Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-63

41 Az országgyűlés 63. ülése 19Í8. nak . meghosszabbításával szemben a t. Ház szín© előtt a múlt év októberének végén már kifejtettem legfőbb etn és gyakorlati ellenve" seinket, amelyeket ma is változatlanul fenntartunk és amelyeket az október óta bekövetkezett változások nem erőtlenítettek, hanem még új érvekkel is alátámasztottak. Ezeket az ellenvetéseinket az ismétlés elkerülése végett részletezni nem akarom, mégis vissza kell térnem három fő gyakorlati ellenvetésünkre, mert ezeknek jól megalapozottságát az október óta bekövetkezett változások és események még világosabban kitüntették. Az egyik ellenvetésünk arról szólt, hogy azok az indító okok, amelyekkel a kormány 1946-iban a felhatalmazás szükségességét igazolta, megszűntek; a másik 'arról, hogy a rendeleti kormányzás a kormányt arra csábítja, hogy a felhatalmazással ne a közjó indokolta legszűkebb körben, hanem az elképzelhető legtágabb értelemben éljen és az ellenzéket és j& közvéleményt a rendeleti jogszabály alkotás előmunkálataiból teljesen kizárja: (Mozgás.) harmadik ellenvetésünk úgy szólt, hogy a politikai bizottság, összeállításánál fogva sem alkalr mas arainak a szerepnek betöltésére, hogy a törvényhozás közvetve, a politikai bizottságon keresztül, belefolyjék a jogszabályalkotásba és kormány ellen őri szerepét, legalább részben gyakorolhassa. T. Országgyűlés! Az 1946:

XVI. tic. benyújtásakor a kormány azzal indokolta meg a felhatalmazást, hogy azok között a rendkívüli viszonyok között, amelyeket nemcsak a háború és a forradalom következményei, hanem azúj jogrend kezdetlegességei és hiányosságai is jellemeztek, a Okoz jó érdekében álló jogszabályalkotási szükségleteket a lassabban mozgó tör' vényhotzási gépezet nem tudjjai kielégíteni, tehát a jogszabályalkotásnak leggyorsabb módját, a rendeletek útján való jogszabályalkotást kell biztosítani a kormány számára, abban a körben is* amelyet rendes viszonyok között a törvényhozás fenn szokott tartani magának. (10.30) A felhatalmazás indítóokaiul felhozott rendkívüli viszonyok azonban éppen a kormány nyilatkozatainak tanúságai szerint legnagyobbrészt már 1947 októbere előtt megszűri"" tieik. A kormány állapította meg, hogy az új jogrend kezdetlegességeiből és hiányosságaiból kinőtt, a köztársaság rendje megszilárdullt, a régi jog kereteit felbontó irányzatok a jogszerűség és az állandóság formáit öltötték fel. a közrend -sebei behegedtek, a gazdasági újjáépítés külföldi viszonylatban is jelentékenyen előre haladt és mindezek megkoronázásaképpen nemcsak a köztársaság alapintézményeit alkottuk meg, hanem a törvényhozás átmeneti formáját is a törvény áltál véglegesnek mondott országgyűlés váltotta fel. A kormány azonban saját nyilatkozataival kerülne ellentétbe akkor is- ha kétségbevonná, hogy 3947 októbere óta a köztársaság új jogremdjenek, gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási szervezetének kiépítése irányában új nagy lépéseket tettünk, elauynyira^hogy a köztársaság éppen az új rend megszilárdulására és teherbíróképességének megnövekedésére való hivatkozással részesítette büntetéselengedésben és bűnbocsánatban az elitéltek egyes csoportjait. 1947 októbere óta a kormányt támogató politikai szervezet is sokkal homogénebbé vált. A íkét marxista párt egyesülése, aminek már csak formai végrehajtása van b.átra, a koalíció pártjain*slk az új nemzeti frontot követelő akaévi április hó 27-én, kedden. 42 rata» amely a kormányzópártoknak egy új, a párthatárokat szinte elmosó, a koalíciónál sokkal bennsőségesebb egységét elő vételezi: mindez a kormány politikai hatjaimat és parlamenti bázisát 'erősíteni alkalmas, mégpedig olyan mértékben, hogy egyik oldalon sem — sem ellenzéki, sem kormánypárti oldalon — merülhet fel kétség a parlament többségének a kormány szándékai szerint való magatartása és ennek következtében az egész parlamentnek mint törvényhozó gépezetnek a kormány (szándékai szerint való működése felől. A koalíciónak; egynevezőre hozott, abszolút parlamenti többsége olyan instrumentumulá tudta tenni a- parlamentet, amelyet a kormány a gyors és sima törvényalkotásra használhat és használ fel. A legtöbb tövényjavaslat a magyar parlamentarizmus történetében páratlan gyorsasággal válik törvénnyé. (Ugy van! a néppárton.) Még a költségvetést is rohamtempóban tárgj^altuk le. Az ellenzék már régóta csak a, legminimálisabb felszólalási joga gyakorlásának céljából veszi igénybe a Ház idejét. Az ellenzéki kisebbség obstrukciójától nem kell félni., A kormáiny tagjaitól időt a Ház tíárgyalásai nem vesznek el, hiszen a kormány tagjai a Ház tárgyalásain való megjelenésükre idejükből még annyit sem szoktak szakítani, amenynyit a törvényhozás iránti tisztelet általában meg szokott követelni. (Ugy van! Ugy van! a néppárton.) Az interpellációk sem okoznak: gondot a kormánynak, hiszen az interpellációk rendszerint a kormány tagjának távollétében hangzanak el, sőt a rájuk adott választ is a miniszterek távollétében szoktuk meghallgatni. A törvényhozás a kormánynak valóban esiaik legminimálisabb idejét veszi el, sőt az a gyakorlat, amelyet a többség ós a (kormány a parlamenti tárgyalások rendjébe bevezetett, a kormányzat legmesszebbmenő kémyelmi szempontjait is kielégíti. Még a legjelentősebb törvényjavaslat tárgyalása sem szokott két-három napnál hosszabb ideig tartani sőt nüost már ott tartunk, hogy a lesrtöbb törvényjavaslat tárgyalása alig vesz több időt igényba mint egy-egy fointosabb rendelet pártvezéri és minisztertanácsi megbeszélése és elfogadása. A felhatalmazást tehát a legtávolabbról sem indokolja sas parlament nehézkessége vagy munkával való túlzsúfoltsága. A parlament nemcsak tudna dolgozni- hanem ideje is bőségesen volna a munkára, ha iái kormány! munkát adna neki. — A kormányzás kényelmi szempontjaim kívül éin nem találok semminő indító okot a rendeleti jogszabályalkotás hataltmiáiniak meghosszabbítására. (Ugy van! a néppárton, a női táborban és a pártomkívülieknél.) A felha'talmiazjáis megszüntetését^ viszont szerintünk nyomós közérdek (kívánja, és a törvényhozói testület tekintély© is esiaík nyerne vele. (Ugy van! a néppárton.) Meggyőződésünk szerint ugyanis sokkal kevesebb célszerűtlen rendelet jelennék meg, ha a kormány még a jogszabályok életbeléptetése előtt kénytelen lenne_ eltúrni a parfamenlti bizottságok és a törvényhozás', valiamint a nyilván<oss(ág bírálatát. Azt hiszem, hogy a kibocsátásakor három okból, de most még inkább

1 két okból törvénytelen, pongyolán fogalmazott és tipáíkusan reakciós sajtórendelet, amely az időszaki sajtót kivéve minden sajtótermék előállítását előzetes cen-