Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

47 Az országgyűlés 63. ülése 1948. dolgozó magyar népnek! — PÉCSI József (dn): Miért hasonlítja Olaszországot hozzánk? Mi közünk Olaszországhoz?) Az elmúlt félesztendő igazolta azokat a

z ellenvetéseinket is. amelyeket oiktó bérben a politikai bizottságnak a kijelölt feladatra való alkalmatlanságáról mondottunk. Belbizonyult hogy a politikai bizottság nem alkalmas arra hogy a törvényhozás befolyását ég ellenőri szerepét legalább közvetve biztosítsa a felhatalmazás alapján gyakorolt jogszabály alkotási kör ben. (FÖLDES Mihály (kp): Persze hiányzik Sulyok, Nagy és a többiek!) A politikai bizottságot ugyanis a pártok nem ennek a feladatn'

a

k ellátására állították össze, hanem oda ideológiai és taktikai szempontok figyelembevételével delegálták tagjaikat. (FÖLDES Mihály (kp): Nem, oda a magyar nép érdekeinek figyelembe*-, vételével delegáltunk!) A rendeleteknek a törvényesség ós a célszerűség szempontjából való felülbírálására egy új, a feladatoknak megfelelően összeállított bizottságra lett volna és lenne ma is szükség' vagy ha ezt mellőznők, akkor az alkotmányjlogi bizottság lenne e feladat, ellátására a legalkalmasabb. A politikai bizottság annál kevésbbé alkalmas erre a szerep re. mert benne a párt óiknak amúgy is túlzsúfolt elfoglaltsága vezető tagjai ülnek, akiknek fizikai idejükből sem futja a rendeletinfláció becsületes tanulmányozására, emellett az utólagos bemutatás^ amire a kormány kötelezve van, semmi reményt sem nyújt arra, hogy a rendeleteken változtatni lehessen. A politikai bizottság ülései, amelyeken a rendeletek jóváhagyása szerepel, éppen ezért szoktak csak formálisak lenni. Azt, hogy maga a, kormány is ezen a véleményen van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a politikai bizottság ülésein a szakminiszterek képviselői, akik egy-egy rendelettel kapcsolatban az esetleges kérdésekre szakszerű felvilágosításokat tudnának adni rendszerint meg sem jelennek. Csak a miniszterelnök képviselőjót szoktuk ott látni, aki lehet az általános kérdésekben igen jóil tájékozott személyiség, de a feje nem káptatalan és a rendeltetáradatban szakszerű felvilágosítást, szakszerű eligazítást ő még sem nyújthat. Éppen ezért, most is fenntartjuk azt a javaslatunkat, hogy a politikai (bizottság helyett egy, a parlament pártjainak számaránya szerint kiküldött különbizottság alakíttassék a rendeleti kormányzás ellenőrzésére, (Mozgás a kommunistavárton.) vagy ha ezt a javaslatiunkat a többség nem helyeselné, akkor az alkotmányjogi és közijbgi bizottságra bízassák e feladat ellátása. Fenntartjuk azt a javaslatunkat is, hogy ennek a bizottságnak adassék meg a jog. hogy a minisztériumot felvilágositások megadására felszólíthassa, ami elől a kormány nem zárkózhatik el. A kormány a rendeleteket előzetesen, rendkívüli sürgősség esetében pedig utólagosan mutassa be ennek a Ihizottságnak, amely a rendeletieket törvényesség és célszerűség szempontjából megvizsgálhassa, sőt a rendkívül fontosságú rendeletek megtárt^yalása céljából esetleg az országggyűlés összehívása iránt is intézkedhessek. A jogkör, amelyet erre a bizottságra szeretnénk ruházni, nagyban-egészben a régi 36-os bizottságnak a jogköre. (Mozgás a kommunista, párton. —- FÖLDES Mihály (kp): Már csak a 95. pont hiányzik!) Magának- (FÖLDES Mihály (kp): Éppen magának, de a; Gaspem-malaeizttal együtt!) # T. Országgyűlés! A kormány általános politikáját bírálva észrevételeim megteltelében évi április hó 27-én, kedden. 48 csupán három kérdéscsoportra sz/orítkozom. Az egyik az- egyház és az állatni viszonya, a másik a személyes szabadságjogok új és kielégítő védelmi rendszerének kiépítése^ ós az ellenzék igazságtalan diszkr inain álci ójának megszüntetése, a harmiadik a miagántulaj doni jognak, mégpedig a kis- és* a középmagántuiajdomá jognak az eddiginél hatásosabb, korsaerűbb ós lélektanilag megmyugtteltóbib bizltiosítása. (PRIElSZOL József (íkp): A haj az, hogy errőll beszél, de másra gondol! — Elénk derültség a néppártom. — Az elnök csenget.) A néppárt számára mind a három kérdés egzisztenciális politikai kérdési, mert elvi programmunkon túl gyakorlati progrlaimmuník legjellegzetesebb vonásait is e három kérdésben elfoglalt álláspontunk^ adtla meg vállaszr tóink és a közvélemény előtt. Ezeket a köveitelményeket valami más politikai cél érdekéiben tehiát alku vagy elalkuvás tárgyává mi eliárulás nélkül nem tehetjük, vagy ha megtennők, akkor a Néppárt már csak auevéti tartaná meg, de politikai ^és erkölcsi jellegét elveszítené. (Ügy van! a néppárton.) Ez is oka iámnak, hogy a r kormány áltia'lámols politikáját © háromi főkövetelés Sizempontjíáíból akarom röviden megvizsgálni. (HM) T. Országgyűlés! Bennünk ma is elevenen él a remény- hogy az egyház és az állam között ia hivatalos tárgyalások hiaanaroisian meg fognak indulni, és az elalkudhatatlain jópiolk kölcsönös tiszteletbentartáisával jó végre foignak érni. (Egy hang a kommuwistapártról: Mi is azt akarjuk!) Nemrégen a t. Ház színe előtt részletesebben kifej tettem a megegyezés, illetve a nyugalmi helyzet megteremtésére alkalmas modus vivendi legfontosabb elvi és gylaikorlatí előfeltételeit, illetőleg alkotó résizcát. A heilyzet kétoldalú ismeretében meg merem kockázrtiafaii aizt a véleményt, hogy ez a kérdés most már túljutott azon az előkészületi szakaszon, anieiyben a nyilvános és részletes, megvitatás a cél elérésének esélyeit még inkább növelhette, .mint ronthatta, s a kérdés ahhoz a fordníóhoz közelít, aimükior míáir csaknem kizárólag a hivatalos tárgyalásoktól várhatjuk a. megoldás irányában való előrehaladást!. ELNÖK: A képviselő' úr beszédideje leBARANKOVICS ISTVÁN (din): Tisztelettel kérek meghoszabbítáist. ELNÖK: Méltóztatnak a kért meghoisí&zabbítást megadni? — (Felkiáltások: Megadjuk! — JUSTUS Pál (szd) gúnyosan: Hadd lássa a képviselő úr, hoigy elnyomjuk a szólássizabadságot!) BAEANKOVICS ISTVÁN (dn): Ebiben a stádiumban pedig mindkét oldalon kiemelkedő fontosságot nyernek az okosság, az önuralom és a mérséklet erényei, amelyeik egyfelől a megegyezési szándék legjobb tárgyi bizonyítékait szolgáltathatják, másfelől pedig alkalmasak lennének arra, hogy a tárgyalások külső kedvező légköre is megteremtessék. A néppárt egész politikai exisztenciája kiváltképpen van fűzve ehhez a kérdéshez. A néppárt ezért attól a pillanattól kezdve, hogy •aiz állam oldaláról Rákosi miniszterenökhelyettes úr az egyház és az állam függő kérdéseinek (kétoldalú tárgyalások útján való rendezését (napirendire tűzte., igyekezett mindent megtenni a jóra menendő tárgyalások egyik fon-