Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
471 Az országgyűlés 73. ülése 1948. zív és imperiális nacionalizmust nem jelent, semmiképpen sem követeli, hogy formálásából az 'skolákban, vagy másutt a hitvallások kizárassanak; és nem követeli azt sem, hogy a hitvallások iskolajoga megszűnjék. A keresztény világnézet irányító szelleme és a helyes nemzeti gondolat között semmiféle ellentét nincs. Mint XI Pi_us az ifjúság neveléséről saóló körlevelében írja (olvassa): »a jó katolikus éppen a katolikus tan erejénél fogva a, legjobb polgár, hazaszerető ós becsületes alattvalója a polgári hatóságnak, bármely törvényes kormányforma alatt*. Az egyház és a kereszténv család egymásrautaltsága és 1 természetes kiegészülése a nevelés terén megnyilvánul abban a történeti tényben is, hogy az iskolát eredetileg a szülők és az egyház, Üktve a község és az egyház hozták létre, sokkal előbb, mint az állam. így volt ez nálunk is. Ez felel meg annak a követelménynek, hogy az iskola a családnak és az egyháznak a segítő- hiénvtpótló intézménve legyen. Az egyház és a család nevelési joga tehát nem ellentétes egymással, hanem összhangzóan támogatja és kiegészíti egymást és mindenképpen a hit-vallásos iskolák fenntartása mellett, és az állami iskolamonopóliumok bevezetése ellen érvel. (Uffy van! a névpárton-) De. t. Országgyűlés, a z ^ állam joga sem mond ellent- hanem kiegészíti az egyház és^ a család jogát, bárminő az álliamforima és bárminő a. kormányforma. Az államnak joga a neveléshez az állam céljából származik. Az állam célja: a közjó megvalósítása, által az emberi személyek tökéletesedését igazságos intézkedésekkel szolgálni- Ebből következik, hogy a nevelés térén az államnak első ioga és első kötelessége a szülők nevelési természetjogának védelme és biztosítása. (Ugy van! a néppárton.) Az állam második joga és kötelessége abból 'származik- hogy a szülők nevelési természetjoga nem feltétlen és nem zsarnoki, hanem a közjó szempontjából az állam oltalma és jogi felügyelete alatt áll. Az állam tehát a szülőknek «=etleg hiányosan teljesített nevelői kötelességét kikényszerítheti, sőt a szülők által csak hiányosan teljesíthető nevelési feladatot ki kell pótolnia és egészítenieAz állam joga és kötelessége az állampolgári nevelés is. ami abban áll. hogy megfelelő módon biztosítja az állam, hogy polgárai hazafias és nemzeti kötelességeiket megismerjékezek teljesítésére a fizikai- szellemi és akarati készségeket megszervezzék, továbbá elérjék az értelmi, az erkölcsi és a fizikai kultúrának a viszonyok szerint megkívánható általános fokát. Az államnak mindezen jogai és kötelességei alapján mi egyáltalán nem vitatjuk, hogy az állam a világiakat nevelő iskolák mindegyike fölött felügyeleti jogot gyakorolhat- a tanító személyzet alkalmasságát megszabhatja és ellenőrizheti, az általános kulttírának megfelelően a tamulmányi rendet megállapíthatja és mindén alkalmas és igazságos eszközzel gondoskodhaük arról, hogy az iskolákban az állampolgári engedelmesség követelményeinek és a, demokratikus szellemnek megfelelő oktatás és nevelés, folyjék- CEqy hang a dolgozók pártjáról^ XJoiivan!) Mi tehát az álkm iskolaállítási és felügyeleti jogát nem vonjuk kétségbe egyetlen világiakat oktató iskola vagy világiakat nevelő intézet fölött sem. (ANDICS Erzsébet (d): Köszönjük! — Ugy van! Ugy van! — Taps . a néppárton^ Az állam azonban iskolaáMítási évi június hó 16-án f szerdán. 472 és iskolafelügyeleti jogával nem ronthatja le sem áz egyház, sem a szülő nevelési jogát, vagyis a nevelés területén a világnézetek ér vénye sí thetési jogát nem hiúsíthatja meg. (Ugy van! a néppárton.) A katolikus egj^ház nemcsak elvileg, hamsem% .gyialkiorűatilag m mindig) elismerte fc.zJ államnak e jogait. (Ugy van! a néppárton') »Az egyház — mondja XI. Pius pápa az ifjúság neveléséről szóló körlevelében — mint okos anya (12.00) nem ellenzi- hogy iskolái és világiakat nevelő intézetei 'alkalmazkodjanak minden nemzetnél a polgári hatóságok törvényes rendelkezéseihez s mindig" kész velük a megegyezésre is a felmerülő nehézségeknek kölcsönös megértéssel való elintézésére^ (ORTUTAY Gyula miniszter: Ezt kérjük mi is! Ezt kívánjuk mi is! Nem látjuk erre a készséget!) Elismerem, hogy vegyes világnézetű államban, smin'ő^ a mienk is, osiaik a szempontok naik kölcsönös és igazságos figyelembe vételé vei lehet olyan gyakorlati megoldást találni, amely a család, az állami és az egyház nevelési és 1 oktatási jogát összhangba hozza,, vagy legalább egyik nevelési jogoisultsággalbíró tényező jogát sem csorbítja meg a jogfosztás mértékéig. ELNÖK: Barankovicis képviselő úr beszéd" 1 ÍJ PTP 1 I*P~I f\ T*T ' 'BARANKOVICS ISTVÁN (dm): Kérek harminc perc meghosszabbítást. (Felkiáltások a Ház minden oldalán; Megadjuk! — MAROSÁN György (d): Az egyház nem engedi meg a kisebbségi véleményt! Mi megengedjük! Ez a demokrácia!) _ ELNÖK: A Ház ia meghossizaibbítást rneg*adja. BARANKOVICS ISTVÁN (dn): Nem könnyű, de a, történelem tanúsága szerint mégis lehetséges a nevelésinek és a Zt oktatásnak legalább olyan állapotba hoziáísa, hogy ez a kérdés végre ne váljék állandó politikai ütközések forrásává. T. Ház! A semleges iskola azonban nem helyes^ megoldás, mert vilíálgnézeti irányítottság nélkül nevelni egyáltalán neui lehet, a világnézetileg semleges iskola, illetve nevelés tehát egyszerűen fából vaskarika. (Helyeslés és taps a néppárt oldalán. — ORTUTAY Gyula miniszter: Jó demokratákat aksrunlk nevelni!) Az, nem világnézet, (MAROSÁN György (dl): A demokrácia nem világnézet?) Vegyes világnézetű társadalomban az, a helyes, megoldás, ha az állam'a szülőknek minden joghátrány nélkül kifejezhető szabad véleménynyilvánítása 'aliapján minden egyház és minden világnézet számára biztosítja az oktatás és nevelés szabadságát és megadj iskolaiállítási jogot. (Ugy van! Ugy van! — Ta>ps a néppárt soraiban.) A világnézetileg vegyes társadalomban, ahol fennáll az a kísértés, hogy egy világnézetileg kisebbségi vagy többségi csoport az állam iskolapolitikajíáínak egész irányítását magának sajátítja kb közelfekszik aa a veszély is, hogy az állami iskolamonopólium és a hitvallásos iskolák államosítása a keresztény világnézetet elüti attól a lehetőségtől, ^ hogy szempontjai a nevelésben, a nevelés egészében érvényesüljenek. (Ugy va n ! Ugy van! m néppárt oldalán.) Az állami iskolamoinopólium tehát a világnézeti totalizmus veszélyét rejti magában az oktatásban és a nevelésben. Őszintén meg kell mondanunk, hogy nekünk ezzel a törvény; javaslattal sízemben külön ősképpen megnöveli aggodalmunkat ós súlyos lelkiismereti parancsunkká teszi az elutasító magatartást az l a
