy a r jogszabályalkotás terén gyakorlatilag- ne elégedjék meg a törvényes ; jogszabályalkotás formai kellékeinek tiszteletbentartásával, hanem a közvélemény akarata: figyelembe véveannak előzetes helyeslését is igyekezzék elnyerni. (JUSTUS Pál: Ez megtörtént! — Felkiáltások a kommunisiapárton: Mindig az 'történik! — Zaj.) Az olyan rajtaütésszerű eljárás azonban... (Állandó zaj. — Elnök csenget. _ TÖRÖK István (kp): 1945 előtt! hányszor kérték kii az ország vél:menyét, képviselő úr? Például, amikor háborút üzentek!) Mjaga hányszor harcolt azér'^, hogy kikérjék a véleményét! Schasem harcolt! (Nagy zaj a kommunistapárt oldalán, — Az elnök csenget.) Mégis csak nevetséges- hogy ezt tőiéin, kérdezi! (Állandó zaj. — Viharcsengő. — TÖRÖK Is'án '<kp): Mi nem a, kávéháziban, harcoltunk a demokráciáért, mint maga! — KOVÁTS László .(dm): Szájjal! — ILKU Pál (kp): Maguk szájjal is ellene harcoltak! — Az elnök csenget.) Az olyan rajtaütésszerű eljárás azonban, (Eqy hang a kommunistapárton: Úgy-e, ez a fájdalmas?) laimiilyet a kormány a legutóbbi államosítást előkészítő rendelet kiadása során alkalmazott, (JUSTUS Pál (szd): Nehéz kijátszani!) a jogszabály alkotás előmunkálataiból i tel jesen JkiiMapcso'lta a közvéleményt, (Egy hang a paraszt párton: Milyen közvéleményt 1) amelynek a kormányakarat végrehajtása előtt egyáltalán nem volt módja akaratát nyilvánítania, (Felkiáltások a, kowwnunistapárton: Dehogy nem!) mivel ilyen kormányiniíézkedésre egyáltalán nem is számított. (Zaj.) Bebizonyosodott tehát -ezzel kapcsolatban is az az aggodalmunk, hogy a felhatalmazás a kormányt nemcsak a törvény legszűkebb értelemben való értelmezésére sarkalja, hanem arra évi április hó 27-én, kedden. 46 csábítja, hogy azt tágító értetemben alkálin azzá és hogy nemcsak az ellenzéke'', — amely a jogszabályalkotás hatalmának teljesséffévei bíró törvényhozásnak mégis csak egy része —hanem a közvéleményt is teljesen kikapcsolja a rendeleti jogszabályalkotás előmunkálataiból. (Felkiá^ás a kommunistapárton: Nézze meg majd a- közvéleményt május 1-én! — Egy hang 'ugyanott: A közvélemény milyen közjogi fogaltom? — Állandó zaj. — Az elnök csenget.) Parlamentáris demokráciában, amint ezt októberi felszólalásomban részletesen is kifejtettem, a főhatalom., a törvényalkotás hatalma az egész népet, illetőleg i&<z egész parlamentet illeti meg. A törvényalkotásnak rendszerinti módja ugyan a többségi döntés, de azért még nem lehet azt mondani, hogy a törvényeket kizárólag- a többség hozza, mert a döntés kialakításában valamiképpen .az ellenzék is rósztvesz, amennyiben legalább a véleményét előzetesen hallgathatja, a nyilvánosságot maga mellé hívhatja, és így legalább elvileg megvan a lehetősége annak, hogy az érvek csatája ó^ne csupán az erőviszonyok aránya hozza meg a döntést. (JUSTUS Pál (szd): Párezer éve így v/ a n, sajnos!) A parlamentarizmusban igen! (Derültség az ellenzéken.) A rendeleti jogszabályalkotásból azonban az ellenzék teljesen ki van zárva. A kormány ezen a fonák helyzeten niég a 'leglényegesebb döntések esetén sem igyekezett enyhíteni, sőt a f eilhatalmp-zást — amint ezt a 3500-as rendelet is mutatja — még a leglényegesebb kérdésekben is egyenesen arra használta fel, hogy iaz ellenzéket a kormányszándék előzetes megismerésének és a hozzászólásniaik minden lehetőségéből teljesen kizárja,. (HORVÁTH Zoltán (szd): Jól tette!) A kormánynak ilyen lényeges elhatározásáról még az ellenzék vezetői is később értesültek, mint a hírlapírók és_ maguk az érdekeltek. (Derültség >a kommunista- és a szociáldemoknatapárton. — SZOMÓLYAI Ágostonná (kp): így volt jó!) Az bizony nevetséges, ha valahol az ellenzék tekintélyét és szerepét ilyen kevésre becsülik. (Az elnök csenget. — FÖLDES Mihály (kp): Olaszországban parlamentarizmus vanl?) Az ilyen döntő jelentőségű ügyekből az ellenzék ilyen teljes kizárására) a kormánynak jogot ad ugyan 'a felhatalmazás verbális magyarázata, de ez a z eljárás a parlamentarizmus inatlan törvényeivel és az általános parlamentáris gyakorlattal nehezen egyeztethető össze. (SCHIFFER Pál (szd): És az élet törvényeivel?) A titoktartás arra, hogy még az ellenzék vezetőit se tájékoztassák, nem indok, (Zaj a kommunistapárton. — FÖLDES Mihály (kp): Mi nem adtuk el a hazánkat, mint egyes nyugati országok!) sőt ez az indok egyenest sértő volna la K ellenzék vezetőire, akiknek személyes becsülete semmivel sem kisebb, mint a koalíciós pártok, vezetőinek becsülete. (Ügy van! Ugy van! Taps a néppárton. — FÖLDES Mihály (kp): Nézze meg azt a kiárusítást, ami Olaszországban és Franciaországban folyik! — Felkiáltások a néppárton: De mi közünk hozzá? — FÖLDES Mihály (kp): Eladták, az egész népet az amerikai imperialista csűrnének! — Felkiáltások a néppárton: Mi közünk hozzá? Magyarországon vagyunk! — FÖLDES Mihály (kp): Ellenzék? Kinek az ellenzéke 1 ? Az egész